Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "correlation analysis" x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The GPS-derived TEC has proved to be a robust characteristic representing well the state of the Earth's ionosphere-plasmasphere system during both quiet and disturbed geomagnetic conditions. Successfully forecasting the TEC value can prove invaluable when trying to improve the communications, navigation, and surveying practices. Presented is a new forecasting method based on  auto-correlation analysis and consisting of two major parts - first, extrapolation of the TEC monthly medians using Fourier series approximation, and second, geomagnetically-correlated forecast of the TEC relative deviations of from its median value. Preliminary tests show a good agreement between measured and predicted median values. Presented are also important investigations related to the short-term forecast.

Restricted access

The Vértes Hills are interesting region in Hungary where small earthquakes with magnitude 2–3 exist among small quarry blasts in a noisy background. A seismological station PKSG (Gánt) works in the middle of Vértes Hills. The main purpose of this paper is to test the different discriminatory elements using the registrations of this single station.The diurnal discrimination of quarry blasts shows a peak time. My purpose is to focus onto these questionable earthquakes — happened in the peak time of the blasts — and be able to identify them.Every discriminant gave “1” if the event was considered to be a blast, and “0” if the event was considered to be an earthquake. The sum of these values shows the level of the separation. The classification of fifteen events was wrong. This is approximately 7 percentage of the dataset.It has been found that the spectral analysis and the correlation of spectra proved to be successful in the discrimination. One type of blast and five types of earthquakes are identified based on the correlation analysis of spectra of S-phases on the horizontal component. The result of the correlation analysis is that most of the spectrum of the blasts were very similar to each others. Correlation analysis has also showed that the big part of earthquakes could be classified into 5 groups. Earthquakes of each group concentrated on different places on the map. The maximum frequency and cepstrum analysis failed.

Restricted access

Abstract

Analytical data of primary oxidized manganese ores were processed by statistical methods. Six hundred and twenty-one samples were measured (Mn, Fe, Si, and P); thus 2,426 assay data were available. The statistical pointer numbers, the distribution of the elements and the results of the correlational analysis showed the heterogeneity of the ore samples where the measured elements correlated weakly. The samples were grouped by the 4 elements to decrease the heterogeneity and the concentration of elements, and these relationships in the groups were examined. Very few and weak relationships were proved in the groups by the results of the correlational and regressional analysis. It is possible that not the heterogeneity of the samples but one or more syngenetic or postgenetic processes caused the absence of relationships. The multivariate statistical processes (principal component analysis, discriminance analysis) allow the determination of the background factors, namely which are the effects that produced the ore. Consequently — with high probability — the ore was formed by two processes. The most likely are hydrothermal and microbial ones (on the basis of geochemical results), but supergene enrichment processes can also be taken into consideration. Both hydrothermal and microbial processes played a significant role in the majority of the samples (81%), which are the ferruginous manganese ores. In the smaller group of samples (19%) the hydrothermal process predominates but the microbial one is also influential, namely for the low iron-bearing manganese ores of excellent quality.

Restricted access

location / related watershed. Statistical models mostly consist of multivariate analysis tools (hierarchical cluster analysis [HCA], principal component analysis, correlation analysis, linear discriminant analysis [LDA] –to mention only a few), which lead

Open access

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen.

A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg.

A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk.

Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét.

A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak.

Restricted access

The Earth topographic masses are compensated by an isostatic adjustment. According to the isostatic hypothesis a mountain is compensated by mass deficiency beneath it, where the crust is floating on the viscous mantle. For study of the impact of the compensating mass on the topographic mass a crustal thickness (Moho boundary) model is needed. A new gravimetric-isostatic model to estimate the Moho depth, Vening Meinesz-Moritz model, and two well-known Moho models (CRUST2.0 and Airy-Heiskanen) are used in this study. All topographic masses cannot be compensated by simple isostatic assumption then other compensation mechanism should be considered. In fact small topographic masses can be supported by elasticity of the larger masses and deeper Earth’s layers. We discuss this issue applying spatial and spectral analyses in this study. Here we are going to investigate influence of the crustal thickness and its density in compensating the topographic potential. This study shows that the compensating potential is larger than the topographic potential in low-frequencies vs. in high-frequencies which are smaller. The study also illustrates that the Vening Meinesz-Moritz model compensates the topographic potential better than other models, which is more suitable for interpolation of the gravity field in comparison with two other models. In this study, two methods are presented to determine the percentage of the compensation of the topographic potential by the isostatic model. Numerical studies show that about 75% and 57% of the topographic potentials are compensated by the potential beneath it in Iran and Tibet. In addition, correlation analysis shows that there is linear relation between the topographic above the sea level and underlying topographic masses in the lowfrequencies in the crustal models. Our investigation shows that about 580±7.4 metre (in average) of the topographic heights are not compensated by variable the crustal root and density.

