Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Az emésztőszervi endoszkópiában a minőségi mutatók folyamatos követése mára alapvető követelménnyé vált. A jelenleg használatos szabad szöveges formátumú leletekből a követendő adatok jelentős része nem nyerhető ki, ezért strukturált, internetalapú adatgyűjtő rendszert fejlesztettünk ki a pancreatobiliaris endoszkópos beavatkozások mutatóinak rögzítésére. Célkitűzés: Egy ERCP-vizsgálatokat tartalmazó prospektív adatgyűjtő rendszer, úgynevezett ERCP Regiszter kialakítása és használhatóságának tesztelése. Módszer: 2017 januárjától kezdve a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának I. Belgyógyászati Klinikáján az összes elvégzett ERCP-vizsgálat adatait rögzítettük a regiszterben. Az első évben történt 595 vizsgálat adatainak feldolgozásával a rendszer tesztelése lezárult. Eredmények: 447 betegen 595 vizsgálat történt, a kanülációk sikerességi aránya 93,8% volt. Ép papilla esetén a beavatkozások 32,1%-ában az epeúti kanülálást nehéznek minősítettük, ezekben az esetekben 81,0%-ban volt sikeres a kanüláció az első vizsgálat során. ERCP után 13 alkalommal alakult ki hasnyálmirigy-gyulladás (2,2%), 2 alkalommal (0,3%) jelentkezett klinikailag szignifikáns vérzés, míg vizsgálat alatti átmeneti hypoxiát 27 esetben (4,5%) észleltünk. A betegek 75,5%-át sikerült 30 nappal a beavatkozás után telefonon felkeresni késői szövődmények észlelése céljából. Az Amerikai Gastrointestinalis Endoszkópos Társaság (ASGE) által lefektetett minőségi mutatók mindegyikét tudtuk követni a regiszter segítségével. A legtöbb mutatónak a centrumunk már most is megfelel. Következtetések: Az endoszkópos beavatkozások minőségi mutatóinak folyamatos monitorozását a jelenlegi kórházi informatikai rendszerek nem támogatják, de regiszterünk használatával ez lehetővé válik. A betegellátás minőségének követésére és klinikai kutatások végzésére is alkalmas eszköz az ERCP Regiszter. Időközben több endoszkópos centrum csatlakozott már a kezdeményezéshez, és további vizsgálóhelyek számára is elérhető a regiszter weboldalunkon (https://tm-centre.org/hu/regiszterek/ercp-regiszter/). Orv Hetil. 2018; 159(37): 1506–1515.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Árpád Patai, Árpád V. Patai, Norbert Solymosi, Zsolt Tulassay, and László Herszényi

Absztrakt

Magyarországon az évente elvégzett több mint 14 000 endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia következtében hozzávetőlegesen 1400 pancreatitis kialakulásával, ezen belül 10 beteg halálával kell számolni. A szerzők áttekintik az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő heveny hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére vonatkozó szakirodalmat, ismertetik saját tapasztalataikat. Utalnak a diagnosztikus endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia háttérbe szorulására. Hangsúlyozzák a beavatkozás javallatának gondos mérlegelését, a kockázati tényezők elemzését. Fontosnak tartják a kanülálások számának csökkentését, a korai előmetszést, a nagy kockázatú betegekben a pancreasstent beültetését, az indometacin vagy a diclofenac alkalmazását és a megfelelő intravénás folyadékbevitelt. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 715–719.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Völgyi, Tünde Fischer, Mária Szenes, György Tüske, Péter Vattay, and Beáta Gasztonyi

A szerzők egy, a kórházukban új módszer bevezetéséről és annak egyéves tapasztalatairól számolnak be. Epehólyagkő esetén az esetek egy részében epeúti kő is fennáll egyidejűleg. Utóbbi diagnózisa időnként könnyű, más esetekben azonban igen nehéz. A diagnózis felállításában az új képalkotók (endoszkópos ultrahang, mágneses rezonancia cholangiopancreatographia) segítségül szolgálhatnak. Amennyiben a choledochuskő gyanúja miatt végzett preoperatív endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) sikertelen, randevú-ERCP-t, azaz laparoendoszkópiát végeztek. A szerzők a módszer nemzetközi irodalmának áttekintése és annak technikai leírását követően 10 saját esetről számolnak be, amelyek minden esetben sikeresek voltak. Hangsúlyozzák az új módszer előnyeit bizonyos betegcsoportban a hagyományos, szekvenciális módszerrel (preoperatív ERCP, majd laparoszkópos cholecystectomia) szemben, és felhívják a figyelmet azokra a technikai trükkökre, amelyekre szert tettek az eddigi műtétek során. Végül kiemelik a teammunka jelentőségét, amely a beavatkozás indikációjában, megszervezésében és kivitelezésében is feltételezi a gasztroenterológus, sebész és aneszteziológus együttműködését.

