Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "institutional integration" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.

Open access

institutional integration theory of Pascarella and Terenzini ( 1980 ) and the institutional integration theory of Tinto ( 1993 ), and we would like to look into the on-campus and extra-campus membership of students in various organizations. According to the

Open access

Abstract  

Cohesion, as a concept, may be related to symbiosis. It implies an association of dissimilar entities to their mutual advantage. It is a particularly appropriate concept for the Community itself, and a very important one, as Europe moves towards greater integration.Economic, political and institutional integration will occur more easily and quickly if cohension between the different elements involved can be achieved. Cohesion of the European scientific Community, can play a role in assisting (or delaying) the overall movement of the Community towards greater and more lasting integration.Cohesion of the scientific community implies, among other things;–  - free and open exchange of information, –  - joint planning and execution of projects, –  - access to facilities and results, –  - narrowing of disparities in scientific and technical capability between regions and Member States. There is evidence that progress is being made in respect of a number of these. Under the stimulus of the Framework Programme, the scientific community in Europe has become a more cohesive force. An important indicator of this is the level of participation by regions and Member States in the Programme.However, while some regions and Member States are major participants, there are grounds for concern about the level of participation of certain peripheral and Less Favoured Regions.

Restricted access

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century — and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.

Restricted access

The successful continuation of the European integration process depends, to a large extent, on the restoring the equilibrium among the various dimensions, such as the economic, the political and the cultural dimension of the process. This rebalancing should primarily focus upon the upgrading of the relatively neglected cultural area of the European construction. The qualitative upgrading of the cultural dimension must be based upon the strengthening of the European identity, which itself is an indispensable precondition of the development of a stronger Europe. Law is not only the main instrument of the economic, political and institutional integration but also a core element of European identity based upon Roman law and on the legacy of European history. Rule of law is universal and it has to be respected on all levels, international, European and national. The traditional strict, ‘kelsenian’ hierarchy of legal norms has been substantially loosened but not exclusively due to the emergence of European law. The geometric order of legal norms has become heterarchic and the neat ranking of the different levels as well as the absolute primacy based upon that ranking has been questioned. This refers equally to the relationship between international law and European law and between European law and the national laws of the Member States. Both the principle of the autonomy of European law and the constitutional identity of the Member States aim at protecting the core principles of the European, respectively, the laws of the Member States. The rule of law does not presuppose a neat hierarchy of legal norms. However, it requires an orderly structure, where the precise area covered by the core principles taking precedence over the rules of international or of European law are defined in a clear and foreseeable manner. While a perfect order can never be established, legal certainty and ultimately rule of law, a core element of European identity, could be substantially strengthened by mutual empathy and understanding as well as by continuous and effective dialogue, consultation and concertation between the various levels of rule making and, in particular, of judiciaries.

Open access

Az utóbbi években számtalan kísérletet tettek az integráció mérésére. Javaslatot teszünk az ún. integrációsprofil-elemzési módszer alkalmazására, amely számos paraméter figyelembevételén alapszik: 1. Reálgazdasági integráció/integráltság (kereskedelmi tényezők, transznacionalizáció); 2. Intézményi és szabályozási integráció (részvétel a globális és uniós szintű intézményi struktúrákban). Jelen tanulmánynak ez a tulajdonképpeni tárgya; 3. Komparatív teljesítmények; 4. Konvergencia és divergencia. A kapcsolatokon és azok intenzitásán túl az integrációs profil figyelembe veszi a szerkezeti, teljesítményi, függőségi, kiegyensúlyozottsági és felzárkózási (konvergencia) aspektusokat is, ily módon igyekszik a mennyiségi jellemzőkön túl az integrációs folyamatok minőségére és közvetetten hatékonyságára is utalni. Jelen esetben az EU-integráció szubrégióinak összehasonlító elemzéséről van szó, különös tekintettel Közép-Európára és benne Magyarországra.A szabályozási integráció elemzésének legfontosabb területe az egységes piac, valamint a gazdasági és monetáris unió struktúráiban való részvétel. A monetáris integráció mélységében és sebességében differenciálódott: az EU-integráció „változó geometriás” és „többsebességes” folyamattá vált.Az intézményi integrációban való részvételt összefoglalóan értékelve az országok három csoportját különböztetjük meg:

  1. I. A kiemelkedően integrált országok közé az eurózóna 18 tagországát soroljuk.
  2. II. A magasan integrált országok közé 3 ország (Dánia, Lengyelország és Litvánia) sorolható, amelyek ugyan nem tagjai az eurózónának, de mind a schengeni övezetben, mind a monetárisreform- intézkedésekben részt vesznek.
  3. III. A közepesen integrált országok közé 7 ország (Egyesült Királyság, Svédország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Románia és Horvátország) tartozik. Azon túl, hogy nem tagjai az eurózónának, ezek az országok nem vesznek részt sem az árfolyam-mechanizmusban, sem a reformintézkedések többségében. Románia, Bulgária és Horvátország még kívül vannak a schengeni megállapodáson, Horvátországgal szemben pedig a szabad munkaerőmozgás vonatkozásában korlátozások vannak érvényben. Ezen orsszágok jövőbeli eurózóna-tagsága bizonytalan.

Restricted access

): Cultural Differences and Institutional Integration . Journal of International Economics 99 ( 1 ): S97 – S113 . 10.1016/j.jinteco.2015.11.005 Guiso , L. – Sapienza , P. – Zingales , L. ( 2003 ): People's Opium? Religion and Economic Attitudes

Open access