Search Results

You are looking at 1 - 10 of 79 items for :

  • "diversity" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Introduction Classroom diversity means differences in nationality, gender, religion, social status, parents' income, capabilities etc. ( Strasser, 2016 , p. 28 ff.; Walgenbach, 2014 , p.12). For teachers and other educational staff, it is important

Open access
Educatio
Authors: Aranka Varga, Kitti Vitéz, István Orsós, Bálint Fodor, and Gergely Horváth

felsőoktatásban . Oktatáskutatók Könyvtára 4. Cherd Hungary. 9 Claeys-Kulik, A., L. Jorgensen, T. E. & Ströber, H. (2019) Diversity, Equity and Inclusion

Open access

well as their personal development. A special form of mentoring programmes is a part of teacher education with the goal to not only to help disadvantaged children but also to prepare future teachers to cope with diversity in schools. Helping

Open access

Absztrakt:

A 2016–17-ben folytatott kutatás célja az volt, hogy feltárja a tanárok multikulturalizmusról, multikulturális pedagógiáról alkotott nézeteit, valamint a migránsokkal és gyerekeikkel kapcsolatos attitűdjeit. A kutatás elméleti hátterében az a feltételezés állt, hogy a multikulturális pedagógiai nézetek és a migrációs attitűdök nem függetlenek a tanárok nemzeti identitásától és diverzitásélményétől. A kérdőíves vizsgálatban 368 pedagógus és pedagógusjelölt vett részt. Az eredmények arra utalnak, hogy a multikulturális nézetek és a migrációs attitűdök szorosan összefüggnek egymással, továbbá, hogy az esszencialista nacionalizmus a fenyegetettségérzettel pozitív, a résztvevők családjának és környezetének etnikai diverzitásával pedig negatív kapcsolatban áll.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra?

Open access

Absztrakt:

A németországi (oktatás)politika és iskolapedagógia az „inklúzió” fogalmát – mind a társadalmi, mind az iskolai befogadást tekintve – sokáig a fogyatékkal élők befogadásának koncepciójaként értelmezte. A tágabb értelemben vett inklúzió – tehát az adott közösségben lévők sokszínűségének és különbözőségének elfogadását és megbecsülését jelentő értelmezés, amely a (társadalmi és iskolai) esélyegyenlőség biztosítására törekszik – csak viszonylag rövid idő óta dominálja az oktatáspolitikai és neveléstudományi diskurzust. Az inkluzív oktatásról szóló vita Németországban szorosan összefonódott a PISA-vizsgálattal kapcsolatos diskurzussal – főként ami a migráns hátterű tanulók iskolai eredményeit illeti. A nemzetközi összehasonlító PISA-vizsgálatok kimutatták, hogy Németországban főként a migráns hátterű tanulók (akik általában alacsonyabb társadalmi rétegekből származnak) teljesítményszintje nem éri el a kívánt szintet. (Többek között) ennek javítására került kidolgozásra az inkluzív iskola koncepciója, amely arra törekszik, hogy az iskola világát olyanná tegye, hogy az lehetőleg minden Németországban tanuló iskolás gyerek sajátos igényének megfeleljen, és így mindenki számára egyenlő oktatási esélyt biztosítson. Az iskolai inklúzió mára fontos vezérelvvé vált mind az oktatáspolitikai, mind a neveléstudományi diskurzusban, amelyet azonban az iskolai gyakorlatban (még) nem sikerült megvalósítani.

Open access

Tanulmányomban az öt év alatti gyerekek óvodai hiányának országosan igen eltérő, nem elhanyagolható arányait kimutatva, az óvodakezdés korai lehetőségének kérdéskörét néhány, egymást átszövő dimenzió mentén járom körbe. Célom az óvodából kimaradó, nem beiratkozott kisgyermekek közül azok helyzetére rávilágítani, akik saját elhatározásukon kívül, a hatályos törvények kényszerítő ereje folytán nem jelennek meg a felvételi statisztikában. Szerény eszközeimmel arra hívom fel a figyelmet, amikor a jog közvetetten felelős a közoktatási rendszer első lépcsőjének számító óvoda megkezdésekor már fennálló esélyegyenlőtlenségért. Az összes problémát azonban természetesen nem lehet ebből eredeztetni. A területi nézőpont vonatkozásában kapott eredmény, miszerint az ország északi, északkeleti részén és a kis falvakban élő gyermekek óvodakezdési kilátásai jelentős hátrányban vannak, nem meglepő, „csupán” elszomorító. Ebből – és csak ebből, azaz a beóvodázási esélyek – szempontjából a fiatalodó települések, fővárosi kerületek mind növekvő számú gyermekei is hasonló helyzetben vannak. A szülők otthonlétét vizsgálva megkülönböztetem a kistestvérrel, munkanélküliként vagy a közbeszédben főállású anyaként emlegetett inaktív nevelők és gyermekeik csoportjait. Részletesen elemzem, hogy ezen szülők bármelyike az óvodai beiratkozáskor egyaránt szembetalálhatja magát az – alapvetően a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény felfogását tükröző – „anyuka úgyis otthon van” típusú diszkriminatív érveléssel. Bemutatom, hogy jogszabályi szinten a kérdés nincs egyértelműen rendezve; a kötelezően felveendő gyermekek körének szűk meghatározásával az elutasítandók sorsa túlságosan az óvodák kezében van. Mindennek eredményeképpen az a furcsa helyzet állhat elő, hogy pl. egy hároméves gyermeket felvesznek, akinek szülei dolgoznak (s ez így is van rendjén), de egy négyéves kistestvéres vagy hátrányos helyzetű jelentkezőt nem. Az óvoda szerepének két különböző értelmezése (nevezetesen, hogy gyermekmegőrző vagy szocializáló-fejlesztő intézménynek tekintik-e) rávilágít arra, hogy az egyébként a közoktatási rendszer részeként kezelt körzetes önkormányzati óvodák (amelyek tehát ebben a tekintetben egyértelműen utóbbi típusú helynek minősülnek) elvileg nem tehetnének különbséget a gyerekek között a beiratkozás során. A gyakorlatban azonban – nem elsősorban az óvodák hibájából – számos körülmény ebbe az irányba viszi a döntéshozatalt. Legvégül lehetséges kiindulópontokat vázolok, amelyekkel reményeim szerint közelebb juthatunk egy minden fél számára elfogadható és kielégítő kompromisszumhoz. Ehhez azonban még hosszú az út.

Restricted access

Linguistic arguments were in some of the new Member States invoked to justify national variations in the spelling of the name of ‘euro’ while, in others, a ‘sovereign right’ was claimed to spell that name in accordance with national language rules and usage traditions. Examining these claims against the background of the current Community language rules and of the exceptions and limitations to the ‘principle of linguistic equality’ inherent in these rules, this article will argue that, while the issue of the spelling of ‘euro’ is not one of language, even if it were to be conceived as such, the Treaty objectives served by a ‘single name for the single currency’ should prevail over arguments in favour of national variations of its name.

Full access

. (2018) Universities’ Strategies and Approaches towards Diversity, Equity and Inclusion . Examples from across Europe. Brussels, European University Association

Open access

Irodalom/References 1 Adams, R. (2003) Social Work and Empowerment . London, Palgrave Macmillan. 2 Asumah, S. N. & Nagel, M. (eds 2014) Diversity

Open access