Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "psychosomatic symptoms" x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.

Restricted access

Elméleti háttér

A pedagógushivatás a leginkább stresszel telített foglalkozások között található, még a segítő hivatásúakat tekintve is. A kiégés tünetegyüttes előfordulása gyakori a pedagógusok között, amely nagy kihívást jelent, mivel számos negatív következménye lehet, mint az egészségügyi problémák, pl. a depresszió, és a munkával való elégedetlenség.

Cél

Jelen tanulmány célja az volt, hogy a kiégés és egyéb az egészséggel összefüggő jelenség (pl. pszichoszomatikus tünetek, egészségmagatartás, egészség önértékelése) szerepét vizsgáljuk a magyar pedagógusok élettel való elégedettségében, amely a szubjektív jóllét egyik mutatója.

Módszer

Az adatgyűjtés magyar pedagógusok (n = 2068, 23–74 év közöttiek, átlagéletkor = 48,1 év, SD = 8,9 év; 83,5%-uk nő) körében történt 2016–2017 között. A kiégés mérése a Maslach Kiégés Kérdőív pedagógus változatának segítségével történt. A kérdőív tartalmazott kérdéseket az élettel való elégedettségről, a pszichoszomatikus tünetekről és egyéb, egészséggel kapcsolatos témakörökről.

Eredmények

Az adatok megerősítették, hogy a kiégés létező probléma a magyar pedagógusok körében. Különösen a fiatal és férfi pedagógusok vannak veszélyben, ami azzal magyarázható, hogy nem rendelkeznek megfelelő rutinnal e problémák megoldásához. A kiégés alskálái közül a teljesítménycsökkenés (β = –0,21; p < 0,001), és az érzelmi kimerültség (β = –0,18; p < 0,001) játszanak szerepet az élettel való elégedettségben. Az élettel való elégedettség szintén összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (β = –0,14; p < 0,001) és a saját egészség értékelésével (β = 0,12; p < 0,001). Az egészséggel kapcsolatos változók tehát hozzájárultak az élettel való elégedettséghez is.

Következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy a kiégés megelőzéséhez nagy szükség lenne intervenciós programokra mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten.

Restricted access

nyomában (39—53). Budapest: L’ Harmattan Pikó, B., Barabás, K., & Boda, K. (1997). Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. European Journal of

Restricted access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access

in the Postmodern Age. Shorter, E. (1994): From the Mind into the Body. The Cultural Origins of Psychosomatic Symptoms. The Free Press, New York

Restricted access

psychosomatic symptoms. Women Health , 39 (2):31-46. Measuring job stress and family stress in Chinese working women: a validation study focusing on blood pressure and psychosomatic symptoms Women Health

Restricted access

emotions and quality of life of a body awareness program for chronic a-specific psychosomatic symptoms. Patient Education and Counseling , 60 (1), 66—79. Mehling, W.E., Gopisetty, V., Daubenmier, J., Price, C.J., Hecht, F

Restricted access

.W. (2006). The long-term lasting effectiveness on self-efficacy, attribution style, expression of emotions and quality of life of a body awareness program for chronic a-specific psychosomatic symptoms. Patient Education and Counseling , 60 (1), 66

Restricted access

next section). Indeed, recent findings suggest that work craving acts as a mediator between self-regulation deficits and psychosomatic symptoms ( Wojdylo, Baumann, Fischbach, & Engeser, 2014 ). However, a longitudinal examination of these three factors

Open access

–328. Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tökrében. Osiris Kiadó, Budapest. Piko, B., Barabas, K., Boda, K. (1997): Frequency of common psychosomatic symptoms and its

Restricted access