Search Results

You are looking at 11 - 20 of 34 items for

  • Author or Editor: Gabriella Horvath x
Clear All Modify Search
Authors: Szilvia Szamosi, Ágnes Horváth, Zoltán Szekanecz and Gabriella Szűcs

Absztrakt:

Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az – ebben a betegcsoportban tapasztalt – alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1252–1258.

Restricted access
Authors: Eszter Patakiné Várkonyi, Gabriella Horváth, Nikoletta Sztán, Éva VÁradi and Judit Barna

Although cryopreservation of avian semen is only applicable for singlegene traits, cryopreservation of avian blastodermal cells could facilitate preservation of the entire genome of endangered or rare-breed poultry. Slow freezing methods result in acceptable survival rates; however, there are apparently no reports regarding the use of vitrification. The aim of the study was to establish methods for chicken embryonic cell vitrification, including development of a container which supported cryopreservation of large numbers of cells (to increase the probability of chimera production). Based on a preliminary study, vitrification seemed to be practical for avian blastodermal cell preservation. Pieces of mosquito net as carrier increased live cell rates compared to pellet form in media containing two macromolecules. Furthermore, we concluded that fetal calf serum in the vitrification medium could be replaced by polyvinylpyrrolidone, a chemically defined substance free of unwanted growth factors and potential pathogens.

Restricted access
Authors: Eszter László, P. Kiss, Gabriella Horváth, P. Szakály, Andrea Tamás and Dóra Reglődi

Pituitary adenylate cyclase activating polypeptide (PACAP ) is a multifunctional neuropeptide occurring in the nervous system as well as in the peripheral organs. Beneficial action of PACAP has been shown in different pathological processes. The strong protective effects of the peptide are probably due to its complex modulatory actions in antiapoptotic, anti-inflammatory and antioxidant pathways. In the kidney, PACAP is protective in models of diabetic nephropathy, myeloma kidney injury, cisplatin-, gentamycin- and cyclosporin-induced damages. Numerous studies have been published describing the protective effect of this peptide in renal ischemia/reperfusion. The present review focuses on the ischemia/reperfusion-induced kidney injury and gives a brief summary about the results published in this area.

Restricted access
Authors: József Horváth, Éva Baracsi, András Takács, Gabriella Kazinczi, Richard Gáborjányi and Rita Krajczinger
Restricted access
Authors: Gabriella Kazinczi, Joseph Horváth, Adrás Takács, Imre Béres, Richard Gáborjányi and Miklós Nádasy
Restricted access
Authors: Veronika Lajos, Gabriella Vámos, Judit Kis-Halas, Csaba Mészáros, Katalin Vargha and Balogh Jánosné Horváth Terézia
Restricted access
Authors: Gabriella Fábián, B. Tombor, Ildikó Németh, Emese Kicsi G., Margit Szikszay, Gyöngyi Horváth and Mária Szűcs

Morphine was provided to rats in drinking water for 21 days. Profound analgesic tolerance was detected both in hot-plate and tail-flick tests. The density of [3H]DAMGO binding sites increased by 76% in spinal cord membranes due to morphine exposure compared to those in opioid naive animals. Slightly augmented [3H]DAMGO binding was measured in the synaptic plasma membranes, with a concomitant decrease in the microsomal membranes, of morphine tolerant/dependent brains. These observations suggest that the regulation of spinal mu opioid receptors might be different from those in the brain. It is emphasized that the molecular changes underlying tolerance/dependence are influenced by several factors, such as the tissue or subcellular fractions used, besides the obvious importance of the route of drug administration. Results obtained after voluntary morphine intake further support the growing number of experimental data that chronic morphine does not internalize/downregulate the mu opioid receptors in the central nervous system.

