Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "vegetarianism" x
  • Arts and Humanities x
  • All content x
Clear All

A sztoikus filozófusok állatokkal és vegetarianizmussal kapcsolatos nézeteiről eddig nem született tanulmány. Ennek magyarázata az, hogy a sztoikusok az állatoknak önmagukban nem szenteltek nagy figyelmet. A sztoikus filozófia középpontjában az ember és az embernek az istenekhez fűződő viszonya áll. Mindazonáltal az ember maga is a „lelkes élőlények” (ἔμψυχoν) csoportjába tartozik, ugyanonnan indul, ahonnan az állatok, csak éppen az „értelem” (λóγoς) kifejlődésével célja magasabb szintre emelődik: a természet elsődleges kívánalmairól az erényre. Tanulmányomban a sztoikusok állatokkal szembeni hozzáállását vizsgálom meg az ókori források alapján, különös tekintettel a húsevés és a vegetarianizmus problémájára. Az első részben az állati és az emberi lélek ismeretelméleti különbségét tárgyalom, a másodikban az állatok lételméleti helyzetét, a gondviselés kérdését és a teleológiát. Az elemzés során a sztoikus filozófusok bámulatos egységre törekvése mögött felsejlenek azok a belső ellentmondások, amelyektől egyetlen olyan rendszer sem lehet mentes, amely végső és egységes magyarázattal kíván szolgálni a világ jelenségeire.

Restricted access

The paper which focuses on a myth of Pythagorean origin transformed by Clement of Alexandria (Protr. 1, 1, 2: a cicada saves the lyric performance of Eunomos, which was in danger because of a broken string), and on a Pythagorean symbol treated in the Stromata (5, 5, 27: the cicada as the synonym of Logos) wants to emphasize the importance of the Pythagorism for him. Clement's views on music and harmony as principles of the cosmos, on kinship of the livings, on transmission of knowledge by symbols recall ideas generally associated with Pythagoras. The father attributes eminent role to Pythagoras among the Greeks having certain notions about God. His image of the Pythagorean “believer” contributes to the portrait of the real Gnostic.

Restricted access

Ponori Thewrewk Emil, akit a magyar klasszika-filológia első nagy alakjának és megalapítójának tekintünk, egyúttal az egyetlen olyan magyar tudós is, aki foglalkozott az ókori görögök állatvédelmével. A téma iránti érdeklődése azzal a hatással magyarázható, amelyet szellemi környezete gyakorolt rá, közeli rokonságára és ismerőseire. A kor állatvédő mozgalmainak érvelése, amely az a minore ad maius elvén alapszik („aki kíméletlen az állatokkal, az kíméletlen lesz az emberekkel is”), megragadható Ponori Thewrewk rövid cikkében, amely különbséget tesz az állati élet megkíméléséhez vezető, régi vallásos hiedelmek és azon törvényes athéni esetek között, amelyekben az állatokkal szembeni kegyetlenséget megbüntették mint az emberekkel szembeni, jövőbeni kegyetlenség előjelét. Tanulmányom első felében (I–II. rész) megkísérlem feltárni Ponori Thewrewk személyes indíttatását és kapcsolatait, amelyek a kor állatvédő mozgalmaihoz fűzték, majd a III. részben sorra veszem azokat a Ponori Thewrewk által említett, ókori vallásos és törvényi megfontolásokat, amelyek az állatokkal való kíméletes bánásmódhoz vezettek, hogy teljes képet nyerjünk az ókori görögök állatvédelmi törekvéseiről és arról, ahogyan ezt Ponori Thewrewk és kortársai látták.

Restricted access

Buddhism on Chinese Material Culture . Princeton, NJ , Princeton University Press . Kieschnick , John ( 2005 ): Buddhist Vegetarianism in China . In: Roel Sterckx (ed

Restricted access

and lifestyle, as well as vegetarianism.” (Gábor Tarján, Budapest, November 2019). Two couples moved to Magyarlukafa for a few years. Tóbiás Kékes and Kata Lovas organized the camps beside being caretakers to the local heritage museum and making

Open access

Chinese Material Culture 2003 Kieschnick, John (2005): Buddhist Vegetarianism in China. In: Sterckx, Roel (ed.): Of Tripod

Restricted access