Search Results

You are looking at 1 - 10 of 149 items for :

  • "eszközök" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

–18. 5 Barnucz N. & Labancz I. (2017) Az IKT eszközök használatának különbözőségei a felsőoktatásban. Educatio , Vol. 26. No. 2. pp. 283–290. 6 Borszéki J. (2013) A

Open access

Az artefaktumok (eszközök) esszenciája

A tervezeti hozzáállás kialakulása

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Deborah Kelemen and Susan Carey

Többen amellett érvelnek, hogy mivel az eszközök (artefaktumok) nem természetes fajták, ezért nem részei a fogalmak azon körének, amelyek az elmélet-elmélet területéhez tartoznak. Szemben ezzel az állásponttal, nézetünk szerint az eszközök valójában nagyon is úgy funkcionálnak, mint a természetes fajták fogalmai. A felnőttek eszközfogalmainak alapját a „tervezeti hozzáállás”-nak nevezett kauzális-magyarázati struktúra képezi. A tervezeti hozzáállás értelmében minden eszköz létezése, fajtája és tulajdonságai a tervező eredeti szándékának megfelelő funkció alapján magyarázhatók. A szándékolt funkció fogalma ugyanúgy határozza meg és irányítja az eszközökre vonatkozó érveléseinket, mint ahogyan az oksági esszenciák reprezentációi determinálják a természetes fajtákra vonatkozó inferen­ciá­kat. Továbbá: ugyanúgy, ahogyan egyes keretelméleteket - mint például a vitalista biológiát -, amelyek meghatározzák a természetes fajtákról való gondolkodásunkat, a gyermekkor folyamán konstruálunk meg, a tervezeti hozzáállás is csak elég későn, az óvodáskor idejére alakul ki (csupán négy- és hatéves kor között konszolidálódik). Szemben azonban a vitalista biológiával, a tervezeti hoz­záállás konstrukciója olyan fejlődési primitívekre épül, amelyek részei a csecsemő igen korán meg­je­lenő alaptudás („mag-tudás”) rendszereinek, elsősorban azoknak, amelyek az intencionális ágencia területéhez tartoznak.

Restricted access

. 117–131. 7 Czédliné Bárkányi É. (2013) IKT eszközök használata az oktatásban. In: Karlovitz, J. T. & Torgyik J. (eds): Vzdelávanie, výskum a metodológia. Komárno

Open access

A hipertextben használt navigációs stratégiákat és ezek tanulmányozására épülő, ismételten finomított navigációs eszközöket a fizikai környezet explorációja során használt mentális modellek alapján igyekeznek kialakítani. Még most is talány, hogy milyen mértékű izomorfizmus fogadható el a két környezet között, hogy melyek azon metaforák, modellek korlátjai, melyek sikereseknek bizonyultak a fizikai térben és átkerültek a hipertextbe.  Az ember-számítógép interakciójának (HCI) az elméleti kognitív pszichológia szemszögéből való tárgyalása részben a mentális modelleken keresztül válik lehetségessé. A felhasználási terület függvényében a mentális modell nem egységes fogalom, hanem változatos magyarázatokat és elméleti kereteket kap. Az ergonómiai szemlélet lényegét jól tükrözi az az emberközpontú meghatározás, amely a felhasználói fe­lületet függővé teszi a felhasználó személy rendszerről alkotott ítéletétől, attól, ahogyan a személy reprezentálja magát az artefaktumot, az artefaktum által reprezentált világot és az ezzel való kapcsolatát.  A felhasználók mentális modelljeinek tanulmányozása alapján megfogalmazott rendszerfejlesztési kérdések szűkebb fókuszában a hipertext környezetének bemutatása áll. A háttérkoncepciók tárgyalása révén fedem fel a mindennapi internethasználat mentális erőfeszítést kívánó jellegét.

Restricted access

Absztrakt

Napjainkra a mobil kommunikációs eszközök a kommunikáció elengedhetetlen kellékeivé váltak a kórházakban a számtalan alkalmazási lehetőségnek köszönhetően (például diagnózis, oktatás), azonban potenciálisan kontaminálódhatnak különböző kórokozókkal. A szerzők célja, hogy áttekintsék a mobil kommunikációs eszközök szerepét a kórokozók terjesztésében, és ismertessék a hatékony megelőzési stratégiákat. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztek a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban 2004. január és 2014. augusztus között. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestek, amihez megfelelő kulcsszavakat használtak. Potenciálisan relevánsnak 216 közlemény tűnt, amelyből 30 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Ezek alapján az egészségügyi dolgozók 8%-a fertőtleníti rendszeresen a mobil kommunikációs eszközeit, amelyek 40–100%-ban kontaminálódtak patogénekkel. Az egészségügyi dolgozók mobil kommunikációs eszközeiről legnagyobb számban kitenyészett kórokozó a koaguláznegatív Staphylococcus és a Staphylococcus aureus volt, amelyek nagy része (10–95,3%) methicillinrezisztens volt. Az oktatás, a kézhigiéné és a mobil kommunikációs eszközök rendszeres fertőtlenítése a bakteriális kontamináció csökkentésének hatékony módszere. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 802–807.

Open access

Célkitűzés

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.

Az áttekintés módszertana

Az összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.

Aim

The goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.

The methodology of the review

This paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.

