Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "kockázatbecslés" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Németh, Péter Kustán, Ádám Németh, Zsófia Lenkey, Attila Cziráki, István Kiss, Endre Sulyok, and Zénó Ajtay

Absztrakt

A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakrabban előforduló betegségek. Felelősek a globális halálozás egyharmadáért, vezető okai a rokkantságnak. A prevenció különböző szintjeinek hatékony kockázatbecsléssel együtt történő alkalmazása sokat javított a fent említett statisztikai adatokon. A klasszikus kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés az utóbbi időben számos új markerrel egészült ki. Ilyen biomarker az aszimmetrikus dimetilarginin, amely a nitrogén-monoxid-szintáz endogén kompetitív inhibitora. Emelkedett szintjét leírták többek között elhízott, dohányos, hypercholesterinaemiás, hypertoniás, diabeteses betegcsoportokban. Irodalmi adatok szerint az aszimmetrikus dimetilarginin képes jelezni az atherosclerosis megelőző állapotának tartott endotheldiszfunkciót. Számos nagy betegszámú kutatás talált pozitív összefüggést a magasabb aszimmetrikus dimetilarginin koncentráció és a coronariabetegségek kialakulása, illetve a már meglévő coronariabetegség progressziója között. Egy 3000 fős beteganyagot vizsgáló tanulmány szerint az aszimmetrikus dimetilarginin független kockázati faktorként önmagában is képes előre jelezni a cardiovascularis okokból bekövetkező halálozást a coronariabetegségben szenvedők körében. Jelen írásukban a szerzők összefoglalják az aszimmetrikus dimetilarginin cardiovascularis betegségek előrejelzésében betöltött szerepét, és hangsúlyozzák kiemelt fontosságát a cardiovascularis prevencióban. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 483–487.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Csaba Horváth, Sándor Huszár, and Katalin Bors

Bevezetés: Az osteoporosis fő következménye a csonttörés. A csonttörés esélyét a csont mennyiségén kívül számos tényező befolyásolja. A kockázati tényezők egy csoportja egyszerű kérdőívekkel vizsgálható. Célkitűzés: A jelen vizsgálat (Score-HU) célja volt, hogy felmérje az osteoporosisban szenvedő, oszteológiai szakrendelésre irányított postmenopausás nőknél (n = 11 221) az ismert kockázati tényezők előfordulási gyakoriságát. Módszer: A kockázati tényezőket minden beteg esetében egyszerű kérdőív segítségével rögzítették. Eredmények: A csonttörés legfontosabb kockázati tényezői gyakorisági sorrendben a következők voltak: korábbi csonttörés (79,4%), nem antiporotikus gyógyszerek szedése (vérnyomáscsökkentők 67,9%, altatók 36%, antidepresszánsok 26,5%, kortikoszteroidok 13,5%), mozgásképesség csökkenése (44,6%), korai menopausa (31,9%), dohányzás (31,2%), gyakori elesés (29,1%), rossz egészségi állapot (legalább 3 krónikus betegség előfordulása 24,1%). Következtetések: Az említett kockázati tényezők egyszerű klinikai felmérése alapján az osteoporoticus betegek csonttörési kockázatát pontosabban adhatjuk meg, mint ha csupán az oszteodenzitometriás mérési eredményre hagyatkozunk a törési kockázatbecslés során. Orv. Hetil., 2015, 156(4), 146–153.

Open access

Digital risk analysis of cardiovascular diseases: new opportunities for the patients

A Szív-Érrendszeri Prevenciós Program (SZÉP©™) alkalmazása a gyakorlatban

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Arnold, Zoltán Englert, Csaba Szabadhegyi, and Csaba Farsang

