Search Results

You are looking at 11 - 20 of 174 items for

  • Author or Editor: Gábor István x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Hörgőrák miatt jobb felső tüdőlebeny resectióján átesett beteg kemoirradiatiós kezelésének szövődményeként tüdőfibrosis, fenyegető tüdőgangraena lépett fel. Jobb oldali pneumonectomiára kényszerültünk, amely után késői hörgőcsonkkinyílás, empyema alakult ki. Esetünk ismertetésével azt kívánjuk bemutatni, hogy súlyos iatrogén ártalommal járó onkoradiológiai kezelés milyen szövődményláncolatot idézett elő, és mik voltak azok a terápiás eszközök, amelyek 3 év után a beteg gyógyulásához vezettek.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, Gábor István, György Ledniczky, Loránd Barabás and Pál Ondrejka

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos splenectomia a haematologiai betegségek műtéti kezelésének elfogadott és egyre jobban terjedő módszere. A műtéti tapasztalatok lehetővé teszik többféle technika kipróbálását. Célkitűzés: Kétféle műtéti technika elemzését és tanulságainak összefoglalását végeztük. Anyag és módszer: 16 betegnél végeztünk laparoscopos splenectomiát. Az anterior és a posteroanterior technika műtéttechnikai részleteit elemeztük a betegek klinikopatológiai adatainak felhasználásával. Következtetések: A posteroanterior technika könnyebb preparálást tesz lehetővé, az accessoricus lép(ek) felismerése biztosabb, és a műtéti szövődmények esélye is alacsonyabb. Szelektált esetekben, kifejezett splenomegalia esetén az anterior technika is választható.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, András Novák, György Ledniczky and Gábor István

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek eredményei a betegek számára nem mindig kielégítőek. A latissimus dorsi izomlebennyel végzett helyreállító műtét megfelelő lehetőség, és endoszkópos preparálás mellett a háti heg is elkerülhető. A hónaljban ejtett egyetlen metszésen keresztül a bőrmegtartó mastectomia és a sentinelnyirokcsomó-eltávolítás vagy az axillaris lymphadenectomia is elvégezhető. Az azonnali emlőrekonstrukcióhoz egyes esetekben a latissimus dorsi izomlebeny használható fel, amely endoszkóposan asszisztáltan ebből a metszésből kipreparálható. A bemutatott beteg az esztétikai és a funkcionális eredménnyel is elégedett volt, a mell alakjának megőrzése és a háti heg mellőzésének köszönhetően.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, Loránd Barabás, Enikő Tóth, Andrea Schöller and Gábor István

Absztrakt

Bevezetés: A Poupart-szalag fascia lata felhasználásával végzett rekonstrukcióját ismertetjük. Esetismertetés: Egy 66 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinek anamnézisében kizáródott lágyéksérv műtétje kapcsán szerzett vena femoralis sérülés miatti érsebészeti beavatkozás, majd többszöri rekonstrukciós műtétek szerepelnek. A Poupart-szalag helyreállításakor a fascia lata egy 15 × 3 cm-es csíkját használtuk, amit a spina iliaca anterior superiorra nyeleztünk. Ezt transzponáltuk subcutan tunnelen és varrtuk a tuberculum pubicumhoz, fedve így az iliacalis ereket. A hasfal musculoaponeuroticus részét szabott, 15 × 13 cm-es polipropilén hálóval rekonstruáltuk, amelyet subfascialisan a hasfal izomrétegéhez és a „neo-Poupart-szalaghoz” varrtunk. Megbeszélés: A Poupart-szalag teljes destrukciója ritka, de többszöri műtétet vagy traumát követően kialakulhat. A szalag rekonstrukciójában csak szintetikus háló használata volt ismert. Egy publikáció született autológ szövet és polipropilén háló használatával végzett rekonstrukcióról. Az általunk ismertetett műtéti technika ennek módosítása és első a hazai szakirodalomban. Következtetés: Ez az új technika hasznos eszköze lehet mind a plasztikai, mind a sérvsebészettel foglalkozó általános sebészek armamentáriumának.

