Search Results

You are looking at 91 - 100 of 174 items for

  • Author or Editor: Gábor István x
Clear All Modify Search
Authors: Éva Csatlós, János Rigó jr., István Szabó, Zsolt Nagy and József Gábor Joó

A leiomyoma, a méh benignus, simaizom-eredetű daganata, a méheltávolítás leggyakoribb javallatát képezi világszerte. A tumor a nők akár 20–25%-ában is kialakulhat, olyan tüneteket okozva, mint vérzészavar, alhasi fájdalom, esetenként infertilitás. A kezelés fő irányát mind a mai napig a sebészi terápia jelenti, ugyanakkor mind több csekély invazivitású eljárás áll rendelkezésre, amelyek a hysterectomia és myomectomia alternatíváját jelentik. Ezen módszerek legnagyobb hátrányát az alkalmazásukat követően a recidívák kialakulása jelenti. Léteznek a gyógyszeres terápia lehetőségei is; ezek használatát azonban korlátozzák a hosszú távú kezelés kapcsán várható mellékhatások. A szerzők tanulmányukkal áttekintést nyújtanak e gyakori nőgyógyászati betegségről, amelynek biológiai-genetikai alapjait jobban megismerve a kezelés új és hatékony lehetőségei válhatnak a klinikusok számára elérhetővé. Orv. Hetil., 2010, 42, 1734–1741.

Open access
Authors: István Tóth-Király, Beáta Bőthe, Eszter Tóth-Fáber, Győző Hága and Gábor Orosz

Background and aims

Television series watching stepped into a new golden age with the appearance of online series. Being highly involved in series could potentially lead to negative outcomes, but the distinction between highly engaged and problematic viewers should be distinguished. As no appropriate measure is available for identifying such differences, a short and valid measure was constructed in a multistudy investigation: the Series Watching Engagement Scale (SWES).

Methods

In Study 1 (N Sample1 = 740 and N Sample2 = 740), exploratory structural equation modeling and confirmatory factor analysis were used to identify the most important facets of series watching engagement. In Study 2 (N = 944), measurement invariance of the SWES was investigated between males and females. In Study 3 (N = 1,520), latent profile analysis (LPA) was conducted to identify subgroups of viewers.

Results

Five factors of engagement were identified in Study 1 that are of major relevance: persistence, identification, social interaction, overuse, and self-development. Study 2 supported the high levels of equivalence between males and females. In Study 3, three groups of viewers (low-, medium-, and high-engagement viewers) were identified. The highly engaged at-risk group can be differentiated from the other two along key variables of watching time and personality.

Discussion

The present findings support the overall validity, reliability, and usefulness of the SWES and the results of the LPA showed that it might be useful to identify at-risk viewers before the development of problematic use.

Open access
Authors: Ferenc Papp, Gábor Rácz, István Lénárt, Jenő Kóbor, Csaba Bereczki, Eszter Karg and Ákos Baráth

Absztrakt:

Bevezetés: A csecsemőkori B12-vitamin-hiány súlyos neurodegeneratív betegségként jelenhet meg, és rendszerint vegetáriánus étrend vagy anaemia perniciosa következtében létrejövő anyai hiány okozza. Korai felismerésével és kezelésével a potenciálisan súlyos és irreverzibilis neurológiai károsodás megelőzhető. Biokémiailag a B12-vitamin-hiány metil-malonsav-, homocisztein- és propionil-karnitin-felhalmozódáshoz vezet. A tandem tömegspektrometriás kiterjesztett újszülöttkori szűrés azonosíthatja az újszülöttkori és anyai B12-vitamin-hiányt, a propionil-karnitinnek és egyéb metabolitoknak az újszülöttek beszárított vércseppmintájában történő mérésével. Célkitűzés: A B12-vitamin-hiány szűrésével nyert tapasztalataink összefoglalása. Módszer: Retrospektív módon elemeztük a Szegedi Szűrőközpontban diagnosztizált B12-vitamin-hiányos csecsemők klinikai és laboratóriumi adatait. Eredmények: Magyarországon a kiterjesztett újszülöttkori szűrés 2007-ben került bevezetésre. Központunkban azóta körülbelül 395 000 újszülött szűrése történt, és közülük négy újszülöttet azonosítottunk B12-vitamin-hiánnyal a szűrési eredményeik alapján. Három esetben emelkedett propionil-karnitin-szint és a negyedikben alacsony metioninszint utalt B12-vitamin-hiányra. Egy további B12-vitamin-hiányos, neurológiai tüneteket mutató csecsemő is észlelésre került négy hónapos életkorban, normális újszülöttkori szűrést követően, a vizelet-metil-malonsav-koncentráció emelkedése alapján. A B12-vitamin-hiány mind az öt csecsemőben anyai autoimmun anaemia perniciosa miatt másodlagosan jelentkezett. A felismert esetekből következően a csecsemőkori B12-vitamin-hiány incidenciája a kelet-magyarországi régióban 1,26/100 000 születés volt, de a valós gyakoriság feltehetően magasabb. Következtetések: A B12-vitamin-hiány felismerési aránya a jelenleg használt szűrési paraméterek határértékeinek optimalizálásával és a beszárított vércseppmintában másodlagos vizsgálatként a metil-malonsav és/vagy homocisztein mérésével javítható. Orv Hetil. 2017; 158(48): 1909–1918.