Restricted access

A sürgős endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia hatásossága sok vonatkozásban bizonyított, de bizonyos területeken még vita tárgyát képezi. A beavatkozás időzítése sem tisztázott pontosan. Az akut biliaris pancreatitisben alkalmazott endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia, endoszkópos sphincterotomia és kőextrakció indikációja az utóbbi időben ellentmondásossá vált. Az akut cholangitis terápiájának alapja a mielőbbi epeúti dekompresszió és drenázs. A beavatkozás idejének a cholangitis súlyosságához kell igazodnia. Epeúti sérülések okozta morbiditás és mortalitás az időben elvégzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiával felállított pontos diagnózissal és terápiával csökkenthető. A nehéz epeúti kanülálás az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia után kialakuló pancreatitis egyik legfontosabb technikai jellegű kockázati tényezője. Az epeúti kanülálás sikerességét növelő és a szövődményeket csökkentő kanülálási technikák kerülnek bemutatásra. A szervezett képzés és az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia kompetencia objektív mérőszámainak követése javíthatja a vizsgálat minőségét hazánkban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1456–1464.

Restricted access

Az endoszkópos vizsgálatok során gyakran alkalmaznak nyugtató és fájdalomcsillapító hatású gyógyszereket. A szedáció növeli a betegek együttműködését, segítve ezzel a vizsgálatok elvégzését és biztonságos befejezését, hátránya azonban, hogy növeli a vizsgálatok időtartamát, költségét, illetve szövődményeket okozhat. Szedatív gyógyszeres előkészítés alkalmazására felső panendoszkópia, kolonoszkópia és endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia során egyaránt sor kerülhet. A szedáció egyes formái, a használt gyógyszerek mellett az összefoglalás áttekinti az endoszkópos gyógyszeres előkészítés során alkalmazható újabb módszereket, valamint bemutatja a hazánkban elterjedt gyakorlatot. Orv. Hetil., 2011, 152, 428–436.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Hagymási, Zoltán Péter, Éva Csöregh, Emese Szabó, and Zsolt Tulassay

Az idegen testek, illetve a táplálékbezoárok ritkán okoznak epeúti elzáródást. Általában korábbi epeúti beavatkozást követően (endoszkópos sphincterotomia, biliodigesztív anastomosis) vagy duodenumdiverticulum jelenlétekor jönnek létre. Legtöbbször nem okoznak panaszt, elhagyják a gyomor-bél rendszert, de epeúti elzáródáskor hasi görcsös fájdalom, elzáródásos sárgaság jelentkezik. Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia nyújt segítséget a felismerésben és a kezelésben. A szerzők 91 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik, akinél hányás, jobb bordaív alatti nyomásérzékenység hátterében paradicsomhéj okozta epeúti elzáródás igazolódott. Orv. Hetil., 2011, 152, 1907–1910.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Szepes, Mariann Dobra, Csaba Góg, Edit Zábrák, Éva Makula, László Tiszlavicz, Tamás Kiss, Tamás Molnár, Ferenc Nagy, László Czakó, Viktória Terzin, and Tibor Wittmann