Restricted access

Absztrakt

Az emlő-helyreállító műtétek között a latissimus dorsi myocutan lebeny azonnal beültetett végleges implantátummal (LDI) elterjedt megoldás. Jelen munkánk célja a LDI rekonstrukció eredményének feldolgozása az életminőség, az esztétika és a betegelégedettség szempontjából. Kérdőíves felmérés során az első tíz LDI rekonstrukción átesett betegünket kérdeztük. Magas elégedettséget igazoltunk az életminőség és az esztétika terén, ami arra utal, hogy a LDI technika kiváló lehetőség az emlőrekonstrukcióra.

Restricted access

Absztrakt

A humán papillomavírus (HPV) etiológiai szerepe számos laphámeredetű malignomában ismert. A colon laphámsejtes rákja (SCC) ritka betegség, etiológiája bizonytalan. Egy általunk operált SCC-eset kapcsán célunk volt kimutatni egy esetleges HPV-fertőzést. Egy 94 éves nőbeteget operáltunk passage-zavart okozó colon descendens tumor miatt. A szövettani vizsgálat SCC-t igazolt. Korábban kidolgozott módszerrel PCR- és Southern blot hybridisatiós technikával vizsgáltuk meg a daganatszövetet és az eltávolított nyirokcsomókat. Az eset kapcsán átnéztük az SCC-re vonatkozó irodalmat. A malignomákban leggyakrabban előforduló HPV-típusok (16, 18) közül a HPV-16 jelenlétét tudtuk igazolni a SCC-ben és a környező 9 nyirokcsomóból 4-ben. Ezek közül 2 metastaticus volt. Egy SCC-s betegnél sikerült HPV-16-fertőzöttséget kimutatni, a primer tumorból és a metastaticus nyirokcsomók mellett további környező nyirokcsomókból. Ilyen tanulmányt tudomásunk szerint még senki nem közölt.

Restricted access

Az Enchytraeidae (Oligochaeta, Annelida) családba tartozó kistestű televényférgek, fontos szerepet töltenek be sok ökoszisztémában. Rendkívül érzékenyek az antropogén stresszfaktorokra, mégis sokáig elhanyagolták őket, mint tesztállatokat. Az Enchytraeus Reprodukciós Teszt (ERT) különböző kémiai anyagok hatásvizsgálatára, valamint talajminőség megállapításához fejlesztették ki. A kidolgozott új módszer révén lehetőség nyílt a korábbi, különböző tesztek eredményeiben megfigyelhető nagy változatosság csökkentésére, valamint tanulmányozhatóvá vált a televényférgek különböző antropo­gén stressz­faktorokkal szemben mutatott érzékenysége. Az ERT alapján dolgoztak ki és fogadtak el több szabványosított teszteljárást (ASTM E 1676-97; ISO 16387; OECD 220). Mindezek mellett folyamatban van új eljárások kidolgozása is, melyek egyrészt a televényférgek magatartás vizsgálatán, másrészt a bioakkumulációs hatásokon alapulnak. A számos különböző kísérlet, a már elfogadott és a még folyamatban lévő nemzetközi szabványok mind-mind megerősítik, hogy ez az állatcsoport (Enchytraeidae) és ezen belül is alapvetően három faj ( E. albidus, E. crypticus és E. luxuriosus ) különösen alkalmas talajokon végzett ökotoxikológiai tesztekre.

Restricted access

Seeing the forest through different trees: A social psychological perspective of work addiction

Commentary on: Ten myths about work addiction (Griffiths et al., 2018)

Authors: István Tóth-Király, Beáta Bőthe and Gábor Orosz

We live in exciting times for the scientific study of work addiction, given its increased relevance and the diverse perspectives one might take to approach this phenomenon. Simultaneously, this field does not appear to be unified as a result of several misleading myths, which are addressed by the debate paper of Griffiths et al. (2018). In response, we would like to complement this study by proposing that the construct of interest should be more precisely identified in the context of related constructs and that an integrative framework should be applied, which is able to take into account not just the micro-level characteristics (i.e., individual differences), but meso- (i.e., environmental factors) and macro-level (i.e., societal factors) ones as well.

