Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for :

  • "correlation analysis" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Yaprak Engin-Ustun, Emel Kiyak Caglayan, Mustafa Kara, Ayse Yesim Gocmen, M. Fevzi Polat, and Ayla Aktulay

Objective

Our aim was to determine how Ramadan fasting effects serum Human NAD-dependent deacetylase sirtuin 1 (SIRT1/SIR2L1) and visfatin levels during pregnancy.

Materials and methods

Thirty-six patients were included in this case-control study. The patient group consisted of 18 pregnant women who were Ramadan fasting. Another healthy 18 pregnant women with matching pregnancy weeks and ages formed the control group. Blood samples were obtained from the patients for biochemical analyses and serum adipokine level measurements.

Results

The mean sirtuin and visfatin levels in fasting pregnant women were 2.87 ± 0.95 and 60.18 ± 19.49 ng/mL, respectively, while the mean serum sirtuin and visfatin levels in the control group was determined to be 4.28 ± 1.45 and 23.26 ± 6.18 ng/mL, respectively. A statistically significant difference was determined between the groups (p = 0.002, p = 0.0001). A correlation analysis provided a negative correlation between number of fasting days and sirtuin levels (r = 0.45, p = 0.005) and a positive correlation with visfatin levels (r = 0.73, p = 0.0001).

Conclusion

As a result, while the serum sirtuin 1 level of pregnant women decreased due to fasting in Ramadan, we determined that their visfatin levels increased and this increase was in correlation with the days of fasting.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: János László Iványi, Árpád Vadvári, Tamás Szendrei, Márk Plander, Imre Henits, Ramóna Szöllősi, Gergely Garab, and István Király

Absztrakt:

Myeloma multiplexes betegek csontlaesióinak pontos detektálására az egyik legérzékenyebb képalkotó eljárás a gerinc/csontozatot leképező diffúziósúlyozott magnetikus rezonancia, mely a korai stádium rögzítésére, a terápia hatásosságának követésére alkalmas módszer, ezenkívül még a csontvelő vascularisaltságáról és cellularitásáról is nyújt információt. Célkitűzés: Intézményi felmérésben 2009–2017 között osztályunkon kórismézett, kezelt myelomás betegeknél a diagnóziskor, ill. relapszus/progresszió időpontjában készített MR előtt vett csontvelő (aspirátum, csontvelő-biopszia) plazmasejtes infiltrációjának mértékét vetettük össze az MR eredményével. Betegek és módszer: 2009-től Philips Achieva 3T készüléken diffúziósúlyozott módszerrel készített teljes gerinc felvételeken elemeztük a myelomás csontlaesiók méretét, számát, kiterjedtségét, meghatároztuk a víz Brown-féle mozgásából származtatott mennyiségi együtthatót (apparent diffusion coefficent, ADC, cut-off 0,60), melyet összevetettük a csontvelő plazmasejtes infiltrációjának százalékával (10–25; 26–35; 36–50; >50). Statisztikai elemzést az SPSS Statistical Program 13.0 alkalmazásával végeztünk (korreláció analízis). Eredmények: 149 myelomás beteg közül 70 esetben készült induló MR és csontvelővizsgálat, 25-ben relapszus/progresszió esetén újabb MR/csontvelő, melyet összevetettünk a korábbiakkal. Kórlefolyásuk során nyolcnál kétszer, két betegnél 3–4× történt ismételt MR/csontvelő-analízis. A diagnóziskor számított plazmasejt-infiltráció mértéke nem korrelált az ADCmax értékkel (Spearman-féle korrelációs együttható 0,12; r 2 = 0,012, p = 0,322), a kezelés utáni plazmasejt-infiltráció szignifikáns csökkenést mutatott a kórisme idején készítettel (p = 0,01). A kórlefolyás, újabb kezelés során készített MR/ADCmax értékek azonban korreláltak a klinikai/radiológiai képpel (20/25). Következtetések: Adataink alapján a myelomás csontvelő plazmasejtes infiltrációja a kórisme idején nem mutatott párhuzamot a diffúziós koefficienssel, valószínűleg a csontvelőminta a gócos myelomás eltéréseket nem kellően reprezentálja, ill. az ADC-mérés további finomítása, a lemért terület pontosítása szükséges. A kórlefolyás alatt megismételt MR/ADCmax értékek párhuzamot mutattak a myelomás gócok változásával, ezért a diffúziósúlyozott MR alkalmas módszer a myelomás csontlaesiók detektálására és a kezelés képi kontrolljára.