A pancreatogen sárgaság differenciáldiagnosztikája során a hagyományos, kevésbé érzékeny radiológiai vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia) gyakran pontatlan a diagnózis. A gyulladásos eredetű gócok daganat képét utánozhatják, a valódi tumor pedig perifokális gyulladással jár téves szövettant eredményezve. A képet színezi a krónikus pancreatitisszel és sajátos formájával, az autoimmun pancreatitisszel járó magasabb rákkockázat. Magyarországon az utóbbi években elterjedő diagnosztikus, radiális endoszonográfia többek között a hasnyálmirigy képalkotásában hozott áttörést. Tanulmányok alapján kitüntetett jelentőségű a pancreas gócos (jó- és rosszindulatú) betegségeinek diagnosztikájában, lokalizálásában, a környező szervekhez, erekhez való viszonyának megítélésében, a tumor stádiumbesorolásában. A szerzők három esetében közös, hogy a hagyományos képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia, endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) diagnosztizált hasnyálmirigy-daganatot a radiális endoszonográfia cáfolta vagy erősítette meg, utóbbinál a vastagtű-biopsziával szemben állva. A szerzők véleménye szerint a radiális endoszonográfia nélkülözhetetlen a hagyományos radiológiai vizsgálatok mellett a pancreas képalkotásában, a tumor stádiumbesorolásában. Elkerülhetőek felesleges műtétek, ami előny a betegnek és költségcsökkentő tényező a forráshiányban szenvedő egészségügynek. Orv. Hetil., 2013, 154, 62–68.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tímea Daróczi, Renáta Bor, Anna Fábián, Ella Szabó, Klaudia Farkas, Anita Bálint, László Czakó, Mariann Rutka, Mónika Szűcs, Ágnes Milassin, Tamás Molnár, and Zoltán Szepes

Absztrakt

Bevezetés: A malignus epeúti szűkületek palliatív endoszkópos kezelésekor öntáguló fém- és műanyag stentek alkalmazhatók. Az irányelvek a fémstenteket magas költségük miatt négy hónapot meghaladó várható túlélés esetén javasolják. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a malignus epeúti szűkületek esetén alkalmazott kétféle stent eredményességének és költséghatékonyságának összehasonlítását. Módszer: A retrospektív vizsgálatba 37 fém- és 37 műanyag stentet kapott beteget vontak be. Meghatározták a stentek átjárhatósági idejét, szövődményrátáját és az ellátás kumulatív költségét. Eredmények: A fémstentek komplikációs rátája a műanyag stentekhez képest alacsonyabbnak (37,84 és 56,76%), míg átlagos átjárhatósági idejük hosszabbnak (19,11 és 8,29 hét; p = 0,0041) bizonyult. A stenteléssel összefüggő hospitalizációk (1,18 és 2,32; p = 0,05) és intervenciók száma szignifikánsan magasabb volt a műanyag stentes csoportban (17 és 27; p = 0,033). Esetükben a kettős stentimplantáció az átjárhatósági időt 7,68-ról 10,75 hétre emelte. Összköltség tekintetében nem találtak szignifikáns eltérést (p = 0,848). Következtetések: Költséghatékonyság és a betegek megterhelése alapján két hónapos várható túlélés esetén fémstent-implantáció javasolható, míg rövid várható túléléskor többszörös műanyagstent-implantációra kell törekedni. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 268–274.

Restricted access

A szerzők az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia során kialakult szövődmények közül a viszonylag ritkán előforduló perforációkról (0,3–1%) számolnak be. Ezen szövődmények három fő típusát ismertetik keletkezési mechanizmustól és lokalizációtól függően. Az irodalom áttekintésével megállapítják, hogy leggyakoribb a periampullaris perforációk előfordulása és ritkább a peritonealis típusúaké. Az előbbiek döntő többségükben konzervatív terápia mellett gyógyulnak, míg utóbbiak esetében általában műtét szükséges. Felhívják a figyelmet a gyors diagnózis fontos prognosztikai szerepére, és arra is, hogy amennyiben alarmírozó tünetek lépnek fel (peritonealis izgalmi jelek, szeptikus tünetek), sebészeti konzílium, ellátás javasolt. Áttekintik az ismert, szövődményre hajlamosító tényezőket (például műtét utáni állapotok, tűkés-papillotomia, intramuralis kontrasztanyag adása, elhúzódó vizsgálat), amelyeknél eleve fokozott körültekintéssel kell a vizsgálatot elvégezni. Saját betegeik négy ezrelékében (10/2400) következett be perforáció, amelyből 9 periampullaris volt, egy pedig üreges szervi perforáció. Hat esetben történt műtét, halálos szövődmény nem volt. A szerzők megállapítják, hogy az egyénre szabott terápia alkalmazásával a perforációk halálozási aránya a korábbi 30–40%-ról jelentősen csökkenthető. Orv. Hetil., 2014, 155(7), 248–254.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dóra Illés, Edit Urbán, Andrea Lázár, Kamilla Nagy, Emese Ivány, Balázs Kui, Klára Lemes, Máté Tajti, and László Czakó

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Open access