Open access

Absztrakt

A biztonságos élelmiszerek előállítása szempontjából kulcsfontosságú az élelmiszerrel terjedő patogén baktériumok kimutatása és azonosítása. A hagyományos, tenyésztésen alapuló diagnosztikai eljárásokat egyre inkább felváltják vagy kiegészítik a nukleinsav-alapú, a genom speciális (elsősorban virulencia) génjeinek kimutatását célzó molekuláris technikák. A rutin élelmiszer-mikrobiológiai vizsgáló laboratóriumok leggyakrabban nemzetközileg validált DNS-amplifikációs, elsősorban valós idejű polimeráz láncreakció alapú módszereket alkalmaznak, amelyek a vizsgálati idő jelentős lerövidítése mellett lényegesen javítják a módszerek teljesítési jellemzőit (például érzékenység, specifikusság) is. A polimeráz láncreakció alapú módszereknek rutindiagnosztikai célú alkalmazása azonban az előnyök mellett számos hátránnyal is jár, amelyek között említendő a készülékek és a reagensek magas költsége, valamint a laboratóriumi környezetnek a reakciótermékekkel való kontaminálási kockázata, ami elkülönített laboratóriumi rendszert igényel. Manapság az ilyen laboratóriumi rendszerek miniatürizálása és hordozhatóvá tétele is fontos fejlesztési irány. A Lab-on-a-chip eszközökben több ilyen laboratóriumi műveletet lehet megvalósítani egy kis méretű eszközön, a standard eljárásokhoz hasonló pontossággal és megbízhatósággal. Ezen miniatürizált eszközök nagy előnye az egyszerű – sokszor automatizált – kezelhetőség, kis méret, hordozhatóság és sterilitás, ami az egyszeri használatból adódik. Ilyen miniatürizált gyorsdiagnosztikai eszközök kutatása és fejlesztése folyik a világ vezető kutatóhelyein, például különböző minta-előkészítési és DNS-amplifikációs módszerek miniatürizálásával. A szerzők is ezt a célt tűzték ki kutatásaikban: olyan miniatürizált mikrofluidikai eszközök fejlesztését, amelyek alkalmasak élelmiszer-biztonsági jelentőségű baktériumok molekuláris detektálására. Orv. Hetil., 2015, 156(51), 2082–2088.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi hivatás gyakorlása során a szakdolgozóknak a megszerzett ismereteket különféle feladatok és problémák megoldásában kell alkalmazni. Ezért az oktatás eredményességének megítéléséhez a különböző tudáselemek – ismeretek, készségek és kompetenciák – objektív és megbízható mérésére van szükség. A hagyományos kérdőívek és tesztek segítségével általában a szakdolgozók összteljesítményét határozzák meg, ami azonban korántsem ad teljes képet a valódi tudás- és képességszintről. Célkitűzés: Az ápolók körében 2014. november és 2015. február között elvégzett országos felmérés célja annak megállapítása volt, hogy a képzési célok milyen mértékben valósultak meg az ápolók transzfuziológiai gyakorlatában. A szerzők arra törekedtek, hogy meghaladják a klasszikus tesztek korlátait, és részleteiben is elemezzék az ápolók transzfúziós szakmai ismereteit. Módszer: Az ápolók ismereteinek objektív mérése saját készítésű validált kérdőívvel történt. Az országos reprezentatív felmérésben 657 személy vett részt. A transzfúziós gyakorlat valamennyi aspektusát felölelő kérdéssor egyes itemeire adott válaszokat bináris (jó/rossz) skálán értékelték. A kapott adatokat hierarchikus klaszterelemzéssel és a dichotóm adatok elemzésére alkalmas egyparaméteres Rasch-modell (item response theory – IRT-eljárás) segítségével elemezték. Az adatok feldolgozását az SPSS program és az R statisztikai program ltm moduljával végezték. Eredmények: A szerzők meghatározták a transzfúziós terápiával kapcsolatos kérdésekre kapott helyes és hibás válaszok megoszlását, továbbá a kapcsolódó logit- és esélyhányados-értékeket. A Rasch-modell alapján elkészítették az egyes tudáselemekre vonatkozó úgynevezett karakterisztikus görbéket, amelyek az egyes itemek nehézségi fokát tükrözik. Képet kaptak arról, hogy az ápolók mely kérdéseket válaszolták meg könnyen, melyek okoztak nagyobb nehézséget, továbbá arról is, hogy mely kérdéskombinációkra tudták jellemzően sokan a helyes válaszokat. Az ápolók összességében közepes vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Következtetések: A tudásszint objektív mérése az ápolástan-oktatásban is kulcsfontosságú. A korszerű valószínűségi tesztelméleten alapuló tudásszintmérő módszereket a szerzők elsőként alkalmazták ezen a szakterületen, ezért a jelen felmérést a szerzők hiánypótlónak tekintik és figyelemfelhívásnak szánják. A valószínűségi módszerekkel végzett kutatás egyértelműen bizonyította, hogy jelentős hiányosságok találhatók az ápolók transzfuziológiai ismereteiben, ezért folyamatos továbbképzésekre van szükség. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1497–1508.

Open access

Absztrakt:

A BBC micro:bit oktatási célra kifejlesztett lapkát különböző életkorú tanulók kezdték el használni világszerte. Segítségével különböző oktatási szinteken tevékenykedő pedagógusok kezdtek el algoritmikus készségeket fejleszteni és programozást oktatni. Kutatásunk célja (N = 170) ezek alapján a BBC micro:bit használatához és programozásához való viszonyulás, valamint az alkalmazhatóság vizsgálata volt, különböző életkorú tanulók esetében. Az eredmények azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával a programozási feladatokra kapott százalékpontok növekedtek, azonban az évfolyamok közötti különbség minimális volt. 11 osztály eredményei alapján láthatóvá vált, hogy nem volt szignifikáns különbség a fiúk és a lányok eredményei között. A tanulóknak a BBC micro:bithez és programozásához való viszonyulása pozitív volt.

Open access