Open access

Absztrakt:

A pitvarfibrilláció prevalenciája a felnőttkorosztályban körülbelül három százalék. A ritmuskontroll céljából alkalmazott katéterablatiós terápia alapját jelenleg a pulmonalis vénák izolációja képezi, amelynek egyéves sikeraránya azonban többszöri beavatkozással sem emelhető 70% fölé. A beavatkozás hosszú távú eredményességét a pitvarokban bekövetkező elektromos és strukturális remodelláció korlátozza, amely az arrhythmia tartós fennmaradásához vezet. Az epicardialis zsírszöveti akkumuláció, a pitvari fibrosis, az autonóm idegrendszeri hatások, valamint a különféle arrhythmogen gócok lehetséges szerepét számos tanulmány elemezte. A pitvari epicardialis zsírszövet mennyisége, gyulladás indukálta fibroticus átalakulása és a myocardium zsíros infiltrációja, például obesitas esetén, pitvarfibrilláció fellépésére hajlamosít. Az autonóm szabályozás egyensúlyának megváltozása, például rendszeres sporttevékenység hatására, a triggerelt aktivitás fokozódása, valamint a pitvari refrakter periódus csökkenése révén indukálhat ritmuszavart. Hatékony terápia a lehetséges arrhythmogen trigger és szubsztrátmechanizmusok egyénre szabott komplex befolyásolása által valósulhat meg. A fibroticus folyamatok a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlása révén lassíthatók. A neuromodulációs lehetőségek magukban foglalják a renalis denervációt, illetve a ganglionablatiót, és az antikoaguláns terápia pitvari remodellációt gátló hatásáról is ismertek adatok. A katéterablatiós beavatkozások lehetséges új irányait a jobb és bal pitvari lineáris laesiók alkalmazása, a heges területek homogenizálása mellett a komplex frakcionált pitvari elektrogramok, rotorok és az ectopiás fókuszok ablatiója képezik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a fennálló rizikófaktorok, úgymint obesitas, hyperlipidaemia, hypertonia, diabetes mellitus és obstruktív alvási apnoe hosszú távú, tervezett kezelése. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1135–1145.

Open access

A szerzők célja volt csecsemőkorban vizsgálni a veleszületett mitralisbillentyű-szűkület és -elégtelenség sebészi kezelését, valamint a komplett atrioventricularis septumdefektus (CAVD) teljes korrekciója során a mitralis billentyű kialakításának, pótlásának lehetőségét. Betegek: 2001 és 2007 között 82, egy évnél fiatalabb csecsemőn a korrekciós műtétet követően 7 betegben (5 hét–7 hónap, 3,5–5 kg) mitralis (bileaflet) műbillentyű korai beültetése vált szükségessé. A két műtét közti idő 0–7 nap, de a legkisebb csecsemőnél intenzív kezelés mellett 38 napot kellett várni az annulus feltágulására, hogy a legkisebb műbillentyű beültethető lehessen. A műbillentyűk típusa: 16 mm-es Carbomedics 2, 16 mm-es ATS 3, 17 mm-es Sorin 1, 19 mm-es Sorin 1. Congenitalis mitralis stenosis, illetve insufficientia miatt 2-2 csecsemőbe kellett 16 mm-es ATS billentyűt beültetni. Eredmény: 30 napos mortalitás 0. Egy-egy csecsemő a 46., illetve a 71. posztoperatív napon szepszisben meghalt. 1–6 (átlag 3) éves utánkövetés: 1 betegben kellett pannust eltávolítani, a betegek panaszmentesek. Az antikoaguláns terápia helyes beállítása nehézséget jelentett. Összefoglalás: Congenitalis mitralis stenosis és elégtelenség, valamint a CAVD sebészi korrekciója már kis súlyú újszülötteken is sikerrel elvégezhető. Kedvezőtlen anatómiai helyzetben a mitralis billentyű kialakításának lehetetlensége esetén csak a műbillentyű-beültetés a megoldás. Ez kilátástalannak tűnő helyzetben (kis mitralis annulus) is elvégezhető jó eredménnyel. (Tudomásunk szerint 3500 g súlyú betegünk a legkisebb, sikeresen operált eset.) Ezt igazolják eseteink korai és középtávú eredményei.

Restricted access