Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "előnyök" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Az EU-hoz mint gazdasági és értékközösséghez történt csatlakozás történelmi mércével is kedvező feltételeket és lehetőségeket teremtett a magyar gazdasági szereplők számára tevékenységük bővítéséhez és fejlesztéséhez. Bár jelentősége tagadhatatlan, haszna egyértelmű, a kormányok belpolitikai szempontok által nagymértékben determinált gazdaságpolitikája miatt az EU-tagság önmagában is, nemzetközi összehasonlításban különösen csekély mértékben járult hozzá Magyarország fejlett országok mögötti gazdasági felzárkózáshoz, műszaki-szerkezeti modernizációjához és a szerkezeti reformokhoz. Bár nehezen bizonyítható, mégis megalapozottan feltételezhető, hogy az EU-tagság nélkül Magyarország minden tekintetben elmaradottabb lenne. Bár a tagságból származó előnyök elsősorban az uniós transzferek csökkenése miatt középtávon csökkennek, az EU-n kívüli mozgástér rendkívül szűk Magyarország számára, ezért az EU-tagságnak nincs alternatívája.

Open access

Absztrakt:

A vállalkozó egyetemek a tudásalapú társadalom és gazdaság fontos szereplői. Egyrészt magasan kvalifikált munkaerő forrásai, másrészt az innovációhoz és versenyképességhez nélkülözhetetlen tudás előállítói és terjesztői. Utóbbi tevékenységük nem előzmény nélküli, azonban annak erőteljes üzleti jellege, licenciaszerződéseken és cégalapításon keresztüli formái igen nagy figyelmet kaptak az elmúlt évtizedekben, köszönhetően elsősorban olyan amerikai csúcstechnológiai térségek példájának, mint a Szilícium-völgy. A lehetséges előnyök kiaknázása érdekében a tudomány- és innovációpolitika képviselői lépéseket tettek az egyetemi vállalkozói fordulat előmozdítására Európa számos országában, így Magyarországon is. Ugyanakkor számos olyan tényező van, amelyek alááshatják a folyamat sikerét. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen realitásokkal bír hazánkban a vállalkozó egyetem és a spin-offok széles körű terjedése. Szakirodalmi források, jogszabályi és stratégiai dokumentumok elemzése alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a folyamat megindult, azonban számos tényező hátráltatja annak teljes kibontakozását.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a felsőoktatási felnőttképzéssel foglalkozik, amely jelentős változáson ment keresztül a 20. század végétől: a korábbi kompenzáló, pótló szerep helyett a továbbképző, átképző szerepe kerül előtérbe.

A tanulmány először áttekinti a magyar felsőoktatás elmúlt negyed századának hallgatólétszám-alakulását, és az elmúlt időszak felvételi tendenciáit, vizsgálva a felvett hallgatók korstruktúráját, a részidős hallgatók és a már diplomával rendelkezők arányát. Az elemzés kitér a szakirányú továbbképzésre is, amely nagyságrendjét tekintve mintegy fele, harmada létszámot képvisel, mint a részidős felsőoktatás, ugyanakkor nagyjából ugyanakkora, mint a diplomával továbbtanulók száma (benne a mesterfokozat megszerzését célzó továbbtanulásokkal is). A szakirányú továbbképzés kétségtelenül a „királyi út” egyik ága, különösen a pedagógus és jogi végzettségűek, valamint bizonyos gazdaságtudományi – elsősorban üzleti – végzettségűek számára. A tanulmány befejezésül kitér annak elemzésére, hogy megéri-e a felnőttkori tanulás, illetve kinek mennyire éri meg.

Összességében a tanulmány megállapítja, hogy a 2010 óta regnáló konzervatív kormány visszafogó felsőoktatás-politikájának hatására a felsőoktatási felnőttképzésben nemcsak a pótlási út szűkült be, hanem a királyi út is. Pedig a felnőttkori tanulás kifizetődő befektetés mind az egyénnek, mind a társadalomnak, amely előnyök indokolttá tennék a felnőttképzés kiemelt oktatáspolitikai kezelését.

Open access

A szerencsejáték-ipar fejlődése, a kaszinóvárosok születése és az egyre gyakrabban szóba kerülő szerencsejáték-szenvedély kapcsán számos érv és ellenérv hangzik el az iparág korlátozása, a veszélyeztetett társadalmi csoportok óvása, illetve az illegális játékszervezés „kifehérítése” kapcsán. Ez a dolgozat megkísérli röviden összegezni a leginkább számszerűsíthető pozitív és negatív hatásokat, hogy végre mérleget vonhassunk. A kérdés összetettsége okán elkerülhetetlen, hogy bizonyos externális hatások kimaradjanak, vagy csak említés szintjén jelenjenek meg. Némelyik tényezőnél ugyanis csak becslési módszerrel vagy más régió ez irányú adataihoz történő viszonyítással vonhatunk le következtetéseket a magyarországi helyzetre vonatkozóan. A következő kérdésekre szeretnék választ találni. Mely tételek vehetők számba az állami költségvetés szintjén? „Visz-e annyit a réven, mint amennyi hoz a vámon” a szerencsejáték-iparág? Társadalmi költség szintjén mely tényezőket „nem szokták” figyelembe venni a döntéshozók? Milyen externáliák építhetők be a modellbe, ha pontosan meg szeretnénk határozni a pozitív és negatív tényezőket? Az új tendenciák és nemzetközi folyamatok ismeretében milyen lépésekre van szükség? Mi az, amire a jelenlegi jogi, szabályozási keretrendszer nem készült fel, illetve nem terjed ki? Köztudottan vannak olyan gazdasági és gazdaságpszichológiai pozitív externáliák és közvetlen előnyök, amelyek a szerencsejátékhoz köthetők. Ezek számbavétele és számszerűsítése a célom, vizsgálva a vonatkozó tudományos értekezéseket is. Első megközelítésben a szabadidő értelmes eltöltésében (öröm, szórakozás, stresszoldás), a közösségépítő erőben, az állami adóbevételekben és a foglalkoztatásban megnyilvánuló előnyök a legkézenfekvőbbek, de ezen túl a sportfinanszírozás, mecenatúra és a turisztika terén is kimutathatók pozitív hozadékok. Az entrópia (Csíkszentmihályi 1997) leküzdésére vonatkozó pozitív szerepet csak érintőlegesen elemzem, a többi tényező vonatkozásában azonban számszaki összehasonlítást is végzek, beleértve az amerikai piac főbb adataival való összevetést.

Restricted access