Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "asthma bronchiale" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

–457. 9 Cooke, R. A.: Asthma in children. Its causes and treatment. JAMA, 1934, 102, 664–668. 10 Hajós, M.: The pathogenesis and therapy of asthma bronchiale

Restricted access

References 1 Nagy LB. Phenotypes of bronchial asthma. [Az asthma bronchiale fenotípusai.] Orv Hetil. 2017; 158: 491–498. [Hungarian] 2 Wood BL

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Müller, Gabriella Gálffy, and Lilla Tamási

Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség a légutak gyulladásával járó leggyakoribb tüdőbetegségek. A nemzetközi és hazai irányelvek jól meghatározzák a két betegség jellemzőit, diagnosztikáját és terápiáját. Mégis, a klinikai gyakorlatban mind gyakrabban észlelhető a két kórforma együttes megjelenése, átfedése. Ez a betegcsoport soha nem kerül az irányelvek alapjául szolgáló nagy, multicentrikus, randomizált, kontrollált tanulmányokba, ezért az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének diagnosztikájára és főleg kezelésére nem találunk útmutatást. Jelen összefoglaló áttekinti az asthma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének klinikai jellemzőit, valamint a mindennapi pulmonológiai gyakorlatban is alkalmazható példákat foglal össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 114–118.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Odler and Veronika Müller

Absztrakt

Az obstruktív tüdőbetegségek világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelentenek, magas prevalenciájuk és a társadalmat érintő nagy szocioökonómiai költségeik miatt. Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség krónikus légúti gyulladással járó betegségek, amelyeket légúti obstrukció jellemez, azonban külön nozológiai entitások, figyelembe véve kialakulásukat, diagnosztikájukat, a terápiás megfontolásokat és prognosztikai jellemzőiket. A két betegség együttesen is előfordulhat, vagy az egyik állapot képes a másik jellemzőit felvéve, abba átalakulni. Ezt a kevert asthma-COPD fenotípust nevezzük asthma-COPD overlap szindrómának, amelyet úgy jellemeznek, hogy olyan perzisztáló légúti áramláskorlátozottsággal járó betegség, amely rendelkezik mind az asthma, mind a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyes jellemzőivel. A szindróma az elmúlt években jelentős figyelmet kapott, azonban a betegek nagy része mostanáig kizárásra került a klinikai és légúti gyógyszer-hatásossági vizsgálatokból, így a jól meghatározott klinikai jellemzők és a megfelelő terápia továbbra sem ismertek. Az összefoglaló közlemény elsődleges célja az elmúlt években leírt patofiziológiai és klinikai jellemzők, terápiás megfontolások és irodalmi újdonságok bemutatása. Orv. Hetil., 2016, 157(33), 1304–1313.

Open access

hypersensitivity to silk. JAMA, 1923, 80, 11–12. 5 Nagy, L., Orosz, M., Hordós, A., et al.: One case of occupational asthma. [Foglalkozási asthma bronchiale esete.] Orv

Restricted access

.: Sport and bronchial asthma. [Asthma bronchiale és testedzés.] Gyermekgyógyászat, 1981, 32 (3), 320–325. [Hungarian] 12 Gyene, I., Mónus, A., Osváth, P., et al

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Révész, Imre Gerlinger, Endre Kálmán, Alexandros Koukkoullis, András Burián, and István Tóth

Absztrakt:

Az eosinophil otitis media az utóbbi évtizedben került a kutatók és a klinikum látóterébe; jellemzője a középfülben termelődő, eosinophil granulocytákkal telített mucosus, nehezen eltávolítható váladék és az asthma bronchiale, valamint a krónikus rhinosinusitis társulása. A betegség egyelőre kevéssé ismert a klinikumban, emiatt nincsenek információk a pontos előfordulási gyakoriságáról sem. A kórkép nem gyógyítható, de kezelésére beváltak az intratympanalisan használható szteroidkészítmények, melyek azonban csak enyhébb fokú betegség esetén vezetnek eredményre. A súlyosabb gradusú eosinophil otitis media dobüregi granulációs szövet képződésével és idegi halláscsökkenéssel is járhat, ami sebészi eltávolítást és per os szteroidkezelést is igényel. Fontos felhívni a figyelmet a kórkép létezésére, mert a megfelelő diagnózis felállítása után az időben elkezdett kezeléssel elkerülhető lehet az életminőséget rontó fülváladékozás, felülfertőződés és az idegi halláscsökkenés. A jelen közleményben a szerzők a nemzetközi szakirodalom áttekintésén túl saját esetbemutatásokon keresztül demonstrálják a betegség enyhe és súlyos fokú változatának kezelési lépéseit. Orv Hetil. 2020; 161(41): 1769–1775.

