Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "fejlődés" x
  • Biology and Life Sciences x
  • All content x
Clear All

. Marselek S.: 2006. Környezeti állapot, mezőgazdaság, fenntartható fejlődés. Gazdálkodás, 50. évfolyam. 15. különkiadás. 12–27 pp. Módos Gy.: 2005. A versenyképesség és a fenntarthatóság konfliktusai a mezőgazdaságban. XL VII

Restricted access

): Különböző mértékben legelt területek összehasonlító vizsgálata a bükki Nagymezőn. (Comparative analysis of differently grazed areas in the Nagymező, Bükk Mts.) A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban , Georgikon napok, Keszthely, pp

Restricted access

resources and biological bases. Plant nutrition and plant protection (A természeti erőforrásokkal és a biológiai alapokkal összefüggő tennivalók. A növények táplálásának és védelmének feladatai) in Hungarian . In: A fenntartható fejlődés és a magyar

Restricted access

Összefoglalás

A mezőgazdasági fejlődés tükrében egyre nagyobb a jelentősége a mikrobiológiai készítményeknek, mivel alkalmazásukkal fokozható talajaink termékenysége, a kultúrnövények ellenállóképessége, valamint csökkenthető a kemikáliák felhasználása.

Három éven át (2006–2008) természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák biztosítanak e további termésnövekedést az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A készítmények hatékonyságát vetőmag kukoricaállományban teszteltük, majd 2008-ban a vizsgálatokat kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgálati eredmények statisztikai értékelése során megállapítottuk, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával javul a vetőmag kukoricaállomány kondíciója. Az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, valamint kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan na-gyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

. A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban. 37. Georgikon Napok. Keszthely. 27 – 36 . 3. Berzsenyi Z. – Lap D.Q. : 2003 . A N

Restricted access

Összefoglalás

Polifaktoriális tartamkísérletben, két aszályos évjáratban (2007. és 2009.) vizsgáltuk a talaj nedvességkészlete és a kukorica terméseredménye közötti összefüggéseket. A vízhiányértékekből látszik, hogy a kukorica számára a bikultúrás vetésváltás a legkedvezőbb, az egész tenyészidőszakot vizsgálva itt kaptuk a legkisebb értékeket. A 2007. év alacsony terméseredményei a magas vízhiányértékeknek tulajdoníthatóak, ezzel szemben a 2009. év ugyancsak kedvezőtlen csapadékellátottsága ellenére a terméseredmények jóval nagyobbak voltak. Ez a jelentős mennyiségű júniusi csapadék következtében alakult így. A 30 éves átlagtól is több csapadék jó hatással volt a kukorica virágzási-terméskötési időszakában megnövekvő vízigényének kielégítésére, ezáltal a magasabb terméseredmények kialakulására, “termésmentő” szerepe volt. Az öntözött parcellák esetében a májusi vízutánpótlás a kukoricának még egyenletesebb vízellátást biztosított a tenyészidőszak első felében, így erőteljesebb vegetatív fejlődés, még nagyobb terméseredmények realizálódtak. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy aszályos évjáratokban a megfelelő agrotechnikai elemek alkalmazásával enyhíthetünk a csapadékhiány által generált stresszhelyzeteken, a nagyobb mérvű termésdepresszión.

Restricted access

Láng I.: 2003. A fenntartható fejlődés Johannesburg után. (Sustainable development following Johannesburg). Agroinform Kiadóház. Budapest. Oldeman, L. R.: 2004. The global extent of soil degradation. In: Soil

Restricted access

Berzsenyi, Z. : 1995. A kukoricateresztési technológiák fenntarthatóságának vizsgálata stabilitásanalízissel tartamkísérletekben. 37. Georgikon Napok, A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban, Keszthely. 27

Restricted access

Összefoglalás

Talaj- és növényvizsgálatokkal, továbbá egzakt szabadföldi kisparcellás kísérletek terméseredményeivel és biomassza mérésével járultunk hozzá az eddigiek során a hazai és nemzetközi irodalmakban leírtakhoz, hangsúlyozva azt, hogy az eredményeink elsősorban a nyugat-dunántúli barna erdőtalajokon járulhatnak hozzá a növénytermesztési technológiák fejlesztéséhez, a talajtermékenység fenntartásához és fokozásához.

– A számításokból tápanyagmérlegeket, fajlagos értékeket és más paramétereket készítettünk, amelyből számos következtetés vonható le.

– A kombinációk, kezelések átlagában az NPK fajlagos arányok a szemtermésben 2,3–0,5–0,4 mg/kg-ra becsülhetők, a szalmatermések NPK aránya 0,4–0,1–1,3 mg/kg volt. A kísérletek tápanyagmérlege azt mutatja, hogy a legnagyobb terméseket a N mérlegegyensúly közelében határozhatjuk meg, a talaj természetes ásványi N szolgáltató képessége 30–40 kg/ha értékre becsülhető. A pozitív P mérleg miatt a P jelentősen feldúsult a talajban (300–700 mg/kg AL-P2O5), a gyakorlatban ilyen értékeknél a P műtrágyázás szüneteltethető. A N műtrágyázás agronómiai hatékonysága 40–70% volt.

– Fel kell hívni a figyelmet a talajok C tartalmának, illetve humusztartalmának megőrzésére és fokozására, amely a fenntartható mezőgazdasági fejlődés záloga. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos túlzott elvárásoktól tartózkodni kell (CO2 termelés, sink hatás, a CO2 lekötése a körforgalomból) (Körschens 2008).

– A talaj multifunkcionális tulajdonságokat tartalmazó érték, amely talajfizikai és agrokémiai, továbbá szerves anyag és víztároló szerepet működtető rendszer nagy értéket hordoz (Várallyay 2007).

– Dolgozatunkban és publikációinkban az egyes kísérleti eredményeken keresztül újabb információkat adunk az optimálisnak tűnő N, P, K műtrágyázás gyakorlatához, a kemizáláshoz, a vízmegőrző és talajvédő talajművelés rendszeréhez, a különböző szerves trágyák fontosságát hangsúlyozva a műtrágyázás mellett. Az eredmények felhasználhatók a vetésváltási rendszerek tervezéséhez, a CO2 körforgalommal és bioenergetikával kapcsolatos kutatásokban is.

Restricted access

Berzsenyi, Z.: 1995. A kukoricatermesztési technológiák fenntarthatóságának vizsgálata stabilitásanalízissel tartamkísérletekben. 37. Georgikon Napok, A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban, Keszthely

Restricted access