Search Results

You are looking at 11 - 20 of 88 items for

  • Author or Editor: Tamás Németh x
Clear All Modify Search

WILHELM KÖRTE (1839): Albrecht Thaer élete és munkássága orvosként és mezőgazdaként

(A magyar kiadást sajtó alá rendezte: Kádár Imre)  (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, 2007)

Agrokémia és Talajtan
Author: Tamás Németh
Restricted access

Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a silócirok szárazanyag-felhalmozására és tápelem-felvételére, a silócirok trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez. A műtrágyázá-si tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti tala-jon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezelés-sel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra kilenc kezelést választottunk ki. Jelen dolgo-zatban a 2002 és 2004 között végzett kísérletek eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:

A silócirok 7–8 leveles fejlettségében, a kelés utáni 30. napig (GS3) az összes zöldtömegnek 29%-a, míg a szárazanyagtömegnek 8%-a halmozódik fel. Az ezt követő intenzív növekedési periódusban a bugahányásig (GS5-6) a zöldtömegnek 74%-a, a szárazanyagtömegnek csak 38%-a alakul ki. Viaszérettségben (GS9) a zöldtömeg eléri maximumát. A szárazanyag-felhalmozás mintegy 60%-a a genera-tív fázisra esik.

A 2,8–3,2% humusztartalmú talajon az önmagában alkalmazott 80 kg·ha-1 adagú N-trágyázás a cirok N-tartalmát szignifikánsan nem növelte a trágyázás nélküli kezeléshez képest, de a P-kiegészítés jelentősebb nitrogénkoncentráció-növekedést eredményezett. A talaj 195–222 mg·kg-1 AL-P2O5 ellátottságánál a 80 kg·ha-1-nál nagyobb N-adag további szignifikáns nitrogéntartalom-növekedést nem váltott ki. A túlzott P- és K-ellátottság, 340 mg·kg-1 AL-P2O5 és 450 mg·kg-1 AL-K2O felett, a cirok N-tartalmát jelentősen nem módosítja.

A P-trágyázás nélküli kezeléshez képest, ahol a talaj AL-P2O5 –tartalma 120–139 mg·kg-1 volt, csak a túlzott P-ellátottság (340–360 mg·kg-1 AL-P2O5) okozott a bugahányos kezdetén és virágzáskor jelentősebb foszfortartalom-növekedést.

A jó K-ellátottságú talajon csak a cirok 7–8 leveles fejlettségében és csak a túl-zott K-ellátottság (450 mg·kg-1 AL-K2O felett) eredményezett szignifikáns kálium-koncentráció-növekedést.

A legnagyobb termést (56–58 t·ha-1 zöld) adó kezelésekben a virágzás fázisára (GS6–7) a N-nek 65–70%-át veszi fel a cirok és a szemképződésre esik az összes N-felvétel közel 1/3-a. A P-felvétel dinamikája mérsékeltebb ütemű, mint a N-felvétel. Legintenzívebb a P-felvétel a virágzás és szemképződés fázisában, amikor az összes P-nak 57%-a épült be. A cirok K-felvétele a tenyészidő első felében lé-nyegesen intenzívebb ütemű, mint a N- és P-felvétel. Virágzásban a K-felhalmozás már meghaladja az összes K-felvétel 90%-át. A vegetatív fázisban, a bugahányás kezdetéig az összes Ca-nak és Mg-nak 52%-a, míg a Fe-nak, a Mn-nak, a Zn-nek és a Cu-nek 54–58%-a halmozódik fel.

A legnagyobb zöld- (56–58 t·ha-1) és szárazanyagtermés (19–21 t·ha-1) fajlagos N-felvétele 57 kg, P-felvétele 12 kg (28 kg P2O5) és K-felvétele 55 kg (66 kg K2O) 10 t zöldtermésre számítva. A trágyázási kezelések átlagában 10 t zöldtermés elem-felvétele Na-ból 2,6 kg, Ca-ból 9,5 kg (13 kg CaO), Mg-ból 9,3 kg (15 kg MgO), Fe-ból 388 g, Mn-ból 185 g, Zn-ból 67 g és Cu-ból 21 g.

