Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "konfliktus" x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All

Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik fél ellenséges gesztusát követi a másiké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképp kapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamat mindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnak olyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni. Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fő vett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódó konfliktusokból való kilépést bizonyos interaktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktív tényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pedig a mentalizációs képesség hatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhoz fordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus, a békülési gesztus, a viszonzatlan békülési kezdeményezés és a bosszú jelenségei. A kísérletes játékot azért tartottuk megfelelő keretnek, mert a viszonzatlan békülési gesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetséges benne, másrészt a mentalizációs képesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibontakozhatnak. A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egyértelmű megerősítést nyert: ez az esemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményező felet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevő anyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a várakozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szemből olvasás tesztben jobb eredményt elérő személyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebben békülnek, könnyebben tudnak megegyezésre jutván véget vetni a konfliktusoknak.

Restricted access

A Testvérkapcsolati Kérdőív magyar verziójának (Sibling Relationship Questionnaire, SRQ; Furman, Buhrmester, 1985) pszichometriai sajátosságait vizsgáltuk 991 fős magyar fiatalokból (8–25 év) álló mintán. Feltáró faktorelemzést végeztünk, mely 10 skálát (bizalom, együttlét, hasonlóság, példakép testvér, példakép én, proszociális viselkedés, veszekedés, versengés, anyai és apai részrehajlás) és 3 dimenziót (közelség/melegség, konfliktus és szülői részrehajlás) igazolt. Mind a 10 skála, mind pedig a 3 dimenzió belső konzisztenciája jó (0,61–0,93). A kérdőív konstruktum validitásához az Achenbach-féle Gyermekviselkedési Kérdőív önjellemző (CBCL-YSR), hosszú változatát töltettük ki 294 fővel. Korreláltuk a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziókat az internalizáló, externalizáló magatartással, az összprobléma, valamint a szociális kívánatosság skálákkal. Hierarchikus és K középpontú klaszteranalízis segítségével tipizáltuk a testvérkapcsolatokat közelség/melegség és konfliktus dimenziókra alapozva. Eredményeink szerint öt kapcsolati típusról beszélhetünk: kiegyensúlyozott, idilli, konfliktusos, érzelemgazdag és távolságtartó. A kapott eredmények összességében a Testvérkapcsolati Kérdőív megbízhatóságát és validitását igazolták, bebizonyították, hogy a testvérkapcsolatok fő aspektusai a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziók.

Kutatásunkban célunk volt megalkotni egy magyar nyelven elérhető testvérkapcsolatokat vizsgáló kérdőívet. A Testvérkapcsolati Kérdőív (SRQ) magyar verziója előtt nem volt Magyarországon olyan operacionalizált eljárás, mellyel e kapcsolati típus elemezhető lett volna.

Restricted access

A tanulmány a szervezeti növekedés humán aspektusait vizsgálja. A létszám növekedése a vállalat szinte minden területén jelentős változást okoz az egyén számára, hiszen változik a szervezeti struktúra, ami hatással van a kommunikációra, a személyes kapcsolatokra, a munkával való elégedettségre, a munkamegosztásra is. Az egyén számára a változás egyaránt jár pozitív és negatív következményekkel. Egy elővizsgálat keretében került felmérésre, hogy a szervezet mérete alapján mely területeken jelenik meg eltérés a kisebb, illetve nagyobb cégek dolgozóinak megítélésében, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jellemezhetők a kisebb, illetve nagyobb vállalatok. Az elővizsgálatban nyert eredményekre épül a tanulmány második vizsgálata, mely a növekedés egyénre gyakorolt hatását igyekszik tetten érni. A fő vizsgálat alapfeltevése az, hogy a létszámnövekedést a szervezet tagjai összességében inkább negatívan élik meg. Az eredmények megerősítik a kiinduló hipotézist, annak ellenére, hogy a növekedés során a nagyvállalatok előnyeit is megemlítik a megkérdezettek. A vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a személyes kapcsolatok megromlása és a változással szembeni ellenállás együttesen tehető felelőssé a növekedés ilyen negatív megítéléséért.

Restricted access

Elméleti háttér: Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények: A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ2(3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik (F(3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.

