Search Results

You are looking at 1 - 10 of 825 items for :

  • "organization" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Edit Paulik, Borbála Belec, Regina Molnár, Anna Müller, Éva Belicza, Lajos Kullmann, and László Nagymajtényi

. 2005 14 561 564 Development of the World Health Organization WHOQOL-BREF quality of life assessment. The WHOQOL Group

Restricted access

2006-ban jelent meg az Európai Rákkutatási és Kezelési Szervezet korábbi megállapításokat korszerűsítő ajánlása, amelyben a rákos betegekben kialakuló anémia kezelésére adott vértranszfúziót, illetve az ezt követő erythropoetin-kezeléseket értékelik. Az ajánlásban a vértranszfúziót a 9 g% hemoglobinszintre csökkenő anémia esetén javasolják. Eddig a kemoterápia következtében kialakult anémia vértranszfúziós kezelésére egyértelműen meghatározott hemoglobin-határértékszint Magyarországon nem szerepelt. Cél: A szerzők az osztályukon 2005-ben kezelt petefészekrákos betegeknek adott vértranszfúziók gyakoriságát vizsgálták. Nemzetközi, illetve hazai egyértelmű ajánlás hiányában a vizsgálati időszakban a vértranszfúziókat – a beteg klinikai állapotát is figyelembe véve – a 10 g%-ot elérő anémia esetén alkalmazták. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályán 190 hám eredetű, petefészekrákos betegben történt kemoterápia. Ha a hemoglobinszint 10 g% alá csökkent, választott vörösvértest-transzfúziót végeztek, majd a betegek többségében (51/64 = 79,6%), erythropoetin-kezelés történt. Eredmény: A 190 közül 64 betegnél (64/190 = 34%) történt vérátömlesztés a kemoterápia kapcsán kialakult anémia miatt, s az utóbbiaknak csaknem felében (34/64 = 53%) 1-nél több alkalommal végeztek vértranszfúziót. A betegek 86%-ában a vértranszfúzióra G2-súlyosságú anémia miatt került sor. Az ismételten szükséges vértranszfúziókat a leggyakrabban a carboplatin-gemcitabin- (16/16) kezelések után alkalmazták. Következtetés: A petefészekrákokban adott kemoterápiák a betegek harmadában okoznak 10 g%-nál súlyosabb fokú anémiát. A vérszegénység kezelésében a vértranszfúzión kívül gondolni kell az erythropoetin-készítmények alkalmazására.

Restricted access

A Hepatitis Regiszter a Magyar Gasztroenterológai Társaság Hepatológiai Szekciója által a Májbetegekért Alapítvány közreműködésével létrehozott és üzemeltetett rendszer, amely a krónikus hepatitis B és C interferonalapú kezelésének nyilvántartására, valamint az engedélyezési folyamat elektronikus megvalósítására készült. A regiszter segítségével vált tisztázhatóvá a hepatitis C elleni új, hármas kezelésre várakozók száma és összetétele: 3000, korábban sikertelenül kezelt betegnél indokolt és lehetséges az újrakezelés, 40%-uknál a májbetegség már cirrhosis stádiumában van, és 40%-uk volt a korábbi kettős kezelésre nullreagáló. A rendszer a benyújtott IFN-alapú kezelési kérelmekhez automatikusan hozzárendeli a szakmai ajánlásban, illetve finanszírozási protokollban meghatározott prioritási indexet, ami a kezelés sürgősségének mérőszáma. Legfőbb meghatározója a fibrosis mértéke, de szerepelnek benne a betegség progressziójának mértékét, a gyógyhajlamot és speciális szempontokat tükröző összetevők is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155.

Open access

A molekuláris genetikai eljárások, bioinformatikai módszerek és transzgenikus technológia fejlődése és robbanásszerűen terjedő alkalmazása számtalan adattal és megfigyeléssel bővítette az immunrendszert alkotó sejtekre vonatkozó molekuláris szintű ismereteinket. Ez az új tudás elsősorban az immunrendszerhez tartozó strukturált nyirokszövetek haemopoeticus eredetű komponenseire vonatkozik. A nyirokszövetek nem haemopoeticus mesenchymális sejtes alapállományát érintő vizsgálatok ugyanakkor a legutóbbi időkig ezektől messze elmaradtak. A közelmúltban elvégzett kísérletek eredményei alapján viszont ezen szekunder nyirokszöveti sejtelemeknek az embrionális korban lezajló szövetépülés során történő szöveti és funkcionális differenciálódása szintén meghatározónak bizonyult az egyén különböző immunválasz-formáiban megnyilvánuló immunológiai kompetenciájának elérésében. Az embriológiai vizsgálatok az eddig viszonylag kevéssé vizsgált stroma alapállományi szövetalkotók eredetét és fejlődési útvonalait, a limfoid sejtekkel való kölcsönhatásuk molekuláris összetevőit, az egyes limfoid-stromális mikroegységek anatómiai helyeit és ott a két szövetalkotó partner között fellépő interakciók sorrendjét írták le. A fenti folyamatok megismerésének nyilvánvaló elméleti jelentősége mellett ugyanakkor világossá vált azok hasonlósága bizonyos gyulladásos immunpatogenezisű kórképek kialakulásához is, melyek jellemző kórtani összetevője a károsodott szövetben „harmadlagos” nyirokszövet kialakulása. A haemopoeticus sejtek szöveti mikrokörnyezetüktől való függésének pontosabb megismerése a krónikus gyulladások oki terápiájának hatékonyabbá tételéhez nyújthat lehetőséget. Az összefoglaló célja ezeknek a fejlődéstani eseményeknek a bemutatása, melyek alapján az immunrendszer működésének pontosabb értelmezésében a szöveti alapállomány fejlődése és működési dinamikája legalább olyan fontos összetevőnek tűnik, mint az eddig elsősorban limfoid sejtekre mint diagnosztikus és terápiás célpontokra korlátozódó klinikai értékelés. Ezek részletesebb megismerése a nyirokszöveti alapállomány szerepének értékelése révén esetleg az ilyen immunpatogenezisű kórképek hatékonyabb kezelésének igényét és lehetőségét is felvetheti.

Restricted access

References 1 Bakacsi, Gy.: The basics of organisational behaviour. [A szervezeti magatartás alapjai.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Lám, Viktória Sümegi, Cecília Surján, Lajos Kullmann, and Éva Belicza

References 1 Word Alliance for Patient Safety: Summary of evidence on patient safety: implication for research. Word Health Organization, Geneva, 2008

Open access

214 Ahn, J.-H., Walton, J. D.: Chromosomal organization of TOX2 , a complex locus controlling host-selective toxin biosynthesis in Cochliobolus carbonum . The Plant Cell 8 , 887 (1996

Restricted access

staff development and retention. J. Contin. Educ. Nurs., 1992, 23 (5), 216–219. 11 Harrison , T. R., Williams, E. A. (ed.): Organizations, communication, and

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Bence Farkas, Dávid Petrétei, Gergely Babinszky, Gábor Dudás, Gergő Szabó, Csaba Bognár, and Márta Jäckel

: March 26, 2020]. [Hungarian] 13 Government Decree on the designation of agencies responsible for sectoral requirements and the designation of organizations with exclusive

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Dombi, Árpád Illés, Judit Demeter, Lajos Homor, Zsófia Simon, Miklós Udvardy, Éva Karádi, Ádám Kellner, and Miklós Egyed

References 1 Vardiman, J. W., Thiele, J., Arber, D. A., et al.: The 2008 revision of the World Health Organization (WHO) classification of myeloid

Open access