Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The intraformational paleosol and calcareous muddy cavity fills interbedded in the travertine of the Vár-hegy (Castle Hill) in Budapest were analyzed for carbon and oxygen isotope compositions and compared with the isotope compositions of the host travertine. Microscopic investigations of these layers indicate mechanical reworking of the travertine and mixing with the allothigenic siliciclastic material. Micromorphological features, e.g. needle-fiber calcite, carbonate hypocoatings around pores, ferruginous precipitations and clay infillings in the paleosol and cavity fills indicate that in situ pedogenic processes were active in both layers. The presence of ferrihydrite in the A horizon of the paleosol also supports pedogenic alteration. The stable carbon and oxygen isotope compositions of bulk carbonate of paleosol and cavity fills (d13C= -0.6 to 2.1‰ and d 18O= -16.7 to -12.9‰) are very close to the compositions of the host travertine (d 13C=1.1 to 2.1‰ and d 18O = -17.7 to -13.7‰,) and differ from the probable isotope composition of pedogenic carbonate (d 13C values around -11‰). These results indicate that the studied paleosol and cavity fills have only minor pedogenic component (authigenic carbonate content up to 20%); thus the paleosol represents a weakly developed soil, mostly composed of travertine clasts and allothigenic siliciclastic material.

Restricted access
Central European Geology
Authors: Ildikó Gyollai, Ákos Kereszturi, and Elias Chatzitheodoridis

differentiation of melt. Previously, both terrestrial and Martian zircons were investigated only by isotopic studies (U–Th, Pb, and O 17 ) and by abundant rare earth elements, which could not however be compared to our major element geochemistry data. The zircons

Open access

Egy műtrágyázási kísérlet (35. évében, 2008-ban) vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 8. évének termésére és ásványi elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A kísérlet módszerét, beállításainak körülményeit és az előző évek adatait korábbi közleményeink taglalták. A kaszálás 2008. május 26-án történt.A főbb eredmények:

  1. A 35 éve trágyázatlan kontrollon mért 0,9 t·ha−1 szénatermést az együttes NPK-trágyázás 10 t·ha−1-ra növelte. Döntőnek a N, illetve a N×P kölcsönhatások bizonyultak, de a javuló K-ellátás is 2 t·ha−1 körüli szénatöbbletet eredményezett a nitrogénnel és foszforral egyaránt jól ellátott talajon. A kielégítő ellátottság a 150–200 mg AL-P2O5, ill. AL-K2O·kg−1 értékekhez köthető a szántott rétegben.
  2. A nagy szénaterméshez köthető „optimális” összetételt az 1,8% körüli N- és K-, valamint a 0,2% körüli P-koncentráció jelezte növénydiagnosztikai szempontból. A kedvező N/P arány 8–12 közötti, a N/K 1 körüli tartományban volt. A N-trágyázás általában növelte, míg a K-trágyázás csökkentette a kationok beépülését. Érvényesült a nitrát-molibdenát, foszfát-molibdenát, a K-B és a P-Zn antagonizmus. A N×P kölcsönhatások eredőjeként a P 0,10–0,29%, a NO3-N 100–2138 mg·kg−1, a Mn 45–75 mg·kg−1, a Zn 12–25 mg·kg−1, ill. a Mo 0,3–1,3 mg·kg−1 tartományban változott. A N×K kölcsönhatások függvényében 0,7–1,7% K, 0,3–0,6% Ca, 46–1653 mg·kg−1 Na, 4–8 mg·kg−1 B, és 2–4 mg·kg−1 Cu szélsőértékeket mértünk. A Cu-hiányos széna a N-hiányos kezelésekben azonosítható, ahol a Cu/Mo arány 2–3 közötti. A kívánatos 10 körüli, vagy feletti Cu/Mo arány csak a bőséges NP-kínálattal állt elő.
  3. A hektáronkénti elemfelvétel a kezelések függvényében az alábbi szélsőértékek között változott: N 7–141, K 15–131, Ca 4–36, P 2–14, S és Mg 2–11, és Na 0,1–11 kg·ha−1. A termésekkel felvett mikroelemek mennyisége szintén tág határok között ingadozott a termés tömege és összetétele eredőjeként: Fe 54–430, Mn 42–540, Al 30–270, Zn 12–120, Sr 8–116, B 5–46, Ba 3–33, Ni 1–4, és Co 0,1–0,5 g·ha−1.
  4. A hektáronkénti egy tonna szénatermés képződéséhez a pillangósnélküli gyep a kísérlet átlagában 15 kg N, 13 kg K (15 kg K2O), 1,7 kg P (4 kg P2O5), 4,4 kg Ca (6 kg CaO), 1,4 kg Mg (2,3 kg MgO) mennyiséget igényelt. A fajlagos elemtartalom adatai felhasználhatók a tervezett termés elemigényének számításakor a szaktanácsadásban.

Restricted access