Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "sport activity" x
  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.

Open access

questions – one closed, two semi-open and one open. These questions addressed the content of physical education classes, specifically the following areas: –Satisfaction with the offer of sport activities during PE class –Least favorite activity during PE

Open access

showcase talent and skills in front of several colleagues and fans. However, Fintor (2013) argues that students who engage in sport activities during their school tenure tend to experience a lot of difficulties. Nevertheless, sustaining this requires both

Open access

sport, the role of sport activities in free time, and the answers about the reasons of not doing sports. In explanation of significant differences, we focused on the physical environment (sport infrastructure) and the institutional culture regarding

Open access

; Kovacs, 2018 ). The negative effect is further strenghtened that, contrary to the institutional integration theory of Tinto ( 1975 ) and Pascarella and Terenzini ( 1980 ), inclusion in the sport activities of the university has an opposite effect, that is

Open access

Dolgozatom célja, hogy feltárjam, milyen társadalmi (szocioökonómiai, szociokulturális), környezeti és egyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy milyen rendszerességgel sportol egy hallgató a partiumi térségben, s ezáltal hogyan lehetne több hallgatót bevonni a rendszeres sportolásba. E kérdés megválaszolásához egy három elméleti pillérből álló megközelítést alkalmaztam: Bourdieu tőke- és habituselmélete, Hradil társadalmi miliőkről szóló és Bandura szociális tanulás elmélete. Az elemzéshez a HERD-kutatás kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A többlépcsős lineáris regresszió eredményei szerint a nem és az objektív anyagi helyzet mint szocio-demográfiai változók, illetve a sportolás fontossága iránti attitűdök, a sportrendezvények látogatása és a legjobb barát sportolása mint szubjektív, szellemi, környezeti tényezők befolyásolják azt, hogy egy hallgató milyen gyakran sportol. Az eredmények elsősorban Hradil elméletét támasztották alá, ugyanakkor igazolták részben Bourdieu elméletét is a gazdasági tőke hatásának hangsúlyozásával. A legjobb barát sportolásának hatása jól mutatja Bandura szociális tanulás elméletének érvényességét a kortársak körében.

Restricted access