Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "társadalmi norma" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van az egy országban található pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. Célkitűzés: A dolgozat a börtönpopuláció és az elmeosztályi ágyszám közötti összefüggéseket vizsgálja 1990 és 2005 közötti időszakban Magyarországon. Módszerek: Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból származnak. A dolgozatban a szerző az összefüggések leírására matematikai statisztikai módszereket alkalmaz. Eredmények: A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető inverz összefüggés van. A kényszergyógykezelt betegek száma a vizsgált időszakban a jogerősen szabadságvesztéses büntetésüket töltő személyek számával párhuzamosan emelkedett, és a pszichiátriai ágyak számával inverz összefüggést mutatott. Következtetések: Mind a börtön, mind pedig az elmeosztályon történő kezelés a közösség egy társadalmi jelenségre adott szegregációs válaszaként jelenik meg. Az adatok alapján feltételezhető, hogy mindkét rendszerben többségében ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése céljából az országos vizsgálat elindítása szükségesnek tűnik.

Restricted access

A múlt század harmincas éveiben az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van a pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. A dolgozat nemzetközi adatok alapján vizsgálja a börtön, az elmekórház, az elmebetegség és a bűnelkövetés összefüggéseit, különös figyelmet szentelve a deinstitucionalizáció jelenségének, illetve epidemiológiai adatok segítségével bemutatja az elme- és addikciós betegségek, valamint a mentális zavarok börtönön belüli gyakoriságát. A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető a Penrose által leírt inverz összefüggés. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése során a deinstitucionalizációt elindító jelenségeket górcső alá véve gazdasági, társadalmi, filozófiai és terápiás összefüggések kerülnek a vizsgálat homlokterébe. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a két rendszerbe bekerülők között nagy az átfedés, nagyrészt ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk mind a börtönökben, mind az elmeosztályokon. A dolgozat szerzője arra a következtetésre jut, hogy a deinstitucionalizáció valójában transzinstitucionalizációhoz vezet, aminek oka egyrészt az, hogy korlátozott a rendelkezésre álló közösségi ellátókapacitás, illetve másrészt, hogy a közösségi ellátás maga nem tud mit kezdeni a súlyos, krónikus elmebetegségekben, illetve a komorbid állapotokban is szenvedőkkel. Továbbá a jelen finanszírozás mértéke, valamint a prevenciós és terápiás módszerek nem alkalmasak arra, hogy a pácienseket megóvják a forgóajtó hatásaitól.

Restricted access