Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Appeal for Building Global Humanitarian Response Capability. 2007. Tarr Gy.: Élet és egészség, orvos és beteg, jog és erkölcs az emberi méltóság fogalom szférájában. Püski Kiadó, Budapest, 2003, 8

Restricted access

Absztrakt

A fehérjemolekulához kovalens kötéssel kötődő szénhidrát-molekulák glikoproteineket alkotnak. A fehérjelánchoz különböző mennyiségű és összetételű szénhidrát-molekulák kapcsolódhatnak változó sorrendben és mennyiségben. Ha a fehérjemaghoz kötötten acidikus uronsavat, SO4-gyököt lehet találni, akkor proteoglikánokról vagy kevésbé helyesen glükózaminoglikánokról szólunk. Az élővilágban fellelhetők polimannanszerkezetek. A glikoproteinek acidikus uronsav vagy szulfatált glikózaminoglikánokat csak kivételszerűen tartalmaznak. Mind a szöveti, sejtes és mátrixszerkezetek, mind a humán „szérumfehérjék” valójában döntően glikoproteinek. A glikoprotein fogalom használata a klinikai orvostudományban máig is csak nagyon gyéren fordul elő, pedig a nem adekvát szófogalom-használat nemcsak nem helyénvaló, hanem egyúttal szemléletbeli zavarral is járhat. A közlemény ezt a gyakorlatot kívánja javítani, figyelembe véve, hogy ma már a „glikobiológia” szinte önálló tudományágként funkcionál. A szerkezeti sajátosságok összesítése mellett a közlemény ennek fontos, gyakorlati következményeit kívánja pótolni, funkcionális és konkrét klinikai vonatkozásait összefoglalni. Így kerül sor a glikoproteinek szerkezeti és biológiai tulajdonságainak bemutatására, hangsúlyt helyezve a klinikai fontosságra. A közlemény kiemeli a kóros struktúra és funkció klinikai vonatkozásait. Az orozomukoidot és a szérum-immunoglobulinokat a szerző külön fejezetben tárgyalja. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1185–1192.

Open access

Absztrakt:

Az informális ellátás az egészségügy formális keretein kívül végzett, nem finanszírozott ápolási tevékenység, amely az idősödő társadalmakban egyre növekvő problémát jelent. Az informális ellátást az egészség-gazdaságtani elemzések gyakran figyelmen kívül hagyták, nemzetközi irodalma az elmúlt években mutatott intenzív fejlődést. A jelen összefoglaló áttekinti az informális ellátás egészség-gazdaságtani értékelésének módszertanát, beleértve a gondozói terhek objektív és szubjektív mérését, pénzügyi és nem pénzügyi értékelését és gyakorlati alkalmazásait, kiemelt figyelmet szentelve a hasznosságalapú gondozói életminőség kérdőívek (például Care Related Quality of Life – CarerQoL kérdőív) bemutatására. A gondozói életminőség az egészséggel kapcsolatos életminőségtől eltérő fogalom, a kettő nem vonható egybe, ezért együttes egészség-gazdaságtani értékelésük több szempontos döntéselemzési módszereket igényel. Ezért fontos, hogy az egészség és az általános gondozói jóllét társadalmi preferenciáit meghatározzuk, illetve a gondozói életminőség hasznosságértékeinek időbeli összefüggéseit feltérképezzük. A gondozói életminőséget mérő eszköztár hazai validálása, szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a döntéshozatalra kifejtett hatásainak elemzése is fontos jövőbeli kutatási feladat. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1363–1372.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sára Kálmán, Magdolna Pákáski, and János Kálmán

Az esendőségszindróma fokozott stresszérzékenységgel, csökkent alkalmazkodási potenciállal járó állapot, leginkább az időskorúakat és krónikus betegeket érinti. Növeli az adverz egészségügyi kimenetel kockázatát (fertőzés, elesés, delírium, institucionalizáció és mortalitás), gyorsítja a társbetegségek progresszióját. A szindróma hátterében immun és neuroendokrin diszreguláció állhat. A fenotípusmodell szerint kritériumai az izomgyengeség, kimerültség, meglassultság, fogyás, aktivitáscsökkenés, míg a kumulatív modell szerint az egészségügyi problémák száma határozza meg. Hangsúlyozandó, hogy az öregedés, esendőség, dementia és depresszió önálló klinikai entitások: fennállhatnak egymástól függetlenül, de potencírozhatják is egymást, így a szűrőtesztek többsége a fizikai, mentális, szociális dimenziókat együtt vizsgálja. Egyénre szabott gondozási tervvel az enyhe-mérsékelt esendőség potenciálisan reverzíbilis, progressziója lassítható. Ennek feltételei a primer ellátásban használható gyors, egyszerű szűrőtesztek, amelyek alapján e kockázati csoport további diagnosztika és kezelés céljából szakambulanciákra irányítható. Jelen írásban a szerzők áttekintik ezen újra felfedezett, napjainkban időszerűvé váló klinikai fogalom irodalmát, különös tekintettel az alapellátás gyakorlati vonatkozásaira. Orv. Hetil., 2014, 155(49), 1935–1951.

