Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for :

  • "narrative" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

, anterior cruciate ligament (ACL) reconstruction, osteoarthritis, arthroplasty, and low back pain were used in various configurations. Reference lists of all retrieved articles were manually checked for additional studies. This is a narrative review, and the

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ágnes Vincze, Andrea Megyeri, Antónia Losonczi, Éva Pintér, Zsolt Nagy, and Judit Demeter

, Iurlo A, Pungolino E, Pizzuti M, et al. Personal history and quality of life in chronic myeloid leukemia patients: a cross-sectional study using narrative medicine and quantitative analysis

Open access

References 1 McGauran, N., Wieseler, B., Kreis, J., et al.: Reporting bias in medical research – a narrative review. Trials, 2010, 11, 37

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Papp and Bernadette Péley

events in narratives. In: Vincze, O., Bigazzi, S. (eds.): Pleasure, Story: Pleasure of Stories. [Széttört történetek: Pszichopatológiai jelenségek az elbeszélésekben. In: Vincze, O., Bigazzi, S. (szerk.): Élmény, történet: A történetek élménye.] Új

Restricted access
Imaging
Authors: György Jermendy, Márton Kolossváry, Ibolya Dudás, Ádám L. Jermendy, Alexisz Panajotu, Imre F. Suhai, Zsófia D. Drobni, Júlia Karády, Ádám D. Tárnoki, Dávid L. Tárnoki, Szilard Voros, Béla Merkely, and Pál Maurovich-Horvat

.1097/00004836-200508000-00012 [23] Danford CJ , Yao ZM , Jiang ZG : Non-alcoholic fatty liver disease: a narrative review of genetics . J Biomed Res 2018 ; 32 : 389 – 400 . [24] Stefan N , Häring HU , Cusi K : Non-alcoholic fatty liver disease: causes

Open access

exercise to activate episodic memory-related pathways: a narrative review . Eur. J. Neurosci. 46 , 2067 – 2077 ( 2017 ) 10.1111/ejn.13644 28. Loprinzi PD

Restricted access

Absztrakt:

Mind a depresszió, mind a daganatos kórképek népbetegségek, melyek ráadásul sokszor komorbid módon fordulnak elő. Nem szisztematikus (narratív) összefoglaló tanulmányunkban röviden áttekintjük a depresszió és a malignus betegségek közti epidemiológiai összefüggéseket, melyek kapcsán elmondható, hogy 1) a depresszió előfordulási gyakorisága daganatos betegekben jóval meghaladja az átlagpopulációban mérhető értékeket; 2) depressziós páciensekben gyakrabban alakul ki malignus megbetegedés, és 3) a depresszió növeli a daganatspecifikus mortalitást. Az epidemiológiai összefüggések kapcsán röviden tárgyaljuk a daganatos betegek suicid halálozását is. Ezenkívül összefoglaljuk a két kórállapot gyakori együttállásának lehetséges etiológiai magyarázatait, ennek részeként azokat a biológiai és pszichológiai mechanizmusokat, amelyek magyarázhatják, hogy a depresszió (és/vagy annak kezelése) hogyan vezethet daganatok kialakulásához és vice versa. Végül röviden kitérünk még a depresszió szűrésének és kezelésének aspektusaira a daganatos betegek körében, megállapítva, hogy tekintettel a daganatos betegek között a depresszió aluldiagnosztizáltságára, az onkológiai ellátásban javasolt a depresszió szűrése, felhíva a figyelmet arra, hogy a szűrésnek csak akkor van létjogosultsága, ha a kiszűrt pozitív esetek pszichiáterhez való eljutása (ahol megtörténhet a klinikai diagnózis felállítása és valamiféle antidepresszív kezelés elindítása) biztosított. Orv Hetil. 2020; 161(22): 908–916.

Open access

–437. 15 Cheyney, M., Everson, C., Burcher, P.: Homebirth transfers in the United States: narratives of risk, fear, and mutual accommodation. Qual. Health Res., 2014, 24 (4), 443–456.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló, and Márta Csabai

.: Conflict narratives from the health care frontline: A conceptual model. Conflict Resolution Quarterly, 2016, 33 (3), 255–277. 8 Jehn, K. A., Mannix, E. A.: The

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Molnár, Stefani Maihoub, Zoltán Fent, László Tamás, and Ágnes Szirmai

Absztrakt:

Bevezetés: A Ménière-betegség belsőfül-eredetű szédüléses kórkép; jellemző tünetei a forgó jellegű szédüléses epizódok, tinnitus, füldugulás és sensorineuralis halláscsökkenés, valamint vegetatív tünetek. A betegek gondozásának, tünetorientált kezelésének egyik alapja a szédülésnapló adatainak elemzése. Célkitűzés: Kutatásunkban a betegségre jellemző tünetek részletes elemzését végeztük, illetve hangsúlyozzuk a multidiszciplináris megközelítés jelentőségét. Anyag és módszer: 58 (12 férfi, 46 nő; átlagéletkor 56,97 év ± 10,45 SD) definitív Ménière-beteg által kitöltött szédülésnapló adatait elemeztük. A paraméterek statisztikai elemzését az IBM SPSS V24-es program segítségével hajtottuk végre. Mivel a paraméterek nem mutattak normáleloszlást, nem parametrikus teszteket (Mann–Whitney-féle U-teszt) alkalmaztunk. Eredmények: A panaszok elemzése alapján a legdominánsabb tünet a szédülés (átlagos erősség 5,38 ± 2,06 SD), második a sorban a fülzúgás (4,54 ± 2,81 SD), végül ezt követi a fejfájás (2,77 ± 3,1 SD). A fejfájás gyakori társulása ellenére a vestibularis migrén minden esetben kizárható volt. Fontos eredmény, hogy akik fejfájást is panaszoltak, szignifikánsan nagyobb értéket adtak meg a szédülés erősségével kapcsolatban (p = 0,001). A vegetatív tünetek tekintetében pedig még erőteljesebb összefüggés volt tapasztalható (p<0,01). A narratív elemzés alapján a betegek a leggyakrabban a stresszhelyzetet és a hidegfrontot jelölik meg rohamprovokáló tényezőként. Következtetés: A szédülés mint domináns tünet kezelése mellett az egyéb társuló tünetek kezelése is lényeges. Az életminőség-monitorozás és a gyakran társuló pszichés eltérések felvetik a multidiszciplináris megközelítés fontosságát. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1915–1920.

Open access