Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "catching-up" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Europe. Some governments follow Policy A (catching up with the Romanies as a minority), while others follow Policy B (economic uplift of the Romanies). In the following paper we investigate the present (2018–2019) situation of the Romani population of

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access

Absztrakt:

Az EU-hoz mint gazdasági és értékközösséghez történt csatlakozás történelmi mércével is kedvező feltételeket és lehetőségeket teremtett a magyar gazdasági szereplők számára tevékenységük bővítéséhez és fejlesztéséhez. Bár jelentősége tagadhatatlan, haszna egyértelmű, a kormányok belpolitikai szempontok által nagymértékben determinált gazdaságpolitikája miatt az EU-tagság önmagában is, nemzetközi összehasonlításban különösen csekély mértékben járult hozzá Magyarország fejlett országok mögötti gazdasági felzárkózáshoz, műszaki-szerkezeti modernizációjához és a szerkezeti reformokhoz. Bár nehezen bizonyítható, mégis megalapozottan feltételezhető, hogy az EU-tagság nélkül Magyarország minden tekintetben elmaradottabb lenne. Bár a tagságból származó előnyök elsősorban az uniós transzferek csökkenése miatt középtávon csökkennek, az EU-n kívüli mozgástér rendkívül szűk Magyarország számára, ezért az EU-tagságnak nincs alternatívája.

Open access
Educatio
Authors: Balázs Hámori and Katalin Szabó†

, INSEAD – World Economic Forum. 11 Fogel, R. (1999) Catching up with the Economy. American Economic Review, Vol. 89. No. 1. (March) pp. 1–21. 12

Open access

into higher education. Foreign language lessons, which constitute the focus of this study, are such an opportunity. Having the chance of revising and catching up when necessary is important to these children. Some subjects, such as English, Hungarian

Open access

contrast to a “catching-up" approach for disadvantaged students – strengthened the personal elements of emotional intelligence in Student College members. Enhanced the self-consciousness (knowledge of our own internal state, preference, resource and

Open access

Kovai M. (2017) ‘Catching up with the West’ – The Modernisation and Self-colonializing Paradigms of Hungarian Psychology during State-socialism. European Yearbook of the History of

Open access

A tanulmány a rendszerváltásokkal tarkított XX. századi magyar társadalomtörténet egyfajta szociológiai feldolgozására vállalkozik, megkísérelve értelmezni a századelő „agrártársadalmától” az „ipari”, majd a századvég „szolgáltatói” társadalmáig tartó átalakulási folyamatokat. Ehhez segítségül hív olyan kortársakat, akik elkötelezett támogatói voltak a magyar modernizációnak, így nem csupán a mindenkori leegyszerűsítő politikai-ideológiai társadalom- és történelemképeken léptek túl, de erőfeszítéseket is tettek koruk és a magyar fejlődés sajátosságainak feltárására. Ugyanis, ha esetünkben az „agrárról” az „iparira”, majd onnan a „szolgáltatói” társadalomra való áttérést a körülményekkel adekvátabban szeretnénk leírni, akkor egyfelől olyan megjelöléseket szükséges használni, mint a „feudálkapitalista agrár”, az „államszocialista ipari” és az „újkapitalista posztindusztriális” társadalom. Másfelől az adott időszakot érteni-értelmezni akaró kortársak olyan fogalmakat használtak koruk állapotának adekvátabb leírására, mint „szinlelt kapitálizmus”, „quasi-fejlett” szocialista „ipari” vagy „latin-amerikai” típusú (félperifériás) újkapitalista társadalom. Nos, ezek kétségkívül furcsa és meglepő fogalmak a magyar átalakulás-fejlődés leírására, még azok számára is, akik rendelkeznek ismeretekkel olyan problémák felvetődéséről, mint az iparosodás „megkésettsége”, a „felzárkózás” kényszere, a „szervetlen” fejlődés vagy a „centrum–félperiféria–periféria” viszonyrendszer. Ezek ugyanis szembesítenek bennünket azzal a ténnyel, hogy hazánkban a történetileg jelentős változások a társadalom életébe történő rapid és erőszakos politikai-ideológiai beavatkozások, rendszerváltások nyomán zajlottak a XX. században – minden esetben a világgazdasági-nagyhatalmi változások nyomán –, egy-másfél évtized alatt meglepően gyors (gyökeres) strukturális átalakulásokat mutatva. Meglepőnek azért tartjuk ezeket az „ugrásszerű” változásokat, mert ismereteink szerint nem előzték meg őket sem olyan nagyságrendű évtizedes belső felhalmozások-innovációk, sem olyan külső tőkeallokációk, piacszerzések stb., amelyek alapját képezhették volna ilyen léptékű váltásoknak.

Restricted access