Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "főkomponens analízis" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

Hazánk kedvező geotermikus adottságai miatt nagy mennyiségben termelhető ki a változatos hasznosítási módoknak eleget tevő termálvíz. Balneológiai felhasználás után a visszasajtolás tilalma miatt a felszíni csurgalékvíz-elvezetés többnyire földcsatornákon keresztül történik. A vizsgálati területül választott cserkeszőlői gyógyfürdőből a természetbe kikerülő használt hévíz szigetelés nélküli csatornán keresztül a Körösbe ömlik. Az így elszikkadó csurgalék hévíz talajtani hatásait 11 diagnosztikai talajparaméter figyelembevételével főkomponens analízis és diszkriminancia analízis segítségével értékeltük. Megállapítottuk, hogy a beszivárgó használt hévíz nagy Na+-koncentrációja miatt a talajban ioncsere folyamatok játszódnak le, melyek a Na+-koncentráció növekedése és ezzel egyidejűleg a Ca2+-tartalom csökkenése irányába hatnak. A diszkriminancia függvény alapján a legjelentősebb háttérfolyamatként a Mg2+mobilizáció azonosítható. A szikesedést jelző paraméterek (EC, szóda-, Na+-, HCO3 --tartalom) csak kis mértékben növekedtek, a szikesedési részfolyamatok megjelenése így jelenleg kezdetinek tekinthető. A csatorna környékén a humusz- és K+-tartalom növekedése is kimutatható volt. A diszkriminancia függvény alapján diszkriminancia diagramot szerkesztettünk, melyen közel 90%-os helyességgel különültek el a talajminták a csatornától való távolság szerint a priori ismereteink alapján képzett „kontroll” és „termálvízhatás alatt álló” talajmintacsoportokra. A diszkriminancia függvény alapján a továbbiakban a mintaterületről származó bármely talajminta – diagnosztikai paramétereinek meghatározása után – besorolhatólesz a termálvíz hatása által érintett vagy nem érintett csoportok valamelyikébe. Így közvetetten a hatásterület kiterjedéséről is információt nyerhetünk. Ezen az 50 éve termálvízhatás alatt álló területen igazolható volt a hévíz szikkadás talajmódosító hatása, azonban a terepi megfigyelések, laboratóriumi vizsgálatok és a statisztikai analízis tanúsága szerint ezen folyamatok nem érik el azt a mértéket, mely esetén már talajdegradációról beszélhetnénk.

Restricted access

Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfém-szennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézfémeket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn „összes” királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-C (CFE), valamint az „összes” foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében.

Restricted access