Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "másodlagos megelőzés" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Zoltán Kiss, Levente Kiss, Róbert Gábor Kiss, József Dinnyés, Zoltán Járai, Gergely Nagy, Gábor Veress, and Tamás Ferenci

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők szívinfarktust túlélt betegek terápiahűségét (adherencia) vizsgálták a másodlagos prevenció szempontjából szóba jövő gyógyszerek esetén. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2013. január 1. és 2014. december 31. között regisztrált szívinfarktusos betegek közül azok kerültek a vizsgált betegcsoportba, akik a heveny myocardialis infarctust túlélték és a kórházi kezelést követően 180 napig nem volt újabb eseményük. Ezen kritériumoknak 14 843 beteg felelt meg, akiket egy évig követtek. Vizsgálták a sztatin, a béta-blokkoló, a thrombocytaaggregáció-gátló, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim/angiotenzinreceptor-blokkoló kezeléshez való adherenciát. A „gyógyszerszedést” az Egészségbiztosító Pénztár gyógyszer-finanszírozási adatbázisa alapján követték. Az adherenciát az indexeseménytől a végpontig (vagy a cenzorálásig) eltelt idő és a kiváltott készítményekkel való ellátottsági idő hányadosaként határozták meg. Végpontnak a halált vagy az újabb infarktus előfordulását tekintették. Többváltozós modellel elemezték az adherenciát és a túlélést. Eredmények: Jó adherenciát (\>80%) találtak a klopidogrel, sztatin, béta-blokkoló, aszpirin és ACEI/ARB esetén a betegek 64,9%, 54,4%, 36,5%, 31,7% és 64,0%-ánál. Azoknál a betegeknél, akiknél az infarktus kezelésekor percutan intervenció történt, magasabb terápiahűséget találtak (p<0,01) minden gyógyszer esetén, kivéve a béta-blokkolókat (p = 0,484). A többváltozós elemzés során igazolták, hogy a sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB adherencia 25 százalékpontos növekedése a végpontok bekövetkezésének 10,1%-kal (p<0,0001), 10,4%-kal (p = 0,0002), 15,8%-kal (p<0,0001) kisebb kockázatával járt együtt. Az aszpirin- és a béta-blokkoló kezelés esetén az adherencia nem függött össze a végpontok bekövetkezésének kockázatával. Következtetés: A sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB kezelés esetén a magasabb adherencia jobb hosszú távú prognózissal járt együtt. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1051–1057.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Erika Östör, Sarolta Borbás, Rita Kazinczy, András Káli, István Vámos, Anna Bradák, and Márta Podmaniczky

