Search Results

You are looking at 11 - 20 of 61 items for

  • Author or Editor: Attila Nemes x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Munkánk az orvosmeteorológia tudománytörténeti bemutatása, amelynek célja az, hogy felhívjuk a figyelmet az orvosmeteorológia tudományterületére. Az orvosmeteorológia, sajnos, kevésbé alkalmazott szakterület az orvosok mindennapi gyakorlatában. Azonban a klímaváltozás századunk legnagyobb, új egészségügyi kihívása, amely több milliárd embert érint és tesz ki nagyobb morbiditási és mortalitási veszélynek. A meteorológiai faktorok rizikótényező hatásának ismerete új prevenciós stratégiák kialakítását teszi lehetővé, amelynek segítségével csökkenthető a globális klímaváltozás által okozott meteorológiai tényezők negatív egészségügyi hatása. A jövőben az orvosmeteorológia új horizontot tárhat fel a preventív medicina területén. A globális klímaváltozás negatív hatásai ellen való harcban az egészségügyi szakembereknek kell élen járniuk. Ahhoz, hogy az orvosmeteorológia valóban a preventív medicina elfogadott részévé váljon, nemcsak a „tanokat, hanem a tanok történetét is ismernünk kell”. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 187–191.

Open access

Absztrakt

Az intervenciós radiológia módszerei gyors, egyszerű és kevéssé megterhelő megoldásokat kínálnak akut és szubakut helyzetekben is. Nem vascularis intervenciók körébe tartoznak a folyadékgyülemek aspirációja, drenázsa, az epeúti intervenciók egy része, a percutan nephrostoma behelyezése és a bélpasszázs átmeneti helyreállítása is. Ebben az összefoglalóban a szerzők részletesebben foglalkoznak a szintén akutan kezelendő haemoptysis intervenciós radiológiájával is. Az esetek jelentős részében a beavatkozások 12–24 órán belül elvégzendők, amelyhez ideális esetben a hét minden napján 24 órában szolgáltatást nyújtó, speciális tudással és felszereléssel rendelkező és megfelelően finanszírozott centrumok biztosítanak hátteret. A szakmák közötti konzultáció, együttműködés, a megfelelő indikációs konszenzus és a strukturált oktatás teszi igazán effektívvé az ilyen, még kialakításra váró centrumok működését. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 687–695.

Open access

Soil texture is an important input parameter for many soil hydraulic pedotransfer functions (PTFs) of the day. Common soil particle-size classes are required to be able to uniformly determine the texture of soils. However, it is not always possible - due to different national classification systems - and much valuable information is disregarded while either deriving or applying PTFs. One way to get common particle-size class information is to interpolate the particle-size distribution (PSD) curve. Advanced interpolation solutions are becoming available, but there is always uncertainty associated with these techniques. Another possibility is to measure all PSD curves in such a way that it is compatible to the commonly used classification systems. A new automated measurement technique is introduced that can easily provide PSD data compatible to any (and all) of the existing national and international classification systems at the same time, without the burden of extra labour. A computerized measurement system has been developed to record density changes in a settling-tube system in any discretional (small) time steps, which in turn allows the derivation of a quasi-continuous PSD curve. The measurement is based on areometry (Stokes-law), thus the system is compatible to the most commonly applied settling-tube measurements. The new evaluation method of measured values takes into consideration the density changes along the areometer-body so it avoids the problem of reference point determination. The theory and setup of the system are explained and measurement examples are given. The presented comparative measurements show good correspondence with conventional settling-tube results, and the reproducibility of the measurement shows to be very high. This technique does not require more sample preparation than past methods. The automated reading requires less manpower to perform the measurement - which also reduces human error sources. However, it provides very detailed PSD data that has advantages, like revealing multi-modality in the particle-size distribution or providing data that complies with any of the classification systems.

Restricted access

Bevezetés: A noncompaction cardiomyopathia a myocardium kompaktálódásának hiányában kialakuló kórkép, amely a bal kamra diszfunkciójával jár együtt. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a balkamra-diszfunkció összehasonlító vizsgálata volt kétdimenziós echokardiográfia és háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során noncompaction cardiomyopathiában. Módszer: Jelen tanulmányban hét, noncompaction cardiomyopathiában szenvedő beteget (62,9±8,5 év, három férfi) és 10, korban és nemben egyeztetett kontrollesetet (60,7±7,7 év, két férfi) vizsgáltak kétdimenziós echokardiográfia és háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során a bal kamra funkciójának vizsgálata céljából. Eredmények: Emelkedett bal kamrai végdiasztolés és végszisztolés térfogatértékek, valamint csökkent bal kamrai ejekciós frakció volt igazolható noncompaction cardiomyopathia fennállása esetén. Valamennyi háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során számított strainparaméter csökkentnek bizonyult noncompaction cardiomyopathia esetén a kontrollokhoz képest. A háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során mért rotációs paraméterek a bal kamra apicalis és basalis szegmentumainak egyirányú mozgását („rigid body rotation”) igazolták noncompaction cardiomyopathiában. Következtetések: A bal kamra funkciója és szegmentumainak kontraktilitása lényegesen beszűkült noncompaction cardiomyopathiában. A bal kamrai csavarodás (twist) noncompaction cardiomyopathia fennállása esetén hiányzik. Orv. Hetil., 2013, 154, 1352–1359.

