Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "faktorszerkezet" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

Restricted access

A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

A Mentális Egészség Két-kontinuum Modellje a mentális egészség pozitív összetevőit, a szubjektív jóllét komponenseit összegzi. Vizsgálatunkban a modell alapján létrehozott Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának (rövid MEKS) pszichometriai mutatóit és faktorszerkezetét teszteltük hazai felnőtt egyetemista mintán.

Módszer

552 egyetemista (71,5% nő, átlagéletkor = 22,09 év, szórás = 3,66) vett részt a keresztmetszeti elrendezésű vizsgálatban, akiket a következő kérdőívek kitöltésére kértünk: Mentális Egészség Kontinuum Skála - rövid változat; Majdnem Tökéletes Skála - rövid változat; Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív - rövid változat (DASS-21); Kognitív Érzelem Reguláció Kérdőív - rövid változat és Big Five Személyiség- leltár-2 (BFI-2).

Eredmények

A Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának a tételek kereszttöltéseit is megengedő (Exploratory Structural Equation Modeling, ESEM) bifaktoros szerkezetét erősítettük meg: a globális szubjektív jóllét faktor erős jelenléte mellett az eredeti szerző, Corey L. M. Keyes által leírt három specifikus (érzelmi, pszichológiai és társas) jóllét faktor is megerősítést nyert. A bifaktoros ESEM modell nemi invarianciáját is sikerült igazolnunk. A mérőeszköz megbízhatósági eredményei kiválóak (ω = 0,79-0,92 között), ahogyan validitása is bizonyítást nyert: az elvártaknak megfelelően a pozitív mentális egészség mutatók (teljes rövid MEKS és alskálái) a depresszív, a szorongásos és a stressz tünetekkel, valamint az önkritikus, maladaptív perfekcionizmussal fordított irányú együtt járást mutatnak, míg az adaptív kognitív érzelemregulációs stratégiákkal és az alkalmazkodást segítő személyiségvonásokkal (barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, extraverzió) pozitív kapcsolatban állnak.

Következtetések

Eredményeink szerint egy valid, a szubjektív jóllét szintet globálisan és annak egyes területeit is megbízhatóan mérő önkitöltős kérdőívet tudtunk bevezetni a magyar tesztállományba.

Background and aims

The Two Continua Model of Mental Health summarizes the positive components of mental health. Our aim was to test the psychometric characteristics and the factor structure of the Hungarian version of the Mental Health Continuum-Short Form (MHC-SF), a measurement based on the Two Continua Model of Mental Health, among Hungarian university students.

Methods

552 university students (71.5% women, mean age = 22.09, SD = 3,66) took part in the cross-sectional research. Respondents filled out the following questionnaires: Hungarian version of the MHC-SF; the Short Form of the Revised Almost Perfect Scale; the Depression Anxiety and Stress Scales (DASS-21), the short version of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire; the Big Five Invento- ry-2.

Results

We strenghtened the bifactor structure of the Hungarian version of the MHC-SF in Exploratory Structural Equation Modeling (ESEM) framework, which allows the cross-loadings of the items. Beside the strong global subjective well-being factor specific (emotional, psychological, and social) well-being factors emerged. Measurement invariance across gender is also demonstrated. The reliabilty of the Hungarian MHC-SF is excellent (ω = 0.79-0.92), as well as its validity. As it was expected, indicators of positive mental health associated negatively with depressive, anxiety, and stress symptoms, furthermore self-critical and maladaptive perfectionism. In contrast, global and specific components of subjective well-being were in positive association with adaptive cognitive emotion regulation strategies and certain personality traits, like agreeableness, conscientiousness, emotional stability, and extraversion.

Conclusions

According to our results a valid questionnaire was introduced into the Hungarian test system, which can reliably measure global subjective well-being, as well as its specific components.

Open access

Absztrakt

A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.

Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.

A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Tiringer, Attila Simon, Katalin Németh, Cecilia Bánki, Edit Molnár, Eszter Szamosi, Eszter Thaly, Zsuzsanna Kerekes, László Mangel, and Gábor Veress

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Birkás Béla, Hartung István, Hargitai Rita, Varga József, Láng András, Tiringer István, and Kállai János

Háttér

Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylag‍csekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.