Az Európai Kardiológus Társaság EUROASPIRE I–II–III néven vizsgálatsorozatot kezdeményezett a másodlagos prevenció európai helyzetének felmérésére. Magyarország ugyanazon két kardiológiai centrum bevonásával részt vett ebben a jelentős epidemiológiai vizsgálatsorozatban. A szerzők az elmúlt 10 év hazai adatait elemzik. Összesen 1627 – 70 évesnél fiatalabb – koszorúérbeteg kórházi és utánvizsgálati adatait dolgozták fel standardizált módszerekkel. Az ischaemiás szívbetegség miatt kezelt betegek között csökkent a férfiak, és nőtt a nőbetegek, valamint a 60 évnél idősebbek aránya. A vizsgált rizikófaktorok kórházi dokumentálása jelentősen javult: az utolsó adatfelvétel időpontjában a betegek 89–99%-ában ezen adatok rögzítése a kórlapban megtörtént. A vizsgálati időpontokban csökkent a szisztolés és a diasztolés vérnyomás átlagértéke, valamint a harmadik vizsgálati időpontban 0,4 mmol/L-rel alacsonyabb volt az össz- és az LDL-koleszterin átlagértéke, mint a vizsgálat kezdetén. A HDL-koleszterin átlagértéke nem változott, a triglicerid esetén pedig az átlag növekedését figyelték meg. A tíz év alatt folyamatosan és jelentősen nőtt (23%-ról 49%-ra) a súlyosan elhízottak, valamint a diabetesesek aránya (27%-ról 45%-ra). A hypertoniások száma csak az első és második vizsgálati időpont között csökkent, a harmadik időpontban a megvizsgáltak 44%-ában 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket mértek. A dohányzó betegek aránya a második és a harmadik adatfelvételi időpont között 8%-kal csökkent, a vizsgálat lezárásakor az aktív dohányosok aránya 18% volt. Jelentősen csökkent (60%-ról 24%-ra) az 5,5 mmol/L feletti összkoleszterin-értékkel bíró betegek aránya, ugyanakkor az összkoleszterin jelenlegi célértékét (4,5 mmo/L) a betegek 57%-a nem érte el. A másodlagos prevenció területén az elmúlt 10 évben kétségtelen javulás igazolható, de még mindig nem sikerült megfelelően csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet, a dohányzók arányát, és aggasztó az elhízottak és a cukorbetegek számának növekedése. A szerzők – a helyzet javítása érdekében – fontosnak tartják a prevenció fontosságának hangsúlyozását az orvosképzésben és az orvos-továbbképzésben, valamint az együttműködés javítását a kórházi orvosok, a családorvosok és a betegek között. Orv. Hetil., 2010, 43, 1776–1782.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Márk, Mária Nagy, Győző Dani, Csaba Baranyai, Marianna Borbély, András Katona, and Zoltán Jambrik

terápiahűsége a másodlagos megelőzés szempontjából fontos gyógyszeres kezelésekhez.] Orv Hetil. 2017; 158: 1051–1057. [Hungarian] 7 Rosenson RS, Kent ST, Brown TM, et al. Underutilization of

Restricted access

Az utóbbi évtizedben az antikoaguláns és thrombocytaaggregáció-gátló készítmények alkalmazása a különböző szív- és érrendszeri, illetve vérképző szervi betegségekben széles körűvé vált. Ezek a készítmények a thromboemboliás események kockázatának csökkentését szolgálják, ugyanakkor növelik az emésztőrendszeri vérzés lehetőségét. Az endoszkópos beavatkozások során az antikoagulálás felfüggesztése, ezáltal a thromboemboliás szövődmények kialakulásának kockázata minden esetben gondosan mérlegelendő a kezelés folytatásával járó fokozott vérzés kockázatával. Ideiglenes antikoagulálásra szoruló betegeknél (például a mélyvénás thrombosis eseteiben) az elektív endoszkópos beavatkozások későbbi időpontra halasztandók. Kis vérzési kockázatú endoszkópos vizsgálatok előtt (például diagnosztikus vizsgálatok biopsziával) nem szükséges az antikoaguláns kezelés módosítása vagy felfüggesztése. Fokozott vérzési kockázattal járó beavatkozások eseteiben (mint például a polypectomia és a sphincterotomia) egyéni megítélés szükséges; az orális antikoaguláns kezelés felfüggesztése javasolt áthidaló heparinnal vagy a nélkül (a thromboemboliás kockázat függvényében). A thrombocytaaggregáció-gátló készítmények (aszpirin, clopidogrel, ticlopidin) szintén fokozhatják az emésztőrendszeri endoszkópos beavatkozásokkal járó vérzés kockázatát. Felső pánendoszkópia előtt nem szükséges a kezelés felfüggesztése. Egyéb vizsgálatok előtt 4–7 nappal (a szív- és érrendszeri kockázat függvényében) megszakítható a kezelés. Ha az aszpirint elsődleges megelőzésre alkalmaztuk, polypectomia után 14 nappal, sphincterotomiát követően 10 nappal állítható vissza. A másodlagos megelőzés eseteiben a beavatkozást követően egy héttel folytatandó az aszpirin adagolása.

Open access