Open access

Abstract

Aim: To evaluate endogenous toxic substrates and liver monooxygenase function in cardiosurgical patients with multiple organ dysfunction syndrome (MODS). Methods: 45 patients with MODS and 34 patients with an uneventful postoperative period were studied. The endogenous substrates were quantified with blood middle molecules (MM). Liver monooxygenase function was evaluated with antipyrine (AP) pharmacokinetics. Results: On the first postoperative day, MODS patients were characterized by high concentration of toxic substrates (MM: +43.8%) and a significant decrease in liver monooxygenase function (AP clearance: −44%), while controls patients had a mild increase in endogenous substrates and a slight depression in monooxygenase function. On the 3rd–4th postoperative day, in the main group, endogenous substrates increased (MM: +53.1%), while in the control group toxic substrates decreased (MM: +6.9%). In both groups, an increase in liver monooxygenase function was noticed. Major differences were observed on the 10th–12th postoperative day. In the main group, toxic substrates remained elevated (MM: +37.5%) and monooxygenase function was depressed (AP clearance: −45.4%), while in the control group endogenous substrates and monooxygenase function were equal to the baseline. The correlation analysis showed a negative relationship between AP pharmacokinetics and endogenous substrates. Conclusion: Slowdown in liver microsomal oxidation is one of the main reasons for the accumulation of endogenous toxic substrates in MODS cardiac patients.

Restricted access

The aims of this study were to detect physiological changes in blood biochemical parameters throughout gestation, to compare the findings in nonpregnant and pregnant Lipizzaner mares in early-mid and late pregnancy, and to provide reference values for clinical chemistry parameters in this horse breed. A total of 136 venous blood samples were collected from 20 pregnant and 10 nonpregnant (control) asymptomatic Lipizzaner broodmares for biochemical analyses. Twelve parameters (albumin, total protein, urea, triglycerides, glucose, creatinine, alkaline phosphatase, aspartate transaminase, glutamate dehydrogenase, gammaglutamyltransferase, creatine kinase and lactate dehydrogenase) were measured. For the statistical analyses, correlation, analysis of variance and Kruskal–Wallis H-test were used to evaluate the possible associations between parameters. Serum triglyceride levels proved to be significantly different in pregnant mares compared to the control group. Total protein and urea levels significantly decreased, while glucose, triglyceride and glutamate dehydrogenase values increased from approx. the fifth month of gestation until parturition. Four biochemical parameters (albumin, aspartate transaminase, total protein and urea) were lower and three other variables (glucose, alkaline phosphatase and creatinine) were significantly higher in late-term pregnant mares than in mares in early or mid-gestation. It is concluded that reference values not only reflect the species, breed and sex but also the reproductive status of animals.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A kiégés gyakran előforduló jelenség az egészségügyi dolgozók, így az orvosok körében is. Célkitűzés: A kiégés esetleges összefüggésének feltárása az egészséggel, pszichoszomatikus tünetekkel, életérzéssel, alváskörülményekkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 186 orvos részvételével. A kiégés mérésére Pines és Aronson 21 tételből álló kérdéssorozatát alkalmazta a szerző. Az adatok típusainak megfelelően χ2-próbát, független kétmintás T- és Mann–Whitney-tesztet, korrelációanalízist végzett a szerző. A kiégés stresszorainak vizsgálata lineárisregresszió-analízissel történt. Eredmények: A kiégés mértéke negatívan korrelált az életkorral (p = 0,040; r = –0,151), az egészségügyben eltöltött évek számával (p = 0,027; r = –0,162), a pozitív jólléttel (p<0,001, r = –0,670), és pozitívan korrelált a negatív jólléttel (p<0,001; r = 0,585), az élettel való elégedettséggel (p<0,001; r = –0,532). A burnout által érintettek rosszabbnak ítélték meg egészségi állapotukat (p<0,001), gyakrabban jelentkeztek pszichoszomatikus tünetek (p<0,001), daganatos (p = 0,007), allergiás (p = 0,030), pszichiátriai (p = 0,025) megbetegedések és alvászavar. Következtetések: A kiégés a válaszadó orvosok egyharmadát érinti; a magasabb életkor és a több gyermek protektív tényezőnek bizonyult. Orv. Hetil., 2016, 157(16), 623–630.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A funkcióromlás hátterében, a testi tünetek mellett, a beteg diszfunkcionális gondolatai, érzelmi lehangoltsága és szociális, kapcsolati problémái azonosíthatók. Az egyik jelentős tényező a mozgástól való félelem, amely elkerülő viselkedésben nyilvánul meg. Célkitűzés: A kutatás célja a „Fear Avoidance Beliefs Questionnaire” magyar nyelvű változatának (jelölése: FABQ-H) kidolgozása és validálása. Módszer: A 16 kérdésből álló FABQ kérdőívet lefordítás után 90, legalább három hónapja tartó deréktáji fájdalommal kezelt beteg töltötte ki. A keresztvalidáláshoz a teljes kérdőívcsomagot kitöltő 43 beteg FABQ-H-eredményeit összevetettük a fájdalom intenzitásával, az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexszel, a Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőívvel, a Zung Depresszió Skálával és a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával. Eredmények: A FABQ kérdőív belső konzisztenciája jó volt: Cronbach-alfa-érték 0,8. A korrelációs vizsgálatok alapján a FABQ egyedül a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával korrelált (r = 0,373, p = 0,014). Következtetés: Vizsgálatunk alapján a FABQ-H kérdőív jól használható, valid mérőeszköz. Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dózsa, Zoltán Szeberin, Péter Sótonyi, Balázs Nemes, Zsombor Tóth-Vajna, Rita Kövi, Petra Fadgyas-Freyler, Gyula Korponai, and Adrienn Herczeg

