Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "vallásosság" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. (2003): A vallásosság típusai a mai magyar társadalom generációiban. Szociológiai szemle . 13(4), 20–33. Földvári M. − Rosta G. (1998): A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle. 8(1), 127

Restricted access

–75. Eliassen, A. H.–Taylor, J.–Lloyd, D. A. (2005): Subjective religiosity and depression in the transition to adulthood. Journal of Scintific Study of Religion , 44(2): 187–199. Földvári Mónika (2003): A vallásosság típusai a mai

Restricted access

Absztrakt:

A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.

Open access

-Press Kft. pp. 209–224. 6 Pusztai G. – Fényes H. (2014) Önkéntesség és vallásosság összefüggései eltérő felekezeti kompozíciójú közegekben. In: Pusztai G. – Lukács

Restricted access

Szülői segítségnyújtás a jelenléti és távolléti oktatás idején

Parental Assistance during Traditional and Distance Education

Educatio
Authors: Ágnes Engler, Valéria Markos, and Ágnes Réka Dusa

–219. 34 Pusztai G. (2005) Társadalmi háttér és iskolai pályafutás. Educatio , Vol. 14. No. 3. pp. 534–553. 35 Pusztai G. (2020) A vallásosság

Open access

OTKA-projektünk empirikus eredményeiből felépített világnézet-szociológiai vitakötetünk kissé valláskritikusra „sikeredett”. Nemcsak a vallásosság hazai erőviszonyairól adott lesújtó képet (például, hogy ez egyre gyengül, ahogy megyünk lefelé az életkorok vagy felfelé az iskolázottság rétegeiben), de arról is, hogy ez a vallásosság nem óvja meg közszereplőit a torzsalkodó machiavellizmustól (sőt, mintha erre inspirálnáőket, ahogy ezt a rendszerváltás hajnalán egymást kiátkozó cserkészszövetségek esetében vagy a konzervatív pártok tragikomikus forgácsolódásában láthattuk). A mindennapi életben pedig követőit egy, csak rosszul feloldható dilemma elé állítja: vagy kötelességtudat, vagy hatékonyság – ahogy ez a Milton Rokeach értékteszt-battériájával gyűjtött országosan reprezentatív adatainkból kiviláglott. A tanúskodásra hívott, megvesztegethetetlen empíria szerint ugyanis hazánkban a hatékonyság mint instrumentális érték a hedonizmus célértékével járt együtt, míg az „emelkedett komolyság” hagyományosan vallásos célérték-típusának (üdvözülés, bölcsesség, barátság stb.) eszközértéki megfelelőjeként de facto csupán az engedelmesség maradt 3 .Igaz viszont,hogymásfelől már a vallásszociológia klasszikusainál megtalálhattuk és jelen polgáriasuló társadalmunkra alkalmazni próbáltuk azt az összefüggést, amely a tisztességes iparkodásban boldogulást keresőpolgár – kézműves vagy bizonyos feltételek mellett a kereskedő – gazdasági létfeltételei és a vallásosság etikailag racionális világszemlélete között fönnáll. Max Weber meggyőzően mutatja ki, hogy a becsületesség saját érdeke, jelesül, hogy a tisztességes munka és kötelességteljesítés elnyeri „jutalmát”, és hogy az ilyen munka „meg is érdemli” méltányos bérét, könnyen kialakítja azt a viszonosságetikai szemléletet, amely egyébként is közel áll mindegyik nem kiváltságos réteghez: „…összehasonlíthatatlanul közelebb, mint a katonához vagy a háborúban és politikai terjeszkedésben gazdaságilag érdekelt nagy pénzmágnáshoz, aki éppen bármely vallásosság etikailag racionális elemei számára a legkevésbé hozzáférhető

Restricted access

Resarch and Development Schasching, J. (1994): Zeitgerecht - zeitbeding. Bornheim. Varga Károly (1999): Vallásosság-szindróma és polgári társadalom. Szociológiai

Restricted access

Vallás és globalizáció

Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?

Társadalomkutatás
Author: Károly Varga

Komoróczy Géza (1999): "Az új vallásosság mozgatóereje csak az lehet, ami az új nemvallásosságé." In Varga: i.m. (1999), 133-147. "Az új vallásosság mozgatóereje csak az lehet, ami az új nemvallásosságé

Restricted access

Varga Károly (1999): Vallásosság-szindróma és polgári társadalom. Világnézet-szociológiai hipotézisek megvitatása . Osiris, Budapest. Vallásosság-szindróma és polgári társadalom. Világnézet

Restricted access

Either Them, or Us’: National Materialism in Central Eastern Europe 1993 Varga K. (1999): Vallásosság-szindróma és polgári

Restricted access