A szerzők a szív- és érrendszeri betegségek prevenciós programjának megvalósítását elősegítő komputerprogramot dolgoztak ki. A klasszikus rizikótényezőket olyan programba illesztették, amely az egyén koszorúér-betegségének kockázatát grafikusan jeleníti meg. Ezt a „normális” kockázathoz hasonlítják. Ismételt vizsgálatokkal ábrázolható, összehasonlítható az aktuális állapot a korábbi kockázattal, és látványosan értelmezhető, értékelhető a bekövetkezett változás. Egy beteg négyéves kórtörténetével, a rizikóállapot változásával szemléltetik a programot, és bemutatják, hogy a grafikus megjelenítés hogyan támogatja a hatékonyabb kezelést és gondozást.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Péntek, László Gulácsi, Edit Tóth, Petra Baji, Valentin Brodszky, and Csaba Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az osteoporosis-ellátás kulcskérdése a fokozott csonttörési kockázatú betegek azonosítása és kezelése. Célkitűzés: A hazai osteoporosis-szakellátásban megjelenő osteoporosisos nők törési kockázatának felmérése. Módszer: A szerzők keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztek 2009-ben 11 osteoporosis-centrumban ≥50 éves osteoporosisos nőbetegek körében. Felmérték a főbb törési kockázati tényezőket, a FRAX® kalkulátor magyarországi változatával kiszámolták a 10 éves törési kockázatot. Az egészségi állapotot EQ VAS-sal vizsgálták. Eredmények: Az 1301 beteg átlagéletkora 68,5 (SD = 8,3) év, az EQ VAS 62,0 (SD = 17,2) volt, 690 (53%) betegnek volt már törése. A major osteoporosisos törési és a csípőtörési FRAX® átlagosan 20,1 (SD = 13,9), illetve 10,6 (SD = 12,5) volt (10 éves korcsoportonkénti átlagok: 18,5/9,3; 16,2/6,7; 23,0/13,5; 28,9/18,3). A törésen átesettek értékei szignifikánsan magasabbak voltak (p<0,05). Következtetések: Megközelítően azonos a primer és szekunder törésprevenciós kezelésre járó betegek aránya. Az osteoporosis miatt gondozásban részesülők major osteoporoticus törési FRAX®-értéke jelentős többségben magasabb az Egyesült Királyságban minimumként javasolt 7%-nál. A kutatás alapadatokkal szolgál költséghatékonysági elemzésekhez és a magyarországi intervenciós küszöbértékek kialakításához. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 146–153.

Open access

Absztrakt

Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az energiamentes édesítőszerek, amelyek a vonatkozó európai uniós jogszabály alapján kerülhetnek forgalomba, illetve lehetnek részei élelmiszereinknek. Ugyanakkor egyre-másra látnak napvilágot hírek arról, hogy bizonyos mesterséges intenzív édesítőszerek, köztük is elsősorban az aszpartám, rákkeltő hatással bírnak. Az energiamentes édesítőszerek, mint valamennyi más adalékanyag, kizárólag a közösségi jogszabályokban meghatározott – kockázatbecslést követő – engedélyezés után kerülhetnek fel az engedélyezett anyagok listájára. Ez a lista nemcsak azon élelmiszerek körét határozza meg, amelyekben az adott anyag alkalmazható, hanem a maximálisan felhasználható mennyiséget is megadja. Az Európai Unió élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatbecslését végző hivatala, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) az újonnan elvégzett tudományos vizsgálatok tükrében rendszeres időközönként újraértékeli a már engedélyezett adalékanyagok biztonságosságát. Mind ez ideig az engedélyezett, intenzív édesítőszerek biztonságos alkalmazhatósága nem vált kétségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 1.), 14–28.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Bagyura, Loretta Kiss, Eszter Édes, Árpád Lux, Lívia Polgár, Pál Soós, Orsolya Szenczi, Zsolt Szelid, Réka Vadas, Péter Józan, György Bagdy, and Béla Merkely

Bevezetés: Az egyes európai országokban a prevenciós tevékenységnek köszönhető morbiditáscsökkenést Magyarországon még nem sikerült elérni. A hatékony prevenció alapfeltétele a lakosság egészségi állapotának, a kockázati tényezők jelenlétének pontos ismerete. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy egy közép-magyarországi longitudinális lakossági vizsgálattal információt nyerjenek a magyar lakosság egészségi állapotáról, cardiovascularis kockázati státusáról, ami lehetővé teszi új rizikóbecslést befolyásoló tényezők azonosítását. Módszer: A Budakalász Vizsgálat a felnőtt lakosságot célzó (>20 év, ~8000 fő), átfogó, önkéntes alapú cardiovascularis szűrőprogram, amely egészségkérdőívből, noninvazív tesztekből (antropometriai mérések, szívultrahang, carotisultrahang, vérnyomásmérés, boka-kar index mérése), illetve vénás vérvételből és laborvizsgálatokból áll. Eredmények: 2014. januárig 2420 fő (a lakosság 30%-a, 41,2% férfi, átlagéletkor 54,8 év) kérdőíves, fizikális vizsgálata és cardiovascularis kockázatbecslése történt meg. A résztvevők cardiovascularis morbiditása a korábbi országos felméréshez viszonyítva magasabb volt, illetve a cardiovascularis kockázati faktorok száma és a becsült 10 éves kockázat is emelkedettnek bizonyult a lakosok körében. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a szűrések és a hatékony terápia fontosságára.Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1344–1352.

