Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Az utóbbi évtizedekben Európában is alapvető társadalmi változások történtek, amelyek a családjogi szabályozást ugyan nem, de a családok életét alapvetően befolyásolták. Megszűnt a házasság kizárólagos szerepe, egyre elfogadottabbá s ezzel egyidejűleg gyakoribbá vált a házasságon kívüli együttélés, az élettársi kapcsolat. Emellett nőtt és jelenleg is nő a bontások száma. Megsokszorozódtak a családmodellek is. Bár a házasság egységes jogi intézmény, a házasságban élők konkrét kapcsolata más és más életkoruktól, életvitelüktől, vagyoni viszonyaiktól, a közös gyermek lététől függően. Az élettársi kapcsolat a házasságnál lényegesen nehezebben határolható be, miután sem kezdő, sem záró időpontja nem formális. Az alábbiakban a házasság és részben vele összevetve az élettársi kapcsolat mint jogi és társadalmi jelenség kerül vizsgálatra, elsősorban arra keresve a választ, hogy akár a házasság, akár az élettársi viszony esetében szövetség- vagy szerződésjellege-e a meghatározóbb. Mind a házasság, mind pedig – igaz, lényegesen szűkebb terjedelemben – a különneműek de facto élettársi kapcsolata vonatkozásában több réteget érintünk: a hatályos jogi szabályozást, annak (bizonyos kérdésekben) az ítélkezési gyakorlatban történő alkalmazását, továbbá a várható új szabályozást, illetve azt, hogy a társadalom miként látszik felfogni ezeket az intézményeket. Külön kitér a tanulmány a vagyonjogi kérdésekre; a házastársak, illetve élettársak vagyoni helyzetének jogi szabályozására, annak az ítélkezési gyakorlatban történő értelmezésére. A vagyonjogi megítélés megfelelően jelzi a jogalkotói, jogalkalmazói elvárásokat. Noha a megközelítés a magyar jogi és társadalmi hozzáállásra fókuszál, röviden említjük azt is, hogy mennyiben eltérő, mennyiben hasonló a házasságról (és az élettársi viszonyról) alkotott európai felfogás.

Restricted access

Schoen. (1986): A methodological analysis of intergroup marriage. Sociological Methodology , 16 : 49-78. A methodological analysis of intergroup marriage

Restricted access

). Igwe, L.: Tradition of Same Gender Marriage in Igboland’. available at Http://web.archive.org/web/201001111010506/http:/www.tribune.com.ng.19062009/opinion.html (accessed on 14 April 2013). Johnson, P.: Same Sex Marriage to be

Full access

, Winter, pp. 130–137. 24 Lanzieri, G. (2012) Population and Social Conditions. Eurostat, Statistics in Focus, 29. https://emnbelgium.be/sites/default/files/attachments/eurostat_mixed_marriages

Open access

that exceeds the meaning of the constituents; the examples that Bartsch (p.73) gives are means on wheels (denoting a social welfare that involves carrying hot meals to the ones in need), to pop the question (proposing marriage), to put to the

Open access

needs: unstable marriage, the child is unwanted; the parents themselves were abused, neglected and lacked love, as well as the protection from their parents; they present psychological and psychiatric disorders ( Buzducea, 2005 , p. 89). Bucică (2006 , p

Open access

International child abduction cases in Hungary

A comprehensive summary of statistics, legal framework and important case law

Acta Juridica Hungarica
Author: Tamás Dezső Ziegler

. Wardle and A. Scott Loveless (eds) Marriage and Quasi-Marital Relationships in Central and Eastern Europe: From the 2006 Vienna Colloquium on Marriage (BYU 2008 ), 117 – 131

Full access

The Visegrad Group, the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia, which forms the core of Central and Eastern Europe once more became constitutional and democratic states as a result of the changes of 1989. The global economic and financial crisis that began in 2008 has naturally shaken up the Central European region, but the intensity of its impact varied from country to country. The period between 2008 and 2010 hit Hungary the hardest, which led to the landslide political transformation of 2010. However, the economic and financial crisis that began in 2008 did not in itself lead to a new wave of constitutional legislation in Central Europe. The creation of a new constitutional identity in Hungary with the adoption of the Fundamental Law of 2011 has more to do with the local, specific political, social and perhaps partially legal historical conditions. At this time, the other Visegrad countries can be characterised by maintenance of the constitutional status quo or only partial amendments. It is true that in these countries the turbulence caused by the crisis has not yet lead to a single party or coalition achieving the qualified majority required for constitutional reform. The situation in Poland after 2015 is still open but the new government does not have the necessary majority for the adoption of new constitution. The constitutional amendments adopted after 2008 were only a partial reaction to the great economic and financial crisis. Rather, many amendments were reflections on structural problems that had existed previously or problems arising in the course of day-to-day politics that had not been fully considered previously or they introduced long-debated and still timely changes.

Among new trends, the protective measures applicable to natural assets and waters were introduced in the interest of future generations. These were inserted in a very forceful manner into the Hungarian and Slovakian constitutional systems during the post-crisis period. The reinforcement of such an ecological identity could be interpreted as a positive development. However, the public law documents of the region are also characterised by a certain conservative ‘revolutionary’ mood including the definition of marriage as a relationship between a man and a woman; some family law measures aimed at improving demographic conditions and the passages of the Hungarian Fundamental Law concerning a society based on work. The function of constitutional courts is also beginning to be re-evaluated in the region, mainly in Hungary and Poland.

Full access

(Bergitka Roma), Lovara, and Kalderari. Some researchers also include the Sinti ( Jakimik & Gierliński, 2009 ). A good example of the situation of Romani women in the Romani community is the tradition of entering into marriages, which differ the groups

Open access

interethnical relationship had been unusual for that time. Marriages and partnerships are predominantly formed within Sinti communities, possibly due to occurring antiziganistic patterns over centuries, which are marked by exclusion, stigmatization, and

Open access