Restricted access
Authors: Alexandra Juhász, Ádám Dán, Béla Dénes, István Kucsera, József Danka and Gábor Majoros

Absztrakt

Az állatokban sok mételyfaj él, amelyek lárvája a gazda bőrén keresztül fertőzi azt. Ezek közül az ember szempontjából a legfontosabbak az emlősök vérmételyei, mert belőlük kerülnek ki az embert fertőzni képes vérmételyek is. Több fajuk a trópusi országok lakóinak rettegett schistosomosisát okozza, míg más fajok behatolnak ugyan az ember bőrébe, de adulttá nem válnak a testében. A mérsékelt égövben főleg az utóbbi, bőrgyulladás formájában jelentkező infekció fordul elő. A mételylárvák eredete legtöbbször nem tisztázható, ezért általában sem orvosok, sem állatorvosok nem foglalkoznak a fertőzés forrásával. Szarvasokban élő mételyfajról bizonyítottuk be, hogy a régen „vízi rühösség”-nek nevezett bőrbántalmat csigákból kirajzó cercariák okozzák. A Duna egyik árterén endemikus Schistosoma turkestanicum okozta dermatitis ritkán kerül orvos szeme elé, pedig informális közlések alapján úgy tűnik, hogy rendszeresen előforduló tünet a métely élőhelyén lévő vizekben halászó vagy fürdőző embereken. Ráutaló kórelőzmény esetén indokolt a humán vérmétely-fertőzöttséghez hasonló szerológiai reakciót adó cercaria dermatitis eredetét kivizsgáltatni. Orv. Hetil., 2016, 157(40), 1579–1586.

Restricted access
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Dóra Endrei, István Ágoston, Tímea Csákvári, L. Gábor Kovács and Attila Miseta

Absztrakt:

Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.

Open access
Authors: István Tóth, Bálint Kaszás, Gábor Horváth, Zalán Piski, Péter Bakó, László Lujber, Imre Gerlinger and Péter Révész

Absztrakt:

A Wegener-granulomatosis – újabb nevén polyangitis granulomatosis – súlyos, antineutrofil citoplazmatikus antitest asszociálta, kis ereket érintő vasculitis, melyet a légúti traktus és a renalis rendszer nekrotizáló, granulomatosus gyulladása jellemez. A fülészeti manifesztációk a kórkép korai fázisában fordulhatnak elő, melyek közül a leggyakrabban savós középfülgyulladás, maszkolt otomastoiditis, esetenként sensorineuralis halláscsökkenés jelentkezhet. A diagnózis felállítása a klinikai képen, az immunszerológiai, valamint a hisztopatológiai vizsgálatokon alapszik. A kombinált immunszuppresszív terápia mellett a lokális manifesztációk szanálása szükséges. A terápiarezisztens, Wegener-granulomatosis talaján kialakult elhúzódó középfülgyulladás gyakran komoly kihívás elé állítja a fül-orr-gégészt. Ilyen esetekben a felkészült fülsebész kezében stabil megoldást jelent a subtotalis petrosectomia, amellyel zárt, reakciómentes középfül kerül kialakításra, s abban szimultán vagy halasztottan végezhető hallásrehabilitáció modern, implantálható hallásjavító készülékekkel. A jelen közleményben a szerzők áttekintik a vonatkozó irodalmat és egy esetbemutatáson keresztül ismertetik a Wegener-granulomatosis fülészeti megjelenésének komplex ellátását a modern szakmai szemlélet jegyében. Orv Hetil. 2019; 160(4): 151–157.

Open access
Authors: István Hartyánszky, Sándor Varga, László Csepregi, Barna Babik, Judit Simon, Kálmán Havasi, Anita Kalapos and Gábor Bogáts