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A perifériás artériás betegségek legnagyobb alcsoportját az alsó végtagi verőérbetegségek képezik, melyek a népesség mintegy 4–6%-ában fordulnak elő. Magyarországon a vizsgált időszakban összesen 6798 major amputációra került sor. Az időben és megfelelő módszerrel elvégzett kezeléssel az alsó végtagi amputációk (melyek 30 napos mortalitása 20%, 2 éves mortalitása pedig 40–60% közötti) száma hatékonyan csökkenthető. Tanulmányunk célja feltárni az ellátásban rejlő területi különbségeket. Módszer: A perifériás erek kezelése finanszírozási adatainak bemutatása során retrospektív adatelemzést végeztünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2015–2017. évi finanszírozási adatainak felhasználásával. A halálozási arány területi különbségeit leíró statisztikával vizsgáltuk, elemezve a halálozási arányszám és egyéb faktorok közötti esetleges összefüggéseket. Eredmények: A kistérségi – járási szintű – elemzés (n = 174) nagy különbségeket tárt fel az országon belül az amputációk 10 ezer lakosra jutó arányát tekintve. Igazolta, hogy az amputációk döntő többségét a járások 30%-ában végzik, vagyis a kiemelkedő rossz hazai amputációs arányszámot a járások mintegy 30%-ának nagyon kedvezőtlen adata okozza. Regressziós elemzés támasztotta alá a járási szintű, akár négyszeres területi különbségek mögött meghúzódó kapcsolatot az amputációs ráta és az egyes szocioökonómiai tényezők, illetve az endovascularis radiológiai ellátás elérhetősége között. A rétegzett többszörös regressziós elemzés rávilágított arra, hogy azokban a járásokban, ahol nem érhető el az endovascularis ellátás (n = 159), az egyetemi végzettségűek aránya sokkal alacsonyabb (β1 = –0,13, 95% CI: –0,18 – –0,09) és a 65 év felettiek aránya magasabb (β1 = 0,14, 95% CI: 0,03–0,24), ami egymás hatásától függetlenül szignifikánsan befolyásolja az amputációs rátát. Azokban a járásokban viszont, ahol elérhető volt az intervenciós radiológiai ellátás (n = 14), a lakosság életkori megoszlása hatott a leginkább (β1 = 0,7, 95% CI: 0,42–0,98) az amputációk gyakoriságára. Következtetés: Területi és szociális alapon jelentős különbségek tapasztalhatók az országban incidenciában, prevalenciában és halálozási rátában is. A betegség kialakulásában, előrehaladásában erőteljesen megjelennek a szociális, képzettségbeli és jövedelmi különbségek, illetve a lakóhelyközeli ellátóhelyi kapacitások hatása is. Orv Hetil. 2020; 161(18): 747–755.

Open access

., Chicago, IL, USA). Means (±SD) were determined. A two-way analysis of variance and least significant difference post hoc analysis tests were used to evaluate differences between measured variables. Pearson correlation analysis was used to examine

Restricted access

adherence, whereas frequency and 95% CI were used to present infection rates. A correlation analysis was conducted to confirm the presence of any relationship between HH compliance and nosocomial infections. Results There

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Turgut Karabağ, Emіne Altuntaş, Belma Kalaycı, Bahar Şahіn, Mustafa Umut Somuncu, and Mustafa Ozan Çakır

variance, when the assumptions of parametric test were met and by Mann–Whitney U and Kruskal–Wallis tests when the assumptions of parametric test were not met. The relationship between CCI score and Gensini scores was analyzed by correlation analysis. The

Open access