Search Results

You are looking at 1 - 10 of 58 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All

). Psychosocial antecedents of variation in girls’ pubertal timing: Maternal depression, stepfather presence, and marital and family stress . Child Development , 71 , 485 – 501 . Ellis , B. J. , Bates , J. E. , Dodge , K. A. , Fergusson , D. M

Open access

models (GLMM) were fitted ( Begg and Gray 1984 ; Agresti 2002 ), using the glmer function in the package lme4 in R ( Bates 2010 ) with a binomial distribution of errors and a logit link function. In the first model, a subset of subjects who either

Open access

package from the R project ( Pinheiro, Bates, DebRoy, Sarkar, & R Core Team, 2019 ). Ethics The presented data were collected in the context of the registered PROTECT+ study ( ClinicalTrials.gov : NCT03582839). The trial was approved by the University of

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Eve H. Limbrick-Oldfield, Mariya V. Cherkasova, Dawn Kennedy, Caylee-Britt Goshko, Dale Griffin, Jason J.S. Barton, and Luke Clark

). Clinical and demographic characteristics were compared between groups. Choice data from the VGT were analysed using mixed effect logistic regressions, using the lme4 package ( Bates, Mächler, Bolker, & Walker, 2014 ) These models predicted the probability

Open access

all dependent variables. Separate linear mixed-effects models (LMMs) with individual random intercept (R package: lme4, Bates, Maechler, Bolker, & Walker, 2014 ) were conducted on mean P3 and LPP1, LPP2, and LPP3 amplitudes, with Category (i

Open access

adult, and parent versions of the Child Behavior Checklist (CBCL; Achenbach 1997; Achenbach & Edelbrock, 1987; Achenbach, Howell, Quay, Conners, & Bates, 1991 ) ( n = 6), Buss-Perry Aggression Questionnaire (BPAQ; Buss & Perry, 1992; Diamond

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Roser Granero, Fernando Fernández-Aranda, Susana Valero-Solís, Amparo del Pino-Gutiérrez, Gemma Mestre-Bach, Isabel Baenas, S. Fabrizio Contaldo, Mónica Gómez-Peña, Neus Aymamí, Laura Moragas, Cristina Vintró, Teresa Mena-Moreno, Eduardo Valenciano-Mendoza, Bernat Mora-Maltas, José M. Menchón, and Susana Jiménez-Murcia

sociodemographics (gender, age, education level, civil status and social position ( Jiménez-Murcia et al., 2019; Kastirke, Rumpf, John, Bischof, & Meyer, 2015 ), accessibility/availability of the gambling platforms ( Moore, Thomas, Kyrios, Bates, & Meredyth, 2011

Open access

A Testi Attitűdök Tesztje (BAT) hazánkban is széles körben alkalmazott mérőeszköz, tudomásunk szerint azonban mindeddig nem történt meg a kérdőív magyar változatának nagyobb mintán végzett, széles körű pszichometriai elemzése. Vizsgálatunk ezt tűzte ki célul. Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk résztvevői normális súlyú egyetemi hallgatónők, valamint egy munkahelyi életmód-változtató program női résztvevői voltak. Az adatgyűjtés során az alábbi mérőeszközöket használtuk: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Rosenberg Önértékelési skála, Vonásszorongás skála. A konfirmatív faktorelemzés eredményei szerint a BAT belső struktúrája elfogadhatóan illeszkedik a vizsgált mintákon a Probst, Vandereycken és munkatársai (1995) által evészavarban szenvedő nőkön azonosított faktorstruktúrához. A mérőeszköz megbízhatóságának mutatói (belső megbízhatóság, teszt-reteszt reliabilitás) kiválónak bizonyultak. A kérdőív konstruktum validitása is alátámasztást nyert. A kritérium validitást alátámasztják a testtömeg-indexszel és a saját alak méretének szubjektív megítélésével való pozitív korrelációk. A konvergens validitást pedig alátámasztja, hogy a kérdőív és alskálái egyaránt pozitív irányú kapcsolatot mutatnak a testképpel való elégedetlenség egy további mutatójával (nevezetesen az alakra vonatkozó én-énideál diszkrepanciával), valamint a vonásszorongással. A kedvezőtlen testi attitűdök és élmények emellett negatív irányú kapcsolatot mutatnak az önértékeléssel.

Restricted access

Célkitűzés. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atléta-ideálon alapszik. Feltevésünk szerint a férfiakra jellemző egyes foglalkozásoknál (pl. a fegyveres testületeknél) az atléta-ideál hangsúlyozott szerepe kockázati tényezőként jelenhet meg, aminek következménye lehet a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés. Ez pedig hajlamosíthat az izomdiszmorfia (más néven: inverz anorexia nervosa) megjelenésére egyes populációkban. Módszer. 480 katonai főiskolai és 752 általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő, 18-30 év közötti férfi testi attitűdjeit, testi elégedetlenségét, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokat, valamint a testsúllyal, testépítéssel, szteroid-használattal kapcsolatos információkat tartalmazó kérdőíven túl a vizsgálatban résztvevők kitöltötték az Evészavar Kérdőívet (EDI) és a Testi Attitűdök Tesztjét (BAT). Eredmények. Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömeg-indexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9–23,5 kg/m2). A katonai főiskolások között szignifikánsan magasabb az anabolikus szteroidokat használók aránya (3,3%). A katonai felsőoktatásban résztvevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az EDI testi attitűdök szempontjából releváns faktoraiban, valamint a BAT pontszámok átlagaiban szignifikáns eltéréseket találtunk a minták között, s a testépítés szerinti csoportbontásban is. Konklúzió. A katonai pálya hatása a testi attitűdök vonatkozásában specifikus eltéréseket mutat a “civil” populációhoz képest, amely – egyes negatív hatásai mellett – a testi elégedetlenséget pozitív irányban befolyásolja és a testideálok által meghatározott pszichés zavarok ellen hat.

Restricted access

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: rs = 0,37; p<0,01; SCOFF Kérdőív: rs = 0,38; p<0,01), a karcsú szépségideál internalizálásával (rs = 0,55; p<0,001), a testtel való elégedetlenséggel (rs = 0,37; p<0,01), valamint a vonzóság/soványság fontosságával a szépség megítélése során (rs = 0,41; p<0,01). A fentieken túl a vonzóság/soványság fontossága (rs = 0,44; p<0,01) és jó testi kondíció/sportosság fontossága (rs = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk.

Restricted access