Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for :

  • "autoimmun betegségek" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A primer immunhiányos betegségek a természetes és az adaptív immunrendszer elemeit érintő, genetikailag heterogén immunológiai rendellenességek. A primer immunhiányban szenvedő betegek nemcsak visszatérő fertőzésekre, de noninfektív kórállapotokra, így gyulladásos vagy granulomatosus eltérésekre, lymphoproliferativ és szolid daganatos megbetegedésekre, autoinflammatiós állapotokra, valamint a legkülönfélébb autoimmun kórformákra is hajlamosabbak. Az elsődleges immunhiány és az autoimmunitás paradoxonnak tűnő együttes megjelenése valódi kihívást jelent az immunhiányos betegek autoimmun szövődményeinek felismerésében. A primer immunhiányos állapotok hátterében általában egy vagy több, az immunregulációban és/vagy az immuntolerancia kialakításában kulcsszerepet játszó gén mutációja áll. A szerteágazó immunológiai rendellenességek, a kompenzatorikus, túlzott mértékű krónikus gyulladásos válaszreakció és a következményes szövetkárosodás együttese végső soron szerv-, sejtspecifikus vagy szisztémás autoimmun betegségek kialakulásához vezet. Számos primer immunhiányos kórképet különböző, sajátos autoimmun manifesztáció jellemez. A jelen összefoglaló célja a primer immunhiányos állapotokban megjelenő autoimmun kórképek, valamint az immunrendszeri rendellenességek alapjául szolgáló molekuláris és celluláris mechanizmusok áttekintése. A dolgozat végén ismertetett eset rávilágít arra, hogy immunhiányos állapotokban az autoimmun betegségek felismerése, illetve a dominálóan autoimmun kórkép formájában induló fenotípusoknál az immunhiány kórismézése egyaránt kihívást jelenthet. Orv Hetil. 2018; 159(23): 908–918.

Open access

Absztrakt:

A mikro-RNS-ek (miRNS) 18–25 nukleotid hosszúságú, egyszálú, endogén, nem kódoló kis RNS-ek, melyek fontos szerepet játszanak a génexpresszió poszttranszkripcionális szinten történő finomhangolásában. A fehérjét kódoló gének körülbelül 90%-a áll a miRNS-ek regulációs hatása alatt, melyek így kulcsszerepet játszanak különböző biológiai folyamatokban, többek között a sejtfejlődés, -proliferáció, -differenciálódás, -apoptózis és az immunhomeosztázis szabályozása során. Egyes miRNS-ek expressziójában bekövetkező változások hozzájárulhatnak számos kórkép, köztük szisztémás autoimmun betegségek kialakulásához is. A jelen tanulmányban összefoglaljuk a miRNS-ek biogenezisét, az immunrendszer szabályozásában betöltött szerepüket, illetve áttekintjük a legújabb kutatási eredményeket szisztémás lupus erythematosusban, primer Sjögren-szindrómában, rheumatoid arthritisben és szisztémás sclerosisban. A jövőben a miRNS-ek nemcsak mint biomarkerek segíthetnek majd a diagnózis és prognózis meghatározásában, hanem potenciális terápiás célpontokként is alkalmazhatók lehetnek az autoimmun betegségek modern terápiájában. Orv Hetil. 2019; 160(15): 563–572.

Open access

Absztrakt

A szerző meghatározza a „személyre szabott (perszonalizált) medicina” és az újabban bevezetésre került „precíziós, pontosított medicina” koncepcióját. A „precíziós medicina” az egyes betegségek pontosabb jellemzésére a „fenotípus”, az „endotípus” és a „biomarker” fogalmakat alkalmazza. A „biomarkerek” segítségével az egyes homogén betegségtípusok („fenotípusok”) több alcsoportra, „endotípusra” bonthatók, amelyek egymástól eltérő kezelést és finanszírozást igényelnek. A „precíziós medicina” jó eredményei különösen használhatók az allergiás és autoimmun betegségek vonatkozásában. Ennek az új szemléletnek az elsajátítása szükségessé válik a közeli jövőben Magyarországon is az egészségügy művelői, irányítói és finanszírozói számára. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1739–1741.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyula Richárd Nagy, Bence Péter Neducsin, and János Rigó Jr.