Open access

Novel strategies are evaluated for management of allergic rhinitis and asthma in patients co-afflicted with both disorders. It is hypothesized that the platelet activating factor receptor antagonist Ginkgolide B (GB) and the carotenoid antioxidant astaxanthin (ASX) interact with antihistamines cetirizine dihydrochloride (CTZ) and azelastine (AZE) to potentiate their ability to downregulate potentially pathological immune activation. Peripheral blood mononuclear cells from asthmatics and healthy subjects, cultured 24 hours with 50 μg/ml phytohemaglutinin (PHA) or PHA plus each drug are analyzed by flow cytometry for expression of CD25+ or HLA-DR+ by CD3+ (T cells). Results are reported as stimulation indices for CD3+CD25+ (SICD3+CD25+) and CD3+HLA-DR+ (SICD3+HLADR+) cells in cultures treated with PHA alone, versus cultures treated with both PHA and drugs. Optimal suppression of activated cells was observed in cultures stimulated with ASX 10−6 M + CTZ 10−6 M (SICD3+CD25+, p = 0.016; SICD3+HLADR, p = 0.012); ASX 10−6 M + AZE 10−6 M (SICD3+CD25+, p = 0.012; SICD3+HLADR, p = 0.015); GB 10−6 M + CTZ 10−6 M (SICD3+CD25+, p = 0.024, SICD3+HLADR+, p = 0.019). Results demonstrate improved activity of antihistamines by 2 phytochemicals, suggesting dosing strategies for animal trials of ASX- or GB-augmented formulations for seasonal allergic rhinitis and asthma.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Belányi, István Gyene, Zsuzsa Bak, and Györgyi Mezei

Bevezetés: Napjainkban az orvosok nagy hangsúllyal ajánlanak testedzést az asztmás gyermekeknek, mert a fizikai tréning által elért edzettség jelentős lélektani, szociális változásokat okoz. Célkitűzés: A vizsgálat célja az asthma bronchialéban szenvedő, rendszeresen terápiás célú úszásedzésen részt vevő fiatalok, az ezen edzésprogramon részt nem vevő asztmások, valamint az egészséges, nem sportoló fiatalok futás-állóképességének összehasonlítása Cooper-teszttel. Módszer: A felmért 51, rendszeres úszásoktatásban részt vevő asztmást (9–22 év) a Gyene-féle úszásterápiás módszerrel oktatták. A nem úszó asztmások (n:28, 8–22 év) és az egészséges fiatalok (n:179, 9–22 év) az iskolai testnevelésórán fejlesztették állóképességüket. Eredmények: A futás-állóképességet a Cooper-teszt segítségével mérve, kornak, nemnek megfelelő normákhoz hasonlítva, azt találták, hogy az úszó asztmások futás-állóképessége szignifikánsan jobb a nem úszó asztmásokhoz, illetve az egészséges fiatalokhoz képest (úszó asztmás/nem úszó asztmás p = 0,01, úszó asztmás/egészséges p < 0,0001 Khi 2 -teszt). Az állóképességbeli különbség a 8–11 éves asztmásoknál a legkifejezettebb, feltételezhetően a hangsúlyozottabb motivációs háttérnek köszönhetően. Az asztmások körében nemi különbséget nem találtak az állóképességben, viszont az egészséges fiúknak szignifikánsan jobb az állóképességük, mint az egészséges lányoké. Következtetések: A nem úszó asztmásokhoz, valamint az egészséges fiatalokhoz képest is kifejezésre jut az úszás kedvező hatása. A rendszeres csoportos gyógyúszásnak még a futás-állóképesség alakításában is van szerepe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Magyari, Judit Bedekovics, Judit Décsy, Péter Ilonczai, Árpád Illés, and Zsófia Simon

Absztrakt:

Mérsékelt thrombocytosis számos kórképhez társulhat (vérzés, gyulladás, vashiány, autoimmun betegségek stb.), de tartós, 450 G/l fölötti vérlemezkeszám esetén a beteg hematológiai kivizsgálása javasolt, ha a thrombocytosist egyéb, gyakoribb ok nem magyarázza. Egy 47 éves nő anamnézisében hypertonia, asthma bronchiale, endometriosis szerepel. Kivizsgálása 2015 márciusában fogyás, étvágytalanság miatt indult. Laboratóriumi vizsgálatai közül kiemelhető az emelkedett thrombocytaszám (617 G/l), vashiánya nem volt. 2015. április 7-én jelentkezett bal bordaív alatti akut fájdalom miatt, amelynek hátterében egyszerű képalkotó vizsgálatok eltérést nem mutattak. A hasi CT-vizsgálat az aorta abdominalis szakaszán 4,5 cm-es thrombust írt le, amely beterjedt a bal arteria renalisba, és elzárta azt. Az APTI-hez (aktivált parciális thromboplastinidő) igazított folyamatos nátrium-heparin kezelést indítottunk. A később megérkezett JAK2V617F-mutáció-analízis pozitív lett, majd a csontvelővizsgálat korai/praefibroticus myelofibrosist igazolt, így hidroxiureakezelést is kezdtünk. Az alkalmazott kezelések hatására a beteg panaszai megszűntek, thrombocytaszáma fokozatosan normalizálódott. Bár a mérsékelt thrombocytosis gyakran másodlagos jelenség, ha tartósan fennáll, és főként ha thromboemboliás események is kísérik, vérképző rendszeri betegség, elsősorban Philadelphia-kromoszóma-negatív krónikus myeloproliferativ kórkép lehetőségére is gondolni kell. Klinikailag az essentialis thrombocythaemia és a primer myelofibrosis korai, praefibroticus fázisa nagyon hasonló lehet, így a differenciáldiagnózis csak a csontvelő szövettani vizsgálatával lehetséges, mely az eltérő prognózis és kezelési lehetőségek miatt elengedhetetlenül szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(15): 603–609.

Restricted access