Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "előnyök" x
  • Business and Economics x
  • All content x
Clear All

A cikk azt a közgazdasági vitát elemzi, amely Nagy-Britanniában az euróbevezetése körül alakult ki. Középpontjában két interjúáll –a szerzők Willem Buiter professzort (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőközgazdászát, az elnök szakmai tanácsadóját) és Patrick Minford professzort (az alkalmazott közgazdaságtan professzorát, Cardiff Business School) kérdezték az euróbevezetéséről vallott nézeteikről. Miként Buiter professzorhatározottan támogatja Nagy-Britannia euróövezeti tagságát, Minford professzor azonban elutasítja azt, a két interjúösszevetése érdekes képet fest a központi gazdasági kérdésekről. A cikk egy rövid bevezetéssel indul, amely az interjúk szakmai hátterérőlszá_

Restricted access

A tanulmány első felében a szerző elemzi a tagsági, illetve csatlakozási kritériumok, valamint az integrációérettség fogalmát. Ez utóbbit elsősorban mint az adott integrációs formából nyerhető előnyök maximális kiaknázásának képességét határozza meg. Mind a kritériumokat, mind pedig az integrációérettséget gazdasági, politikai és intézményi vonatkozásban egyaránt értelmezi és elemezi, majd ezekkel összefüggésben rátér a működő piacgazdaság paramétereinek meghatározására. A szerző hangsúlyozza, hogy a versenyképesség minden csatlakozó ország integrációérettségének egyik fokmérője. Az EU-gazdaságok strukturális gyengeségeinek elemzése során aláhúzza, hogy bár a jóléti állam modellje és gyakorlata komoly terheket ró az európai gazdaságokra, a jóléti állam európai vívmány, amit nem megszüntetni, hanem megreformálni kell. Végül a tanulmány a KKE-régió versenyképességét vizsgálja, és többek között rámutat: a magyar versenyképességben döntő tényezők lehetnek a termelékenység színvonala, a jó minőségű humántőke, valamint a munkaerő alacsonyabb ára. Mivel e komparatív előnyök egy része az egész régiót jellemzi, a keleti csatlakozás jelentékenyen hozzájárulhat az EU nemzetközi versenyképességéhez.

Restricted access

A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.

Restricted access