Absztrakt

Bevezetés: A szívhibákkal született betegek száma és életkora növekszik. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, milyen számban és eredménnyel operálhatók az idős, 60 év felettiek veleszületett szívhibái. Módszer: 2013–2015 között 77 felnőtt, 36 negyvenévesnél fiatalabb és 41 idősebb, köztük 12 hatvanéves kor feletti beteget operáltak. A különböző műtétek száma a következő volt (zárójelben az egyes korcsoportokban végzett műtétek száma): 5 (3, 2, 0) Ross, 19 (12, 1, 6) aortaműbillentyű-beültetés, 1 (0, 0, 1) subaorticus membránreszekció, 8 (4, 3, 1) Bentall/aorta ascendens cseréje, 5 (0, 3, 2) myectomia mitralisműbillentyű-beültetéssel vagy a nélkül, 1 (1, 0, 0) coarctatio aortae rekonstrukciója, 2 (1, 1, 0) ductus arteriosus ligatura, 4 (0, 3, 1) jobbkamra-kifolyási pálya rekonstrukciója biológiai műbillentyűvel, 5 (5, 0, 0) homograft, 1 (0, 1, 0) BioValsalva-beültetés, 3 (1, 2, 0) teljes atrioventricularis septumdefektus primer rekonstrukciója, 2 (1, 1, 0) műbillentyű-beültetés, 10 (4, 6, 0) kamrai septumdefektus, 5 (2, 3, 0) pitvari septumdefektus zárása, 1 (1, 0, 0) teljes cavopulmonalis anasztomózis, 1 (0, 1, 0) congenitalis korrigált nagyér-transzpozíció műbillentyű-beültetéssel, 2 (0, 1, 1) Ebstein-betegségben billentyűplasztika és 2 (1, 0, 1) műbillentyű-beültetés. Eredmények: Műtéti mortalitás nem volt, korai halálozás 1 esetben teljes cavopulmonalis anasztomózis műtét után fordult elő többszervi elégtelenség miatt. Következtetések: Számolni kell az egyre magasabb életkorú veleszületett szívhibás betegekkel, akiknél a szívbetegség jó eredménnyel korrigálható 60 éves életkor felett is a congenitalis és szerzett szívhibák megoldásában jártas szívsebészeti osztályon. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 820–824.

Restricted access
Authors: Gábor Orosz, Beáta Bőthe and István Tóth-Király

Background and aims

The goal of the present study was to create a short ProblematicSeries Watching Scale (PSWS).

Methods

On the basis of the six components model of Griffiths (), six items were identifiedcovering all components of problematic series watching. Confirmatoryfactor analyses were carried out on two independent samples (N1 = 366, N2 = 752).

Results

The PSWS has appropriate factor structure and reliability. Theamount of free time was not, but the series watching time was associatedwith PSWS scores. Women had higher scores than men.

Discussion

Before PSWS, no prior scale has been created to measure problematicseries watching. Further research is needed to properly assess itsvalidity and reliability; and for examining whether extensive serieswatching can lead to health-related and psychosocial problems.

Conclusions

In the increasingly digitalized world there are many motivationalforces which encourage people watching online series. In the lightof these changes, research on problematic series watching will beprogressively relevant.

Open access
Authors: Péter Lukász, Gábor Ecsedy, Zoltán Lovay, István Nagy, Dániel Kári, Attila Vörös and Ferenc Ender

Absztrakt

A Fournier-gangraena egy ritka, necrotizáló, gyorsan tovaterjedő fasciitis, amely beszűri a genitáliát, a perineumot, majd innen kiindulva felfelé, az alhasra és lefelé, a combok felé is terjed. Súlyos, életet veszélyeztető septicus állapot alakulhat ki néhány nap alatt. Kórházunk sebészeti osztályán 2007–2011 között 7 Fournier-gangraenás beteget kezeltünk. Az eredményes kezelés feltétele a korai diagnózis, a sürgős sebészi feltárás, necrectomia, progresszió esetén ismételt intervenciók, célzott antibiotikus therapia és intenzív osztályos kezelés volt. Az alkalmazott kezelés ellenére két beteget septicus állapot miatt elveszítettünk.

Restricted access
Authors: Béla Hunyady, Judit Gervain, Gábor Horváth, Mihály Makara, Alajos Pár, Ferenc Szalay, László Telegdy and István Tornai

Magyarországon 70 000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, többségük nem tud fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését jelenti. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a korábban terápiában nem részesült betegek 40–45%-a, a sikertelenül kezeltek 5–21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A két új szer jelentősen növeli a fertőzés sikeres gyógyításának esélyét, mindkét fenti betegcsoportban (63–75%, illetve 59–66%). A készítmények – a legrászorultabb beteg számára – 2013. május 1. óta hazánkban is finanszírozottá váltak. A kezelés indikációja – az ellenjavallatok kizárása után – a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) jellemzi. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív tranziens elasztográfia és validált biokémiai fibroteszt módszerek alkalmazhatók. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok figyelembevételével, a rászorultság sorrendjében kerül engedélyezésre. Ennek alapja az úgynevezett Prioritási Index, amely a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Hazánkban a korábban még nem kezeltek terápiájában továbbra is a pegilált interferon és ribavirin kettős kombináció, míg a korábban sikertelenül kezelt, 1-es genotípussal fertőzött betegek proteázgátló alapú hármas kombinációban részesülnek. Nem 1-es genotípus esetén a proteázgátlók nem használhatók. A terápia időtartama 1-es genotípus esetén általában 48 hét, megfelelő vírusválasz mellett, cirrhosis hiányában rövidebb kezelés is elegendő lehet. 2-es és 3-as genotípus esetén a kezelés időtartama leggyakrabban 24 hét, míg 4-es vagy ismeretlen genotípus esetén a gyógyszerek adásának időtartama 24/48/72 hetes, a terápiás válasz függvényében. Fokozott figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógyszerkölcsönhatásokra és a rezisztencia lehetőségére. Orv. Hetil., 2014, 155(Szuppl. 2), 3–24.

Open access