Search Results

You are looking at 81 - 90 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

A többszeletes spirál-CT-berendezések széles körű alkalmazása és a perfúziós szoftverek bevezetése lehetővé tette az agyi véráramlás CT-vizsgálatát. Cél és módszerek: A szerzők ismertetik az agyi perfúziós CT-vizsgálatok elvét, technikáját, amelyet az elmúlt másfél évben 96 betegükön végzett vizsgálatuk tapasztalataival egészítenek ki. A folyamatos technikai fejlődés eredményeként a közeljövőben lehetővé válik a teljes agy perfúziós CT-vizsgálata. Következtetések: Az agy perfúziós CT-vizsgálata gyors, viszonylag olcsó és a stroke kórismézésében pontos diagnózist eredményez.

Restricted access

A hajlítóín-sérülések sikeres helyreállítása még manapság is a kézsebészet egyik legnehezebb feladata, mivel a posztoperatív végeredmények gyakran kedvezőtlenek. A szerző irodalmi elemző tanulmányában tárgyalja a hajlítóín-sebészet történetét, majd leírja az anatómiai, az ínszövet tápláltatási viszonyai és az íngyógyulási ismeretek fejlődését a kezdetektől napjainkig. Ezt követően ismerteti a varróanyagok és a varrattechnika, a primer és a szekunder ínhelyreállító műtétek, a posztoperatív kezelési eljárások és a műtét utáni eredmények értékelésének fejlődését. Befejezésül véleményt nyilvánít, hogy milyen fejlődés várható e területen a közeljövőben, majd a nemzetközi és a hazai kézsebészet jelenlegi helyzetéről fejti ki gondolatait. Munkájához az érdeklődők számára bőséges publikációs listát mellékel. Orv. Hetil., 2012, 153, 811–820.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyöngyvér Lacza and Zsolt Radák

A testedzés komplex, az egész testet átfogó hatásrendszere miatt valamennyi szervünket érinti. A relatív maximális aerob kapacitás (VO2max) nagysága fontos lehetett az emberré fejlődés során is, hiszen a magasabb VO2max eredményesebb táplálékszerzéssel párosulhatott. Azonban úgy tűnik, hogy a magasabb VO2max ma, a XXI. században is jelentősen befolyásolhatja a túlélést, hiszen a magasabb VO2max csökkenti a szív- és keringési, bizonyos rákos és idegrendszeri megbetegedések előfordulását is. Számos vizsgálat eredménye azt sugallja, hogy az átlagnál magasabb VO2max, a fizikai fitnesz elérése, illetve megtartása az egyik leghatékonyabb eszköz a túléléshez a modern civilizált világban is. Orv. Hetil., 2013, 154, 764–768.

Open access

A világháló jelentőségét felfedezése, kialakítása után rögtön felismerték az orvosok, akkoriban elsősorban a kapcsolattartás eszközeként használták. 2004 óta egy új kifejezés, a web 2.0 látott napvilágot, amely a közösségi webet takarja. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek többsége ingyenes, és használatuk nem igényel informatikai tudást, valamint a felhasználó számára lehetővé teszi a visszajelzést a szolgáltatóhoz. A szerzők cikkükben rövid összefoglalást adnak a web 2.0 orvosi felhasználásáról. Az orvosi információ demokratizálódása ebben a nagyrészt empirikus tudományban és a hozzá tartozó hierarchikus struktúrában, mint a legtöbb fejlődés, a már látható előnyök mellett számos, még kiszámíthatatlan, de megelőzhető veszéllyel is jár. Ezért a szerzők javasolják, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók ne csak passzív befogadói, hanem aktív előállítói legyenek az internetes információnak.

Restricted access

Absztrakt:

Kutatásunkban 53 szakmai tanár mesterpedagógus pályázatának részeként elkészített szakmaiéletút-dokumentumait elemeztük, a szakmai fejlődés tanári értelmezésének és gyakorlatának, motivációinak és formáinak, illetve a tipikus szakmai tanári életútmintázatok, karrierutak feltérképezése érdekében. Eredményeink szerint a vizsgált tanárok szakmai fejlődésében a legfontosabb tanulási formát a formális képzések jelentik, mely elsősorban a rendszerszintű szabályozókkal magyarázható, ugyanakkor kiemelkedő szerepet játszanak a belső és külső kapcsolatok és a tanári együttműködések is. E tanári tanulási lehetőségek esetenként az eredeti szakmában való munkavállaláshoz, de jellemzőbben iskolai és iskolán kívüli, tanításon felüli munkakörökhöz és feladatokhoz kapcsolódnak, melyek alapján tipikus szakmai tanári karrierutakat különböztethetünk meg.