Open access

A szerzők azokat a hazai és nemzetközi kutatásokat tekintik át, amelyek az elmúlt 15 évben készültek, és a halandóságot, valamint az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők földrajzi megoszlása közötti kapcsolatot elemzik. Az 1990 óta megjelent hazai elemzések számos, a halandóságot befolyásoló területi társadalmi-gazdasági tényezőt azonosítottak, mint a település nagysága, a népsűrűség, a foglalkoztatottság, a jövedelem, az iskolázottság vagy az etnikai összetétel. Ezek az egyszerűbb statisztikai módszereket alkalmazó leíró vizsgálatok általában időben és térben aggregált adatokra épültek. A jelentősebb külföldi kutatásokban a területi mutatók mellé egyéni szintű adatokat is bevontak az elemzésekbe, és gyakran többszintű modellezést használtak. Az összetett elemzések esetenként ellentmondó eredményeit látva a kutatók olyan átfogó egészségkoncepciót hiányoltak, amely külön tudja választani az egészséget befolyásoló tényezők egyéni és populációs szintű hatásait. A legújabb egészségmodellekhez illeszkedő többszintű, szomszédsági információt is hasznosító statisztikai eljárások alkalmazása elvezethet az egészségegyenlőtlenségek okainak és szerepének pontosabb feltárásához.

Restricted access

Bevezetés: Napjaink klinikai kutatásainak egyik fő iránya a megbetegedések hátterében álló kockázati tényezők azonosítása. Közlemények százai számolnak be „szignifikáns” és „független” prognosztikai faktorokról különböző humán megbetegedésekben, azonban ezek egy részében nem vagy nem megfelelően vizsgálták, hogy az új prognosztikai faktor javította-e, és ha igen, milyen mértékben az addig ismert prognosztikai modellt. A legújabb statisztikai módszertani ajánlások szerint az úgynevezett reklasszifikációs analízissel a fenti kérdést érdemben vizsgálni lehet. Célkitűzés: A reklasszifikációs analízis kivitelezésére több módszer is van, a közleményben a szerzők ezek alkalmazását saját, korábban publikált vizsgálataik újraelemzésével mutatják be. Módszer: Két marker, a vörösvértestátmérő-eloszlás szélessége és a szérum-hősokkfehérje-70 prognosztikai szerepét vizsgálták krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek körében. Korábban publikált eredményeik szerint mind a vörösvértestátmérő-eloszlás szélessége, mind a hősokkfehérje-70 szignifikáns, független prognosztikai markernek bizonyult többváltozós Cox-regressziós vizsgálatok alapján. Mindkét esetben újraértékelték a markerek szerepét reklasszifikációs tesztekkel. Eredmények: A szívelégtelen betegek prognosztikai modelljének diszkriminatív képessége lényegesen javult a korábbi modellhez képest, ha a vörösvértestátmérő-eloszlás szélességével egészítették ki a modellt, míg a hősokkfehérje-70 esetén ez nem volt egyértelmű. Következtetések: Az új prognosztikai faktorokat kritikusan kell kezelni mindaddig, míg alkalmas vizsgálatokkal elemzésre és bizonyításra nem kerül, mekkora a valós klinikai haszon, amely a marker már ismert prognosztikai modellhez való hozzáadásából származik. A hasznosságot a prognosztikai modell javulása során tesztelhetjük a reklasszifikáció módszereivel. Orv. Hetil., 2013, 154, 1374–1380.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Bakacs, József Vitrai, Zoltán Várhalmi, Csilla Kaposvári, Dóra Hermann, Sándor Kabos, and András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Gábor Joó, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and Zsolt Nagy

A familiáris halmozódást mutató emlőrákkal kapcsolatos genetikai tanácskérés a megfelelő centrumokban szerte Európában gyakran fordul elő. Az ismétlődési kockázat hatékony felmérése, becslése – különös tekintettel az egészségügy korlátozott anyagi forrásaira – mindenütt nagy kihívásnak számít. A közlemény irodalmi adatok alapján áttekinti és összefoglalja azokat az algoritmusokat, matematikai modelleket, amelyek a családi halmozódást mutató emlőrák kockázatkalkulációja kapcsán szóba jöhetnek; a Gail-modell, a Claus-modell, a BOADICEA-modell vizsgálatán túl elemzésre kerülnek azok a számítógépes szoftverrendszerek is (LINKAGE, MENDEL v3.3), amelyek az algoritmusok alkalmazását, informatikai interpretációját segítik. A módszerek közti összehasonlítás során azok előnyei és hátrányai egyaránt tárgyalásra kerülnek. A kockázatkalkuláció legmegbízhatóbb módjai az alapos családfaelemzésen túl alapvető információként veszik figyelembe a BRCA-mutációt hordozó állapotot mind a tanácskérő, mind családtagjai tekintetében. A BRCA-mutáció-analízis módszerei, csakúgy mint a mutációhordozó állapot előfordulásának sajátosságai, részletes áttekintésre kerülnek. Orv. Hetil., 2011, 152, 758–762.

Open access