Restricted access

Vizsgálatunk célja az volt, hogy dolgozó felnőtteken (N = 544, F = 227, N = 317) teszteljük az általunk összeállított munka-család egyensúly kérdőívet. Ennek mért dimenziói a munkából származó család-konfliktus, a családból származó munka-konfliktus, az élettel és munkával való elégedettség, valamint a családba és munkába bevonódás voltak. A kérdőív egészének és egyes aldimenzióinak érvényességét feltérképező és ellenőrző faktoranalízissel vizsgáltuk, valamint a faktorok belső konzisztenciáját is elemeztük. Strukturális egyenlet modellezés segítségével (SEM) megvizsgáltuk továbbá a dimenziók egymással való kapcsolati hálóját egy olyan modellben, amelyben a fenti tényezők mellett szerepeltek a munkahelyi klíma (szakmailag támogató és feszült), a munkával kapcsolatos követelmények (munkaórák és túlórák mennyisége), valamint demográfiai adatok (családi állapot és gyermekek száma) hatásai is. Azonfelül, hogy erősen összekapcsolódó rendszerről kaptunk így információkat, elkülönítettük a munkából származó család- és családból származó munka-konfliktus egyedi hátterét is. A feltárt modell kapcsán egyrészt megjelentek a szakirodalom által elvárt hatások és kapcsolatok, másrészt új kapcsolati mintázatokat is sikerült feltárni.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Izabella Szöllősi, Ágnes Lukács, and Lilla Zakariás

Háttér és célok

Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel.

Módszer

A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük.

Eredmények

Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között.

Konklúzió

Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti.

Restricted access

Célkitűzés: A tanulmány a Rorschach projektív személyiségvizsgáló eljárás történeti nyomvonalán haladva a teszt fejlődésének, kríziseinek és megújulásának fázisait teszi követhetővé.

Módszertan: Alapvető forrásmunkák, monográfiák, történeti és szakirodalmi tanulmányokon alapuló gyűjtés adatainak rendezése, történeti és fejlődési korszakokra tagolása.

Eredmények: A teszt szakmatörténeti fejlődési útját hat szakaszra tagolva ismertetjük az ötlettől a megvalósulásig: történések Hermann Rorschach haláláig (1. szakasz); a teszt sorsa a Rorschach halála utáni évtizedben (1923-1936) (2. szakasz); a teszt súlypontjának átkerülése az USA-ba (3. szakasz); a második világháborútól a hetvenes évekig terjedő időszak (1941-1970), a teszt fénykora és alkonya (4. szakasz); a teszt újjászületése, a szintézisteremtő John Exner munkássága (5. szakasz), valamint: támadások tüzében és az új R-PAS teszt születése (6. szakasz).

Következtetések: A fejlődési út a teszt keletkezésétől kezdve mindmáig konfliktushordozó. A kauzális gondolkodás fegyelme, a tesztológia pszichometrikus követelményei, valamint az életszerű közelítés, a viselkedés átfogó és intuitív értelmezési módja közt feszülő, megújuló ellentéteket tárja fel. A konfliktus kezelésének történeti jellegzetessége a hegeli „megszüntetve megőrzés" (Aufheben), a régibe ágyazódó, megújuló módszertanok születése. Ezt tükrözi a Rorschach-teszt története is.

Objective: This study makes the phases of the test's development, crises and renewal traceable by means of the historical trajectory of the Rorschach Projective Personality Examination Procedure.

Methodology: An analysis of data collected from essential sources, including monographs as well as historical and literary studies, broken down into the historical periods of the test's development.

Results: The historical trajectory of the test is described in six phases: From the idea to its realisation - the events prior to Hermann Rorschach's death (Phase 1); The fate of the test in the decade after Rorschach's death (1923-36) (Phase 2); The shift in focus to the United States (Phase 3); The period from World War II to the 1970s (1941-1970), The golden age and decline of the test (Phase 4); The rebirth of the test and the work of the synthesiser John Exner (Phase 5); and The test under attack and the birth of the new R-PAS test (Phase 6).