Restricted access

Cadmium, nickel or zinc contaminated soils originating from a long-term heavy metal field experiment were used to assess the influence of those particular treatments on the coexistence of various Trichoderma species. The abundance of six indigenous Trichoderma spp. - T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . tomentosum , T . virens and T . viride - were studied 12 years after the application of Cd, Zn and Ni salts on four levels (0, 30, 90 and 270 mg·kg -1 ) in a calcareous chernozem soil. Trichoderma fungal colonies from the soil particles were estimated on selective media. The isolated strains were taxonomically characterized by microscopic visualization.  A reduced Trichoderma fungal colonization was found at the lower ratio of the studied metals. No colonization could be recorded in the case of Cd, and a slightly increased abundance at Ni and Zn metal salts at the highest 270 mg·kg -1 doses. The species composition of the fungi varied considerably in the contaminated samples as a function of the metals and the applied doses. Correlation analysis revealed that the population density of T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . viride was negatively affected by the available Cd concentration. The nickel content of the soil, however, correlated positively with the abundance of T . harzianum (r = 0.955) and T . virens (r = 0.964). In addition to this finding, the frequency of T . viride and T . tomentosum showed significant positive and negative correlation with the Zn treatment (r = 0.955; r = -0.965, respectively). Great differences between the correlation and partial correlation coefficients suggested that the heavy metals may alter not only the abundance of the fungi, but the interspecific relationships among the indigenous Trichoderma population, as well. This fact is considered to have further influence on some other biotic parameters and the soil functioning in heavy-metal-affected soils.

Restricted access

Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfém-szennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézfémeket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn „összes” királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-C (CFE), valamint az „összes” foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében.

Restricted access

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330.

Restricted access

Talajok szemcseösszetételének vizsgálata előtt nélkülözhetetlen a talajban található eltérő tulajdonságú kötőanyagok feloldása, roncsolása, mivel ezeknek fontos szerepe van a mikro- és makroaggregátumok kialakításában. Ennek hiányában jelentős mennyiségű agyagszemcse marad aggregátumokban, a szemcseösszetételt, agyagtartalmat jelentősen módosítva. Jelen tanulmányban az egyik leggyakoribb ragasztóanyagnak, a talajok humusztartalmának a hatását vizsgáltuk. A statisztikai analízis eredménye szerint a humuszt bontó hidrogén-peroxidos kezelésekkel – a kontrollként használt, humusz nélküli folyóvízi homok kivételével – szignifikánsan nagyobb agyagtartalmat mérünk, mint a MSz szerinti Na-pirofoszfátos kezeléssel. A hidrogén-peroxidos előkészítéssel a talajminták szemcseösszetételének varianciája lényegesen kisebb, mint más kezeléseké, vagyis az intenzívebb előkészítő eljárásokkal a minták szemcseméret eredményeinek különbsége csökken. Az előkészítő eljárások különbségének az okát keresve a talajok humusz- és agyagtartalmának korrelációját elemeztük. A humusz az agyagtartalommal gyengén korrelált. Az 1–5. kezelésekkel kapott agyag- és a talaj humusztartalma között negatív, míg a hidrogén-peroxidos kezelések esetén gyenge pozitív kapcsolatot mutattunk ki. Az ultrahangos kezelések kiemelt jelentőségűek az előkészítésekben, de az agyagtartalomban szignifikáns különbség csak a hidro-gén-peroxidos kezelések esetén mutatható ki. Vizsgálataink megmutatták a talajminták szemcseméret elemzése előkészítésének, az ásványi szemcsék dezaggregálásának fontosságát, valamint azt, hogy a dezaggregálás elégtelensége jelentősen kisebb agyagtartalmat eredményez. Talajok szemcseméret meghatározásában, de különösen a jelentősebb szervesanyag-tartalmú talajokéban a hidrogén-peroxidos előkészítő eljárás használandó. A Na-pirofoszfátnak és az ultrahangos kezelésnek a talajminta diszpergálásában van nagy jelentősége. Szükségesnek tartjuk ezért a hazai talaj szemcseméret-elemzés szabványát (szabványait) felülvizsgálni, továbbá az európai szemcseméret-elemzési eljárások tapasztalatainak megismerését és beépítését a hazai szemcseméret analitikai gyakorlatba.

Restricted access