Restricted access

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet kontroll- és a 810 kg ha terhelésu parcellák talaját a kísérlet 3., 6. és 10. évében mintáztuk meg 30 cm-es rétegenként 60, 90 és 290 cm-es mélységig, 5-5 fúrólyuk anyagából képezve átlagmintákat. A mintákban meghatároztuk az NH4-acetát + EDTA-oldható elemtartalmakat Lakanen és Erviö (1971) módszerével, valamint esetenként a cc. HNO3 + cc. H2O2 kioldással becsült “összes” elemkészleteket is. Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: - A cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárással becsült “összes” Ca-, Mg-, Sr-, As- és Se-mennyiség nott a mintavétel mélységével, míg a K, Al, Fe, Mn, P, S, Ba, Zn, Cr, Pb, Co és B elemek koncentrációja csökkent. A Hg-, Cd-, ill. Mo-tartalom a 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt. - Az NH4-acetát + EDTA kioldással kapott elemkészlet eltéro szelvénybeni eloszlást mutatott az “összes” mennyiséghez viszonyítva. Változott az akkumuláció dinamikája, lefutása, esetenként az iránya is. Így pl. az oldható Fe- és S-készlet a mélységgel nem csökkent, hanem nott. - A mikroelemekkel terhelt talajon érdemi vertikális elmozdulást nem mutattak az As, Hg, Cu, Ni, Pb, Ba és Sr elemek. A 30 cm alatti réteg nem szennyezodött a kísérlet 10. éve után. Ezen elemek mozgása gátolt a talaj-növény rendszerben, akkumulációjuk a föld feletti növényi szervekben általában 5-10 mg/kg szárazanyag koncentráció alatt maradt. Ennél nagyobb dúsulást a Ba és Sr elemek jeleztek. Összességében ez a hét elem nem minosül veszélyes szennyezonek e termohelyen a talajra, növényre vagy a talajvízre. Fitotoxicitást az extrémebb As-terhelés indukált egyes növényfajoknál.  - Adataink szerint mérsékelt kilúgzás állhat fenn a cink és kadmium esetén, amennyiben szennyezett talajon a 30-60 cm-es rétegben a kontrollhoz viszonyítva már nagyságrendi dúsulás figyelheto meg. Akkumulációjuk a növény föld feletti szerveiben mérsékelt volt, de a kadmium esetében ez fogyasztásra alkalmatlan termést eredményezett. A cink e termohelyen nem minosül veszélyes szennyezonek a talajra, növényre vagy a talajvízre. A kadmium erosen veszélyes tényezo humántoxikológiai szempontból és az extrémebb Cd-szennyezés fitotoxikusnak is bizonyult. - A Cr, Se és Mo (kromát, szelenát, molibdenát anionformák) rendkívüli mobilitást mutattak a karbonátos talajban és részben a talaj-növény rendszerben. A 10. év végén a Mo-lemosódás elérte a 160 cm-t, míg a Cr lemosódása meghaladta a 290 cm-t, a mintavétel maximális mélységét. A króm a föld feletti növényi szervekben alig kimutathatóan dúsult, gyors kimosódásával foként a talajvizeket veszélyeztetheti. A szelén hiperakkumulációt jelzett a föld feletti részekben sok ezerszeres dúsulással és kifejezett fitotoxicitással. A molibdén szintén 2-3-nagyságrendi akkumulációval tunt ki, mérgezo termést eredményezve. Kísérleti körülményeink között mindhárom elem veszélyes szennyezonek minosül, a jól szellozött karbonátos talajban az anionformák mobilisak maradnak. - Az egyes elemek e módszerrel kapott talajbani oldhatósága és a növényi felvétele között nem volt kimutatható összefüggés, ezért a talajvizsgálati eredményeket növénykísérletekben elemenként szükséges kalibrálni.

Restricted access

Long-term N fertilization experiments were established with identical treatments at two different growing areas in Hungary: one on a calcareous sandy soil (Őrbottyán) and the other on a calcareous chernozem soil (Nagyhörcsök). The aim was to create differences in mineral-N content in the soil profiles in order to determine their N supplying capacity and to establish whether the accumulated nitrate may be regarded as a supply index for crop production. The results showed that under certain environmental conditions N may accumulate in the soil profile in the form of nitrate, resulting from N fertilization in previous years, to such an extent that it must be taken into consideration when determining the fertilizer rates to be applied. This is important not only from the point of view of economical management and environment protection, but also for reaching better yield quality. The calculations can be reliably performed if they are based on the measurement and calibration of the soil's mineral-N content. The environmental importance of such calibration experiments is that by estimating the utilization of N from the mineral-N pool, the additional costs incurred due to over-fertilization can be eliminated, and at the same time the potential danger of NO 3 leaching to the groundwater can be reduced. Extrapolation of the experimental results to farm scale can lead to both economical and environmental achievements.

Restricted access