Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő

gyógyítása területén elért rendkívüli eredményei, különösen a stroke legjobb gyógyszeres kezelési módszere, a vénás vérrögoldás használatának fellendítését elősegítő ellátási modell kidolgozásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként dr. Csiba László

Restricted access

A Kárpát-medencei magyar népességfejlődést – a szerves népességfejlődés keretei között – 1818-ig egy egymásba kapcsolódó kettős folyamat határozta meg. A magyar népességfejlődést alapvetően az etnikailag egységes magyarság termékenysége, a termékenység és a halandóság különbözetéből származó létszámnövekedés határozta meg. Ezt egészítette ki a kettős folyamat másik eleme, a nem magyar népcsoportok magyarokhoz asszimilálódó tagjai s az ő termékenységük. 1918-ig azt a folyamatot, amelyben a magyarok lélekszáma a belső vándorlás keretében a hozzájuk asszimilálódott, helyben élő nem magyarok és utódaik, valamint a későbbi századok folyamán bevándorló, újabb nem magyar népelemek, szórványok, néptöredékek tagjaival és azok utódainak természetes szaporodásával folyamatosan kiegészült, a Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat meghatározó törvényszerűségének tekintjük. A Magyar Királyság területi egységének 1918-ban bekövetkezett szétdaraboltságának a demográfiai folyamatokban általában, de különösen a belső és a külső vándorlás népességpótlásban játszott pótlólagos szerepével összefüggésben igen súlyos közvetlen és közvetett következményei lettek. Megszűnt az a mozgás (belső vándorlás), melynek keretében a nem magyar nemzetiségűek a döntően magyarok által lakott központi területekre vándorolva, az ott élőkhöz asszimilálódva, a magyarok számát növelték. A nemzetközi vándorlás népességpótlásban játszott járulékos szerepe is átalakult, mert a bevándorlók nemzetiség szerinti összetétele drasztikusan átalakult. Az első világháborút megelőzően a bevándorlók más országok állampolgárai voltak, azóta pedig döntő többségében az új magyar határokon kívül hagyott magyarok érkeznek az országba. A szomszédos országokban élő magyarok Magyarországra vándorlása azonban már nem jelent pótlólagos forrást a magyar népességfejlődés számára. A magyarok áttelepedéséből származó magyarországi népességnyereség ugyanis már nem a Kárpát-medencében élő magyarok létszámát, hanem csak a hazánkban élő magyarok számát növeli. Mindezek következtében a Kárpát-medencei magyar népességfejlődés második korszakát, mivel a nemzetközi vándorlás létszámgyarapodásban játszott szerepe ellentétessé vált azzal, mint amit addig, a korábbi századok során betöltött, a természetes népességfejlődés eltorzult változatának nevezzük.

Restricted access