Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All
Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation
Authors: Judit Váradi, Tímea Szűcs, Mária Strenáčiková, and Mária Strenáčiková

). By surveying bachelor’s students in Australia, Kemran Mestan ( 2016 ) has found that those who are less motivated and goal-oriented give up their studies more easily because of personal problems and environmental influences. Slovak art education

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Julian Strizek, Josefine Atzendorf, Ludwig Kraus, Karin Monshouwer, Alexandra Puhm, and Alfred Uhl

,000 < $40,000) was coded 2 and consists of Latvia, Lithuania, the Slovak Republic, Estonia, the Czech Republic, Greece, Slovenia, Cyprus, Malta, Italy and France. The wealthiest group of countries (GPD per capita >$40,000) was coded 3 and consists of Germany

Open access

addiction. A total sample of 6,730 Czech and Slovak online gamers was recruited through advertisement in online gaming magazines, on gaming discussion forums, and on guild websites. The ads targeted the core of the Czech and Slovak gaming community, with

Open access

: B2 German: B2 University student (second lieutenant) Eng.: C1 German A2 French A1 High (73) Mária 22 – Technical school student (hairdresser) Eng.: A2+ Dutch A1 Low (32) Attila 24 Eng.: B2 + C1 Slovakian: B2 University student (Eng. language tester

Open access

in the Carpathian Basin. We have compared data from Romanian, Ukrainian, Serbian, and Slovakian higher education institutions and faculties, which offer courses in Hungarian with Eastern Hungarian institutions, as the latter are similar to the former

Open access
Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation
Authors: Veronika Bocsi, Tímea Ceglédi, Zsófia Kocsis, Karolina Eszter Kovács, Klára Kovács, Anetta Müller, Katalin Pallay, Barbara Éva Szabó, Fruzsina Szigeti, and Dorina Anna Tóth

Slovakia (28.4%). The ratio in Hungary (35.0%) is lower than the mean for the EU (39.0%), although it is above 30.0% determined by the Action Programme of the EU to be achieved by 2020 ( Eurostat, 2016 ). The aim of this study is to investigate

Open access

, O. , Miovský , M. , Vonkova , H. , Berništerová , M. , & Minařík , J. ( 2014 ). Studying the effectiveness of school-based universal prevention interventions in the Czech Republic and Slovakia . Adiktologie , 14 ( 4 ), 402 – 408

Open access

A kutatásban a magyar nemzeti történelem segítségével vizsgáltuk a történelmi kontextus és a történelemhez kapcsolódó érzelmek szerepét a valós csoportközi konfliktusban. A vizsgálat során alkalmazott kísérleti elrendezésben hat külső csoport jelent meg (törökök, oroszok, horvátok, szerbek, szlovákok, románok). Magyar kísérleti személyeknek (N = 71) tizenkét rövid történelmi elbeszélést mutattunk be, melyek minden külső csoporttal kapcsolatban két eseményt tartalmaztak: az egyikben a külső csoportok voltak valamilyen atrocitás elkövetői, a másikban ők voltak az áldozatok. A függő változók az egyes történetekben a saját csoportnak, a külső csoportnak és a saját maguknak tulajdonított érzelmek voltak. Az eredmények támogatják hipotézisünket, miszerint a saját csoport történelmi pályája (a pozitív és negatív események, győzelmek és kudarcok szekvenciája) miként az a kollektív emlékezetben megőrzésre kerül, a csoportközi érzelmek jellegzetes készletét gerjeszti. Az a hipotézisünk, hogy a történelmi pálya érzelmek bejósolhatják a jelen korban élő kísérleti személyek által érzett kollektív érzelmeket, szintén megerősítést nyert.

Restricted access

Absztrakt

Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski, and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access