Terhesség során, a méhlepényen keresztüli kétirányú sejtforgalom következtében idegen sejtek vagy DNS kerülnek mind az anya, mind a magzat szervezetébe. Ez a jelenség a magzati, illetve anyai microchimaerismus. Ezen sejtek akár évtizedekkel a szülés után is kimutathatók a gazdaszervezetből. Annak ellenére, hogy számos kutatás foglalkozik e jelenséggel, a microchimaerismus egészségben és betegségekben betöltött jelentősége továbbra is csak kevéssé ismert. Cikkünkben áttekintést szeretnénk nyújtani a tudomány jelenlegi állásáról. A microchimaerismus lehetséges szerepét leginkább autoimmun folyamatok patogenezisében, nem autoimmun betegségek és tumorok kialakulásának vagy éppen regressziójának magyarázatában, továbbá a transzplantációs immunológia lehetséges komponenseként vizsgálták. A microchimaerismus jelensége fontos praenatalis noninvazív diagnosztikai lehetőségeket rejthet magában, megszüntetve a jelenleg alkalmazott vizsgálóeljárásokkal együtt járó vetéléskockázatot. A folyamatosan fejlődő sejtidentifikációs és -dúsító eljárásoknak köszönhetően várhatóan egyre több, a szervezetben lezajló folyamatról derül majd ki, hogy a terhességi örökségként az anyai és magzati szervezetbe került microchimaerasejtek és DNS szerepet játszanak bennük. Orv. Hetil., 2010, 49, 2019–2024.

Open access

Szegedi Gy.: Autoimmun betegségek sajátosságai. LAM, 2004, 14 , 739–746. Szegedi Gy. Autoimmun betegségek sajátosságai LAM

Restricted access

2004 53 267 275 Szegedi Gy.: Az autoimmun betegségek általános jellemzése. Klinikai Immunológia. Szerk

Restricted access

CMAJ 2006 174 341 348 Szegedi Gy.: A poliszisztémás autoimmun betegségek patogenezisének

Restricted access

A különböző kezelési eljárások hatékonyságának, ebből következően az egyes kórállapotok gyógyításában elfoglalt helyének újragondolása időről időre szükségszerű. A módszerek kialakulásának történetei rávilágítanak arra, hogy nem mindig a megoldandó kérdés indítja el a kutatásokat, hanem van úgy, hogy egy egészen más célból megvalósított technikát használnak fel gyógyeljárásként. Az autoimmun megbetegedésekben a plazmaferézis terápia nem újkeletű, mégis a szerteágazó klinikai tüneteket hordozó betegségek kezelésében összegyűjtött tapasztalatok randomizált, kettős vak vizsgálatok elvégzése nélkül, önmagukban a hatékonyság megállapítására nem elegendőek. A minden körülmények között elérendő eredményességre törekvő beavatkozások kerülendőek. Az általánosságban vett eredmények értékelésénél pedig figyelembe kell vennünk az igénybe vett anyagiak arányát is.

Restricted access

Szegedi Gy.: Az autoimmun betegségek általános jellemzése. Klin. Immunol., 2000, 416–428. Bodolay E., Szegedi Gy.: Nem differenciált collagenosis. LAM, 2004, 15 , 198

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Körner, Péter Tóth-Heyn, Antal Dezsőfi, Gábor Veres, László Madácsy, and András Arató

Szegedi Gy.: Az autoimmun betegségek sajátosságai. LAM, 2004, 14 , 739–746. Szegedi Gy. Az autoimmun betegségek sajátosságai LAM

Restricted access