Restricted access

Bevezetés: Essentialis thrombocytaemiában a betegek morbiditása és mortalitása szempontjából a legfőbb veszélyt a thrombohaemorrhagiás szövődmények jelentik. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki essentialis thrombocytaemiában szenvedő betegekben a thromboticus események elemzését, valamint az új IPSET thrombosiskockázat-becslő pontrendszer alkalmazhatóságának vizsgálatát a konvencionális kétkategóriás (alacsony és magas) kockázatbesorolással szemben. Módszer: A jelen tanulmányban az 1999 és 2014 között diagnosztizált 155, essentialis thrombocytaemiában szenvedő beteg (106 nő, medián életkor: 61 év) eredményeit retrospektív módon elemezték. Eredmények: Thromboticus eseményt a hematológiai diagnózist megelőzően 55 esetben (35,5%), míg azt követően 25 alkalommal (16,1%) észleltek. A thrombosismentes túlélés az egyes IPSET kockázati csoportok esetében szignifikánsan különbözött (p = 0,002). Következtetések: A szerzők elsőként vizsgálták az IPSET modell alkalmazhatóságát magyar hematológiai centrumban gondozott essentialis thrombocytaemiában szenvedő betegek körében. Eredményeik felvetik annak a lehetőségét, hogy ez a pontrendszer több információval szolgálhat a konvencionális thrombosiskockázat-becsléshez képest. Orv. Hetil., 2015, 156(14), 558–563.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nora Boussoussou, Melinda Boussoussou, László Entz and Attila Nemes

Bevezetés: A meteorológiai paraméterek cardiovascularis betegségekre gyakorolt hatásának kutatása új prevenciós stratégiák kialakulását teszi lehetővé. Célkitűzés: A szerzők a meteorológiai paraméterek és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási kapcsolatának elemzését tűzték ki célul. Módszer: Retrospektív vizsgálatban a Semmelweis Egyetem, Érsebészeti Klinikán 2010-ben kezelt betegek (n = 343) klinikopatológiai jellemzőit és esetszám-előfordulási arányát elemezték légköri paraméterhatásokkal való összefüggésben. Eredmények: A kórképek előfordulásában szezonális variabilitást észleltek (p = 0,0001), téli esetszám-emelkedéssel. Napi esetszám-emelkedés (n≥3) 62,5%-ban fronthatással bíró napokon fordult elő. Szignifikáns korreláció volt kimutatható a napi hőmérséklet-ingadozás (p<0,0001), a napi légköri nyomásingadozás (p = 0,0034), illetve az alacsony napi maximum-hőmérséklet (p<0,0001) és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási aránya között. Fronthatással bíró napokon a 66 éves életkor feletti betegarány nagyobb volt (64%). A kockázati tényezők közül a hypertonia mutatott frontérzékenységet. Következtetések: A meteorológiai paraméterek minor kockázati tényezőnek tekinthetők az akut cardiovascularis megbetegedések kialakulásában. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1078–1082.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Nemes, Kálmán Havasi, László Sághy, Mária Kohári and Tamás Forster

Absztrakt:

Pitvarfibrilláció fennállása esetén a thrombusképződés emelkedett rizikója áll fenn, mely a jobb szívfelet is érintheti. A jobb pitvari fülcse nehezen ábrázolható képlet; a jelen összefoglaló célja a rutinban elérhető echokardiográfiás vizsgálómódszerek bemutatása és az ezzel kapcsolatos klinikai adatok ismertetése. Orv Hetil. 2019; 160(12): 443–447.

Open access

Egészséges, normális szív esetén a bal kamra bazális része szisztoléban az óramutató járásának megfelelően rotálódik, míg a szívcsúcs azzal ellentétes irányba mozdul el. Ezt a fajta facsaró-csavaró mozgást a szív csavarodásának (twist) nevezik. Ennek az összefoglaló jellegű közleménynek a célja a szív bal kamrai rotációjával és csavarodásával kapcsolatos fontos tudnivalók és vizsgálati lehetőségeinek bemutatása. Orv. Hetil., 2012, 153, 1547–1551.

Restricted access