Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • " visszacsatolás" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A tanulmány az uniós források felhasználásának eredményességét vizsgálja a magyar közoktatás terén, és annak okát kutatja, hogy mi állhat a kudarcok mögött. A külföldi és hazai fejlesztéspolitikai szakirodalom alapján sorra veszi a lehetséges okokat, valamint a tipikus hibákat. A tanulmány végeredményben arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a nem megfelelő célkitűzésekkel, eszközök kiválasztásával, az implementáció nehézségeivel és az értékelés elmaradásával magyarázhatjuk az eredmények elmaradását. Eleve a kiindulás tűnik elhibázottnak, hiszen a közoktatás, ami egy diszkrecionális döntésekkel teli, tranzakcióintenzív terület, eredendően nem illik bele a nagy volumenű, rutinizált adminisztratív úton ellenőrzött projektek logikájába. Az Európai Unió fejlesztéspolitikáját újra kellene gombolni.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a Szegedi Tudományegyetemen 2015–2018 között megvalósult bemeneti kompetenciamérések elméleti és módszertani kereteit, valamint főbb eredményeit ismerteti. Az elemzések alapján megállapítható, hogy kidolgozható egy olyan kognitív és affektív területeket is átfogó számítógép-alapú értékelési rendszer, amely azonnali visszacsatolás mellett alkalmas annak megállapítására, hogy a hallgatók milyen induló tudásszinttel, illetve motivációval kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Az eredmények amellett, hogy személyre szóló visszajelzést adnak a hallgatóknak egyéni erősségeikről és fejlesztendő területeikről, hozzájárulnak a tanulmányi eredményességet javító egyetemi és kari szintű stratégiák kidolgozásához.

Open access

Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a „felelőtlen szervezetek” korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fiktív teret konstruálnak, fiktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik.

Restricted access