Restricted access
Authors: Gábor Horváth, Gabriella Koroknai, Barnabás Ács, Péter Than, Árpád Bellyei and Tamás Illés

A szerzők korábbi közleményükben beszámoltak reprezentatív magyarországi mintán végzett felmérésükről, amelyben a degeneratív ízületi panaszok, így a térdpanaszok gyakoriságát vizsgálták. Célkitűzés: ezt követően, e közlemény tárgyát képezve, céljuk ambuláns klinikai és radiológiai vizsgálat keretén belül, nemzetközileg elfogadott standard pontrendszerek felhasználásával a betegek panaszainak objektivizálása, és a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságának meghatározása. Módszer: korábbi kérdőíves felmérésük mozgásszervi panaszokkal bíró és felülvizsgálatba beleegyezését adó 2422 fős beteganyagot alapul véve megkeresésükre 682-en (244 férfi, 438 nő) jelentek meg klinikai felülvizsgálatra. Az anamnézis, az antropometriai paraméterek és a mozgásszervi státus felmérésen túlmenően a térdízületre vonatkozóan a szerzők meghatározták a knee society score-t, a vizuális analóg fájdalomskála értékét, a kétirányú térdröntgenfelvételeken az ízületi rés szélességét mérték, Kellgren–Lawrence szerinti radiológiai kiértékelést végeztek, majd ennek kritériumrendszerét figyelembe véve meghatározták a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságát. Eredmények: a fent említett 682 főnél 676 esetben volt radiológiai kiértékelés lehetséges. Térdízületi arthrosist 91 esetben (13,3%), előrehaladott arthrosist 20 esetben (2,9%) állapítottak meg. Ezt követően a negatív és az arthrosis által érintett betegek funkcionális paramétereit hasonlították össze. Mind a knee society score, mind a vizuális analóg fájdalomskála értékei szignifikánsan rosszabb értékeket mutattak ez utóbbi csoportban (p<0,05). A testtömegindexet vizsgálva szintén szignifikánsan magasabb értékeket találtak az arthrosisos csoportban. Következtetések: a szerzők a hazai irodalomban első alkalommal számolnak be radiológiailag is igazolt térdízületi arthrosisprevalenciáról. Az életkor és az emelkedett BMI térdízületi arthrosisban játszott szerepe vizsgálataik alapján bizonyított. A felmerés részleteinek ismertetésen túl a szerzők áttekintik a téma hazai és nemzetközi irodalmát.

Restricted access
Authors: Markus M. Heimesaat, Gernot Reifenberger, Viktoria Vicena, Anita Illes, Gabriella Horvath, Andrea Tamas, Balazs D. Fulop, Stefan Bereswill and Dora Reglodi

Pituitary adenylate cyclase activating polypetide (PACAP) constitutes a neuropeptide that is widely distributed in the host exerting essential cytoprotective properties, whereas PACAP−/− mice display increased susceptibility to distinct immunopathological conditions. The orchestrated interplay between the gut microbiota and the host is pivotal in immune homeostasis and resistance to disease. Potential pertubations of the intestinal microbiota in PACAP−/− mice, however, have not been addressed so far. For the first time, we performed a comprehensive survey of the intestinal microbiota composition in PACAP−/− and wildtype (WT) mice starting 2 weeks postpartum until 18 months of age applying quantitative culture-independent techniques. Fecal enterobacteria and enterococci were lower in PACAP−/− than WT mice aged 1 month and ≥6 months, respectively. Whereas Mouse Intestinal Bacteroides were slightly higher in PACAP−/− versus WT mice aged 1 and 6 months, this later in life held true for Bacteroides/Prevotella spp. (≥12 months) and lactobacilli (>15 months of age). Strikingly, health-beneficial bifidobacteria were virtually absent in the intestines of PACAP−/− mice, even when still breastfed. In conclusion, PACAP deficiency is accompanied by distinct changes in fecal microbiota composition with virtually absent bifidobacteria as a major hallmark that might be linked to increased susceptibility to disease.

Open access
Authors: Gábor Horváth, Béla Hunyady, Judit Gervain, Gabriella Lengyel, Mihály Makara, Alajos Pár, Ferenc Szalay, László Telegdy and István Tornai

A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelent. Az irányelv célja a 2014. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5–0,7%-át sújtó hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott – egyéves – időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D esetén pegilált interferon kezelés szükséges. Orv. Hetil., 2014, 155(Szuppl. 2), 25–35.

Open access