Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "tudatelmélet" x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All
Pszichológia
Authors: Zita Gál, Katalin Katona, Karolina Janacsek, and Dezső Németh

tudatelmélet az evolúciós lélektan szempontjából. Magyar Tudomány , 108 (1), 56–61. Gergely G A naiv tudatelmélet az evolúciós lélektan szempontjából Magyar

Restricted access

A cikk a szkizofrénia neurokognitív elméleteinek jellegzetes képviselőjét, a mentalizációs deficit hipotézist mutatja be. C. Frith (1992) elképzelése szerint a szkizofrénia tüneteinek és viselkedéses jellegzetességeinek nagy része egyetlen funkció, a tudatelmélet sérülésének következménye. Írásunkban a tudatelmélet fejlődéslélektani és autizmussal kapcsolatos kutatásának tapasztalataira alapozva kritikai áttekintését adjuk az elmélet indukálta empirikus vizsgálatok eredményeinek.

Restricted access

A szándékok megértése, közös szándékok

A kulturális gondolkodás gyökerei

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Michael Tomasello, Malinda Carpenter, Josp Call, Tany Behne, and Henrike Moll

Meglátásunk szerint az ember és más fajok gondolkodása közötti lényegi különbséget a közös célokat és szándékokat feltételező együttműködő tevékenységekben való részvétel, vagyis a közös intencionalitás jelenti. Az ilyen tevékenységekhez a különösen hatékony szándékolvasási és kulturális tanulási formákon kívül szükséges még az a sajátos motiváció, amely a pszichológiai állapotok másokkal való megosztására késztet, valamint azok a különleges kognitív reprezentációs formák, amelyek ezt lehetővé teszik. Az ilyen tevékenységekben való részvétel a fajra jellemző egyedülálló kulturális gondolkodási és evolúciós formákhoz vezet, és ez utóbbiak révén lehetséges mind a nyelvi szimbólumok megalkotása és használata, mind a társas normák és egyéni vélekedések kialakítása és a társadalmi intézmények felállítása. Állításunkat azzal az érvvel és kísérleti bizonyítékaival támasztjuk alá, hogy a nagy emberszabásúak (és egyes autista gyerekek) értik a szándékos cselekvés alapjait, és mégsem vesznek részt közös szándékokat és figyelmet feltételező tevékenységekben (közös intencionalitásban). A gyerekek életük első 14 hónapjában fokozatosan tesznek szert a közös intencionalitás képességére, és a folyamatot két ontogenetikai fejlődési vonal összefonódása határozza meg: 1. annak az emberszabásúakra általában jellemző képességnek az alakulása, hogy másokat eleven, célvezérelt és intencionális ágenseknek tekintsenek, és 2. annak az egyedülálló, fajra jellemző motivációnak az alakulása, amely arra készteti őket, hogy érzelmekben, élményekben és tevékenységekben osztozzanak másokkal.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gergely Csibra and György Gergely

Tanulmányunkban egy új hipotézist fejtünk ki, miszerint az emberi faj a tudás tanítással történő átadására és elsajátítására adaptálódott. Ezt az adaptációt, amelyet „pedagógiának”neveztünk el, egy speciális kommunikációs rendszer valósítja meg, amely nem előfeltételezi sem a nyelv, sem a magas szintű tudatelmélet meglétét, hanem éppen hogy maga segítheti elő ezen emberspecifikus képességek kifejlődését mind a filo-, mind az ontogenezisben. Feltételezzük, hogy ennek az új társas tanulási mechanizmusnak az evolúcióját a többszörösen beágyazott eszközkészítés és az eszközök funkciójának ebből következő átláthatatlansága tette szükségessé. A hipotézist igazoló adatok azonban elsősorban a fejlődéslélektanból származnak. Bemutatjuk, hogy az embercsecsemő társas viselkedésének több olyan jelensége, amelyek rejtélyesnek tűnhetnek bevett funkcionális értelmezésük fényében, kézenfekvőbben magyarázhatóak olyan adaptációk működésével, amelyek feladata, hogy elősegítsék a társak által tanítás útján közvetített tudás elsajátítását.

Restricted access

Összefoglaló munkánk célja a placebójelenség adaptivitásával kapcsolatos korábbi elméletek kritikai áttekintése és szintézise. Mivel maga a jelenség biológiai szempontból korántsem egyértelműen adaptív, így kialakulása sem magyarázható közvetlen szelekciós hatásokkal. A biológiai és pszichológiai háttérmechanizmusok áttekintése során arra a következtetésre jutunk, hogy a humán placebójelenség más adaptív jegyek (társas életmód, tanulás, tudat, tudatelmélet) kölcsönhatásából alakulhatott ki, egyfajta evolúciós melléktermékként. Ugyanakkor a placebóhatás kulturálisan is meghatározott, ami már túlmutat a darwini evolúció keretein, így végső soron az adaptivitás kérdése nem válaszolható meg egyértelműen.        Erős kulturális beágyazottsága és a részben pszichés eredetűnek tartott betegségek terjedése miatt a placebójelenség fontossága a modern korban egyre nő. A környezeti reprezentációk komplexebbé válásával a központi idegrendszer zsigeri működésekre gyakorolt hatása is egyre erőteljesebbé vált. Talán éppen a placebo lehet az az eszköz, amely a modern kultúra által háttérbe szorított biológiai öngyógyító mechanizmusokat aktiválni képes, akár a modern orvoslás sok szempontból tünetorientált, túlspecializált és gyakran merev, személytelen keretei között is. Ezért gondoljuk azt, hogy a placebójelenség kulturális szempontból potenciálisan adaptívnak tekinthető.

Restricted access

BALÁZS A. ( 2002 ). Naiv tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performanciakorlát vagy kompenzáció ? In R ACSMÁNY M. és KÉRI SZ. (szerk.), Architektúra és patológia amegismerésben. Kognitív

Restricted access