Restricted access

://www.oeti.hu/?m1id=1&m2id=53 A Bizottság 2008/100/EK irányelve (2008. október 28.) az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK tanácsi irányelvnek az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalom

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Bartos, Gabriella Markovics, Tamás Várföldi, and Piroska Buzáné Kis

Cél: A sebgyógyulási zavarok gyakoriságának vizsgálata műtétekben és az esetleges összefüggések feltárása a műtétek nosocomialis kategóriáival, illetve az észlelt sebészi fertőzésekkel. Műtétek és anyag: A szerzők az osztályukon 1977 és 1996 között végzett 33 336 műtét adatait elemzik. Bevezetésként a nómenklatúra kérdését tárgyalják, amely nem egységes az irodalomban. A legelfogadottabb nemzetközi infekciósurveillance-rendszerekre hivatkozva szerintük a sebgyógyulási zavar más fogalom, mint a sebészi fertőzés. Leírják prospektív vizsgálati módszerüket, amelynek lényege, hogy a beteg elbocsátásakor minden sebgyógyulási zavart munkalapon és rövid feljegyzésben rögzítenek havi összesítésben. Anyagukat éves, 5 éves, 10 éves és 20 éves csoportosításban dolgozzák fel a műtétek nosocomialis kategóriáival, illetőleg az ugyanazon időszakban észlelt sebészi fertőzésekkel összefüggésben. Eredmények: Részletesen ismertetik számszerű eredményeiket, amelyekből kiemelendő, hogy a sebgyógyulási zavarok összesített aránya a 20 éves megfigyelés során 2,2%, a sebészi fertőzések aránya pedig 2,7%. Megállapítják, hogy a vizsgálat második évtizedében mind a sebgyógyulási zavarok, mind a sebészi fertőzések aránya jelentősen csökken. Az előbbi a műtéti körülmények és a sebészi technika folyamatos fejlődésének tulajdonítható, az utóbbit a CDC és HELICS rendszereken alapuló prospektív infekcióregiszterük eredményének vélik. Következtetések: A sebgyógyulási zavarok és a nosocomialis kategóriák összefüggéseiről az eddigi irodalomban nem találtak adatokat. A szerzők új megállapításként kimutatják, hogy az „A”-tól a „D” nasocomialis kategória felé haladva nemcsak a sebészi fertőzések aránya egyre nagyobb, hanem a sebgyógyulási zavaroké is. Van azonban egy fontos különbség: a sebgyógyulási zavarok arányainak növekedése általában jóval kisebb, mint az ugyanazon időszakban megfigyelt sebészi fertőzések arányainak növekedése. A sebgyógyulási zavarok összefüggéseiről a sebészi fertőzésekkel szintén a következő eredeti megfigyeléseket tették: ha a sebészi fertőzések aránya kisebb mint 2%, akkor a hozzájuk tartozó sebgyógyulási zavarok aránya nagyobb, mint a sebészi fertőzések aránya és fordítva. Ha a sebészi fertőzések aránya nagyobb mint 2%, akkor az ugyanabban az időszakban észlelt sebgyógyulási zavarok aránya kisebb, mint a sebészi fertőzéseké. Következtetésként ezt az összefüggést, amely az identikus SGyZ és Supp aránypárok többségénél (82,5%) megtalálható, a szerzők alapvetőnek tartják a sebgyógyulási zavarok és a sebészi fertőzések kölcsönhatásában! Ennek magyarázata az lehet, hogy a sebgyógyulási zavarok, amelyek „locus minoris resistentae”-t jelentenek a sebészi fertőzés szempontjából, az aszeptikus „A”, illetve a fakultatíve szeptikus „B” kategóriában nem vagy csak alig gennyednek el. A fertőzött „C” és a súlyosan fertőzött „D” kategóriában viszont egyre nagyobb és nagyobb hányadukból lesz gennyesedés. Végül utalnak arra a feltevésükre is, amely szerint a sebgyógyulási zavarok arányának felhasználása megfelelő kontextusban esetleg új indikátor lehet a sebészi minőségbiztosításban.

Restricted access

szóló 90/496/EGK tanácsi irányelvnek az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalom-meghatározások tekintetében történő módosításáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008, L285, 9–12. Magyar

Restricted access