Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "suicide risk" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a testi-lelki betegségek, tünetek és a vallásosság összefüggéseit vizsgáló kutatások, melyek közül az öngyilkosság és a vallásosság kapcsolatára irányuló elemzések megerősítették a szuicid események és a vallásosság közötti negatív összefüggést. Cél: A tanulmány finom területi aggregáltságú adatokon, a kulturálisan viszonylag homogén kistérségekben vizsgálja a vallásosság, illetve a felekezeti struktúra szerepét az öngyilkossági ráták mintázódásának magyarázatában. Módszer: Az összefüggések vizsgálata lépesenkénti lineáris regressziós modellalkotással történt. Az alkalmazott módszer újdonsága a kistérségi aggregáltságú adatokon való modellalkotás. A függő változót 172 kistérség 100 000 lakosra jutó öngyilkossági rátáinak 1989–2010 közötti átlaga képezte. A függetlenváltozó-szett pedig a kistérség lakosainak vallásosságára, illetve felekezeti hovatartozására vonatkozó adatok mellett az öngyilkosságok demográfiai mintázódását megjelenítő indikátorok 1989–2010 közötti átlagértékeit tartalmazta. Eredmények: A kistérségek demográfiai és vallási mutatóit (valláson kívüliek és a különböző felekezetekhez tartozók arányait) megjelenítő változószetten 28,2%-os magyarázó erejű modellt sikerült létrehozni: az egyházon kívüliek nagyobb aránya – a várakozásoknak megfelelően – szignifikánsan magasabb (β = 465; p < 0,001) kistérségi öngyilkossági rátával járt együtt. Amennyiben az egyházon kívüliek aránya nem, csak a különböző felekezetek aránya szerepelt a modellben, akkor megjelent a katolikus vallásúak nagyobb arányának fokozott megóvó hatása (β-értékek: katolikusok aránya esetében –0,743; p < 0,001; protestánsok aránya esetében –0,378; p = 0,002). A fővárosi kerületek adatai esetében nem mutatkozott meg ez a kapcsolat. Következtetések: A kistérségi adatokon végzett elemzések megerősítették a vallásosság – s különösen a katolikus vallás – és/vagy vallási légkör megóvó szerepét az öngyilkossági veszélyeztetettségben. A fővárosi adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy a valláshoz tartozók alacsonyabb aránya és/vagy relatív területi homogenitása mellett ezek a hatások nem mutatkoznak meg.

Restricted access

. Bostwick , J.M. , & Pankratz , V. ( 2000 ). Affective disorders and suicide risk: A reexamination . American Journal of Psychiatry , 157 ( 12 ), 1925 – 1932 . Bramness , J

Restricted access

Panic disorder and suicide behavior

Egy utánkövetéses vizsgálat eredményei

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Tamás Zonda and Gabriella Nagy

A szerzők egy túlnyomórészt pánik- és szorongásos zavarokat ellátó ambulancia 281 fős mintájának (átlagosan 5 éves) utánkövetéses vizsgálatát végezték el. Vizsgálatuk a felvételkor (2002–2006) és a vizsgálat idején (2008) észlelt öngyilkossági viselkedésre terjedt ki. Az első vizsgálat idején 5 főnél (1,7%) volt élete során öngyilkossági kísérlet, 53 beteg (18,2%) számolt be öngyilkossági gondolatokról, fantáziákról — ezek az adatok harmonizálnak a népességben mért gyakoriságokkal. A követési időszak alatt befejezett öngyilkosság nem történt, 2 személy (0,7%) követett el öngyilkossági kísérletet, 4 fő (1,4%) számolt be szuicid ideációkról — ezek az adatok alatta maradnak a népességben mérteknek. Öt betegnél alakult ki major depresszió (közülük egy főnél bipolaris zavar) az utánvizsgálati időszak alatt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a komorbiditás nélküli pánikzavar önmagában nem jelent öngyilkossági kockázatot, a gyakori fóbiás tünetek fennállása esetén sem. A terápia után észlelt szignifikánsan alacsonyabb szuicid ideációkat illetően a szerzők hangsúlyozzák a kognitív viselkedésterápia következetes végigvitelének szükségességét.

Restricted access

Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiatry 2007; 20: 17–22. 36 Fujisawa D. Depression in cancer care. Keio J Med. 2018; 67: 37

Open access

A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

Psychological outcome of COVID-19 pandemic. How can we prepare for a psychodemic crisis?

Orvosi Hetilap
Author: Péter Osváth

Gunnell D, Appleby L, Arensman E, et al. COVID-19 suicide prevention research collaboration. Suicide risk and prevention during the COVID-19 pandemic. Lancet Psychatry 2020; 7: 468

Open access

including personality traits and suicide risk. Journal of Headache and Pain, 10 , 283–290. Rothrock, J., Lopez, I., Zweilfer, R., Andress-Rothrock, D., Drinkard, R., & Walters, N. (2007). Borderline personality disorder and

Restricted access

survivors. Journal of Research in Personality, 43 , 613—617. Davidson, C.L., Wingate, L.R., Rasmussen, K.A., & Slish, M.L. (2009). Hope as a predictor of interpersonal suicide risk. Suicide and Life-Threatening Behavior, 39, 499

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ajándék Eőry, Xénia Gonda, Péter Torzsa, László Kalabay, and Zoltán Rihmer

866 Rihmer, Z.: Suicide risk in mood disorders. Curr. Opin. Psychiatry, 2007, 20 , 17–22. Rihmer Z

Open access

., Josephson, M., Lagerström, M. (2005): Reasons for leaving nursing care and improvements needed for considering a return: a study among Swedish nursing personnel. Int. J. Nurs. Stud. , 42: 751–758. Stack, S. (2004): Suicide Risk

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Andreas Chatzittofis, Josephine Savard, Stefan Arver, Katarina Görts Öberg, Jonas Hallberg, Peter Nordström, and Jussi Jokinen

significantly correlated with present suicidal thoughts. These findings could indicate that childhood adversity and especially SA are important factors in suicide risk assessments among men with hypersexuality. However, this correlation has to be replicated and

Open access