Conclusions: The test's path of development, from its genesis up to the present day, has been marked by conflict. This reveals the tense and on-going contradictions between the discipline of causal thinking, the psychometric requirements of testing and a realistic, comprehensive and intuitive approach to interpreting behaviour. A historical feature of conflict management in Hegelian terms is 'sublation ' (Aufheben), or the renewal of methodologies that are embedded in the past. This is also reflected in the history of the Rorschach test.

Open access

A pszichoszociális stressz átfogó felmérése a stressz definíciójának sokrétűsége miatt nem egyszerű feladat. Számos mérőeszközt fejlesztettek ki, amelyek a stressz kiváltó tényezőit, a stresszválasz egyéni jellegzetességeit vagy a stressz individuális, szervezeti/ágazati, illetve társadalmi következményeit tárja fel. Jelen tanulmányunkban röviden ismertetjük a stressz és mérésének elméleti hátterét és bemutatjuk a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériáját, melynek jól bevált és széles körben használt mérőeszközei a stressz környezeti és pszichológiai koncepcióin alapulnak. Az előbbiek közül bemutatjuk a társas kapcsolatokban, a munkahelyen, valamint a munkahelyi és családi szerepek közti konfliktus kapcsán kialakuló stressz mérőeszközeit; míg az utóbbiak közül ismertetünk néhány, a stressz feldolgozását és fontosabb következményeit vizsgáló eszközt. Tárgyaljuk a mérőeszközök célját, felépítését, a skálák kiértékelését, valamint pszichometriai jellemzőit. A bemutatott tesztbattéria klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban, valamint terápiás intervenciók során való alkalmazása elősegítheti az egyén stressz-szintjének felmérését; különös tekintettel a munkával kapcsolatos stressz mértékére és az azt csökkenteni képes forrásokra. A tesztbattéria segítheti a prevenciós vagy terápiás beavatkozásokra szoruló személyek hatékonyabb kiválasztását, a célszemélyek nyomon követését, s így az intervenció hatékonyságának növelését.

Restricted access

A tanulmány a Bombi és munkatársai (Bombi, Pinto és Cannoni, 2007) által kifejlesztett PAIR (Pictorial Assessment of Interpersonal Relationship) rajzelemző eljárást ismerteti, mely módszer segítségével a 6–14 éves gyermekek interperszonális kapcsolatokat ábrázoló rajzai elemezhetők és hasonlíthatók össze hat fő szempont mentén (kohézió, távolítás, hasonlóság, érték, érzelmek és konfliktus). Az eljárás olyan kommunikációs eszközként kezeli a rajzokat, mely kiválóan alkalmas a gyermekek szociális világról, társas jelenségekről és társas érzelmekről való tudása tudományosan megbízható megismerésére. Segítségével feltárható hogyan értelmezik a gyermekek az interperszonális jelenségeket (például barátság, versengés, együttműködés stb.), a társadalmi státuszt (szegény, gazdag), milyen módon differenciálnak a különböző társas kapcsolatok között (például baráti és testvérkapcsolat, győztes és vesztes), és hogyan észlelik ugyanazon kapcsolatot különböző feltételek mentén (például harmonikus és konfliktustelített testvéri kapcsolat). A módszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyerekek által megjelenített társas interakciókat és az ezeket kísérő érzelmeket egységes rendszerben lehessen értelmezni. Az eljárás előnyei közé tartozik, hogy objektív, kidolgozott komplex rendszerrel rendelkezik a diádikus interperszonális kapcsolatok (két teljes alakban ábrázolt személy) elemzésére, és a klinikai rajzvizsgálatokkal szemben jól alkalmazható olyan fejlődés-szociálpszichológiai kutatásokban is, amelyekben a gyerekek társas kapcsolati tudását kívánják vizsgálni. A jelen tanulmány célja, hogy a részletes ismertetéssel beemelje ezt a rajzos vizsgálatot a hazai fejlődés szociálpszichológiai vizsgálati módszerek sorába.

Restricted access

unemployment . Journal of Vocational Behavior , 38 ( 1 ), 65 - 77 . Makra E. , Farkas D. , & Orosz G. ( 2012 ). A munka-család konfliktus kérdőív magyar validálása és a munka-család egyensúlyra ható tényezők . Magyar Pszichológiai Szemle , 67 ( 3

Open access