Open access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

A szelf-szabályozás, ezen belül az érzelemszabályozás fejlődése és a fejlődés zavarai, illetve összefüggésük különböző pszichopatológiai állapotokkal az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai kutatásokban. Jelen tanulmányban egyrészt az érzelemszabályozás zavarait és fejlődéslélektani vonatkozásait tekintjük át, különös figyelemmel a fejlődési pszichopatológiai vonatkozásokra. Másrészt a maladaptív szabályozási mechanizmusok szerepét vizsgáljuk két klinikai vonatkozásban; az addikciók és az evési zavarok kapcsán. Mindkét zavar közös jellemzője a szabályozási deficit, különös tekintettel az affektusok szabályozásának nehézségeire. A tanulmány végén amellett érvelünk, hogy a maladaptív vagy diszfunkcionális érzelemszabályozási technikák legjobban mint transzdiagnosztikus rizikó- és/vagy fenntartó tényezők érthetők meg.

Restricted access

A tanulmány az erkölcsi fejlődés területspecifikus elméletével kapcsolatos vitákat, a kutatás újabb irányait, valamint a szerző saját kutatásait mutatja be. A területspecifikus megközelítés a bírálók szerint nem oldotta meg az erkölcsi szabályszegés definíciós problémáit. Továbbra is tisztázatlan az erkölcs metafizikai háttere, illetve a racionális megfontolásnak az erkölcsi döntésben játszott szerepe, bár e kérdések Turiel, Nucci és munkatársai 1990-es években végzett kutatásaiban is nagy súllyal szerepelnek. Saját kutatásaim két szakaszra tagolhatók: az első szakaszban elvégeztem a területspecifikus elmélet standard kísérleteit a kutatók által eredetileg is alkalmazott módszerekkel, gyerekek körében. A kutatásban alkalmazott módszer gyengesége, hogy az ítélet erkölcsi jellege és a súlyosság mértéke szétválaszthatatlanul egybeolvad. A másik probléma, hogy a kutatás előfeltevése nem tartalmazza a sok évszázados kulturális tapasztalatot, amelynek megfelelően valódi erkölcsi döntés csak a komplex racionális mérlegelésre képes felnőttektől várható. A kutatás második szakaszában felnőttek ítéleteit vizsgáltam, verbális dilemmák segítségével, a területspecifkus megközelítés módszertani elvei alapján. A dilemmák különböző formájú expozíciója alapján adott válaszok segítségével sikerült részlegesen különválasztani a súlyosság és az erkölcsi jelleg megítélését. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a gyerekek és a felnőttek erkölcsi döntései valóban különböznek. A gyerekek élettapasztalata és gyengébb formállogikai képességei nem teszik lehetővé a szabályszegések komplex értékelését, ezért az elvont értéktartalmat tekintik alapnak, míg a felnőttek tekintetbe veszik a cselekvő szándékát és a szabályszegés következményeit is.

Restricted access

Absztrakt

Az érzelmek – mikro- és makroszintű – gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai a pszichológusok és a közgazdászok közös érdeklődésére tarthatnak számot. Az egyik ilyen érzelem, amely komoly befolyással lehet az emberi motivációra és ezáltal a gazdasági viselkedésre, az irigység. Ez az érzelem magyarázatot adhat olyan makroökonómiai változásokra is, mint a fejlődés (illetve annak elmaradása), illetőleg az egyéni, vállalati és nemzetgazdasági hatékonyság csökkenése. Atanulmány a jelenlegi magyar gazdasági és üzleti szereplők empirikus vizsgálatával kiegészítve rávilágít az irigység lehetséges mikro- és makrogazdasági hatásaira.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

Az áramlatélménnyel teli, elkötelezett élet a boldogságorientációk egyikének tekinthető, a teljes élet része, az élvezetes és jelentésteli élet mellett. Társas helyzetben való megélése miatt a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet. A társas helyzetben tapasztalt flow összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival eddig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétnövelő szerepét több koncepció hangsúlyozza: jelen vizsgálat célja a flow-élmény társas helyzetben való átélésének boldogságorientációkhoz kapcsolódásának feltárása.

Módszer

Online kérdőíves módszerrel lebonyolított kutatásunkban 1060 fő, 18 éven felüli válaszadó vett részt, életkori átlag (szórás) = 26,67 (10,76). A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Boldogságorientáció skála.

Eredmények

K-központú klaszterelemzéssel az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt leíró változókkal a résztvevőkből négy csoportot alkottunk: jelentésteli, örömteli boldogságorientációval jellemezhető személyek, üres, valamint teljes életet élő személyek. Eredményeink szerint az üres és teljes életet élők csoportja mindegyik vizsgált változó mentén különbözik (flow-élmény gyakorisága egyéni és társas helyzetben, flow-élmény minősége, flow-szinkronizációs összetevők), a hatásmérték közepes értékeket vesz fel, a megmagyarázott varianciaarány 5–13% között mozog.

Az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt követő csoportok nem különböztek észlelhetően a flow és flow-szinkronizációs összetevők mentén.

Következtetések

Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben mind az élvezetes (hedonisztikus) boldogságúthoz (az élményt követő pozitív érzelmek megtapasztalása segítségével), mind pedig az értelemteli (eudaimonikus) boldogságúthoz hozzáköthető (a fejlődés és növekedés, motivált cselekvés végzése útján), továbbá feltehetőleg a teljes élethez szükséges.

Open access