Célkitűzés

Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyen‍megbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumok‍mennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.

Módszerek

Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszköz‍strukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségével‍vizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,‍magyarázott közös variancia).

Eredmények

Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített‍23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatósága‍kiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározására‍a parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.

Következtetések

A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásának‍hatékonyságát támasztják alá.

Open access

Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/főiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan validált mérőeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban. Célkitűzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzőinek elemzése. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltős kérdőíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérő tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenőrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk. Eredmények: Az MBI-SS belső megbízhatósága igen jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). Az MBI-SS időbeli stabilitását mérő teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erős korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34–0,61; p≤0,003). Konklúzió: Az MBI-SS kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.

Restricted access

Elsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés

Measuring Primary Emotions from an Affective Neuroscience Perspective: Methodological Review

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Deák Anita

Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan.

Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel.

Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is.

Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality).

Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets).

Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found.

Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.

Open access

Elméleti háttér: A „személyes autoritás a családi rendszerben” fogalmát Williamson (1981, 1982) dolgozta ki. Olyan sajátos fejlődési feladatot és szakaszt ír le, mely egyszerre érvényes egyéni és családi szinten, és lényege a fiatal felnőtt személy és szülei közötti családi hierarchia újraértelmezése és átrendezése. A fejlődési szakasz optimális esetben a korábbi, jelentős mértékben tekintélyre alapozott kapcsolattól egy differenciált, mégis bensőséges kapcsolati mód, az individuáció és az intimitás közötti egyensúly elérését jelenti. Cél: Tanulmányunkban a Bray és munkatársai (1984) által kidolgozott Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív (Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFSQ) magyar adaptációjának folyamatát írjuk le és a kérdőív pszichometriai jellemzőit is bemutatjuk. A PAFSQ intergenerációs családi folyamatokkal kapcsolatos, 132 tételből álló kérdőív, mely három generáción keresztül méri a családi kapcsolatokat, a vizsgálati személy szemszögéből. Módszerek: Kérdőíves vizsgálatunkban 338 felnőtt, tartós párkapcsolatban élő személy vett részt (123 férfi és 215 nő, átlagéletkor: 41,09 ± 10,95 év). Ellenőrző faktoranalízissel megvizsgáltuk, hogy magyar mintán is megfigyelhető-e a Bray és munkatársai (1984) által meghatározott faktorstruktúra. Emellett feltáró faktoranalízist is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van-e olyan faktorszerkezet, amely a magyar mintára jobban illeszkedik az eredetinél. Eredmények: Az általunk azonosított faktorstruktúra nagymértékben egyezik a Bray és munkatársai (1984) által közölttel. Hat faktor azonos volt, míg a két eltérő (Trianguláció, Személyes felelősség a fontos kapcsolatokban) kulturális különbségeket tükrözhet. Az így kapott faktorok Cronbach-alfa mutatói elfogadhatónak bizonyultak (0,70—0,90). A kérdőív nyolc itemének segítségével négy elégedettségi mutatót képeztünk, amelyek a párkapcsolatra, a gyermekkel, az anyával és az apával való kapcsolatra kérdeznek rá. Fenti mutatók és a magyar mintán kapott faktorok között összefüggést mutattunk ki. Utóbbiak segítségével három, az individuáció és az intimitás különböző fokozatait mutató profiltípust azonosítottunk. Következtetések: A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változata (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői megfelelőek. A kérdőív alkalmazható a kutatásokban, de struktúrája véglegesítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Vincze Gábor, Török Imre András, Hupuczi Ernő, Hargitai Rita, Martin László, Hartung István, Tiringer István, Simon Mária, and Kállai János

Háttér: A pszichózisra való sérülékenység feltárása és a korai intervenció a klinikai gyakorlat és a kutatások fontos részét képezik. A Mágikus Fogalomképzés Skála az egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kérdőív, amelyet a pszichózisra való hajlam feltárására dolgoztak ki. Meglepő azonban, hogy a Mágikus Fogalomképzés Skála pszicho­ metriai jellemzőit klinikai mintán szinte alig vizsgálták. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Mágikus Fogalomképzés Skála faktorszerkezetének feltárása nagy elemszámú egyetemi hallgatói mintán (n = 1730) és pszichiátriai betegek (n = 319) körében. Módszerek: A kérdőív faktorszerkezetét megerősítő (egydimenziós, többdimenziós szerkezet, bifaktoros elrendezés) és feltáró faktorelemzések, valamint parallel­elemzések segítségével vizsgáltuk. A skálák megbízhatóságát a hagyományos módszerek mellett (pl. Cronbach­α) modellalapú megbízhatósági becslésekkel (hierarchikus ómega) is jellemeztük. A faktorszerkezet elemzését követően a valószínűségi tesztelméleti alapokon nyugvó Tétel­válasz elmélet (Item Response Theory, IRT) segítségével az item­paraméterek becslését (nehézség és diszkrimináció) és az eltérő tételműködést is megvizsgáltuk, majd egy rövid, 15 tételes változatot alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását más mérőeszközök felhaszná- lásával teszteltük (pl. Szkizotípia Személyiség Kérdőív rövid változat; Davis­féle Empátia Kérdőív). Eredmények: A parallel­elemzés a hallgatói mintán 3 faktort, míg a klinikai mintán 2 dimenziót valószínűsített. Mindkét minta esetében a negatív tételek önálló dimen ziót alkottak, amit járulékos faktornak tekintetve a későbbiekben nem elemeztünk. A megerősítő faktorelemzés a normatív hallgatói mintán a bifaktoros struktúrát támasztotta alá, ahol az általános faktor mellett két speciális dimenzió jelent meg: paranormális hiedelmek és mágikus okság/spiritualitás (RMSEA = 0,052; CFI = 0,993; TLI = 0,990). A klinikai mintán az egydimenziós szerkezet adta a legjobb illeszkedési mutatókat (RMSEA = 0,032; CFI = 0,970; TLI = 0,965). A 15 tételre rövidített skála jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezett, bár az IRT elemzés rávilágított arra, hogy néhány tétel eltérő jelentést hordoz a nemek (nők vs. férfiak) vagy a vizsgálati minta típusa (normatív vs. klinikai) szerinti összevetéskor. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a mágikus fogalomalkotás a klinikai mintán egydimenziós modellel ragadható meg leginkább, ezzel szemben a normatív hallgatói mintán már inkább egy bifaktoros struktúra valószínűsíthető, amelynek két speciális dimenziója az adaptív (mágikus okság/spiritulaitás) és maladaptív (paranormális hiedelmek) sajátosságok mentén különül el.

Background: Study of vulnerability to psychosis and early intervention is an area of great clinical impact and research. The Magical Ideation Scale (MIS) is among the most widely used instruments for the assessment of psychosis proneness. However, there has been little research on the psychometric properties of the MIS in clinical sample. Aims: The main goal of the present work was to study the dimensional structure underlying the MIS in a large sample of students (n = 1.730) and clinical subjects (n = 319). Methods: The structures of the MIS were examined by confirmatory (e.g., single-factor model, model with second-order factor, bifactor model) and exploratory factor analysis and parallel-analysis. The internal consistencies were calculated not only in the conventional way (e.g. Cronbach’s α) but also in the controlling of the general factor (hierarchical omega, explained common variance). After initial testing, we used Item Response Theory (IRT) to shorten and further refine the instrument, and criterion validity was evaluated by other questionnaires (e.g. Schizotypy Personality Questionnaire – Brief Revised; Interpersonal Reactivity Index). Results: To determine the number of factors that can be applied, parallel-analysis provided a good estimation of the three dimensional structure of MIS in student sample and two dimensions in clinical subjects. However, the reversed worded items caused a method factor that does not appear to be substantively meaningful. Confirmatory factor analysis identified a bifactor solution (general scale and two specific scales: paranormal beliefs and magical reasoning/spirituality) for the MIS in student sample (RMSEA = 0.052, CFI = 0.993, TLI = 0.990), and a unidimensional factor structure in clinical sample (RMSEA = 0.032, CFI = 0.970, TLI = 0.965). The shortened 15-item version of the MIS has good psychometric properties, but few of the items displayed DIF across gender or type of sample (normative or clinical). Conclusions: Our results confirm that magical ideation can be considered as a single latent psychological variable on clinical sample, and a bifactorial structure in normative sample where the adaptive (magical reasoning/spirituality) and maladaptive (paranormal beliefs) functions separated.

Open access