Search Results

You are looking at 21 - 30 of 88 items for

  • Author or Editor: Tamás Németh x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási szabadföldi tartamkísérletünk 35. évében, 2005-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a borsó termésére, ásványi összetételére, elemfelvételére, valamint a feltalaj és a 2 m-es talajprofil jellemzőire. A termőhely feltalajában 7 körüli pH(H2O), 1% körüli humusz és 5–10% körüli agyagtartalom található. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N,P,K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható tanulságok:

  • A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK készletek felhalmozódtak a szántott rétegben elérve a 150–200 mg/kg “kielégítő” tartományt, vagy esetenként meghaladva azt. A 120 kg/ha/év P2O5-adagok hatására a 20–40 cm réteg AL-P2O5 tartalma is megötszöröződött. A K vertikális elmozdulása a 40–60 cm réteg AL-K2O tartalmát 6,5-szeresére növelte.
  • A borsó aktív tenyészideje alatt mindössze 137 mm csapadékot kapott. Virágzás idején az időjárás szárazzá és forróvá vált. A magtermést a mérsékelt NP trágyázás 0,4 t/ha-ról 0,7 t/ha-ra növelte. Földfeletti légszáraz aratáskori biomassza tömege mindössze 2,26 t/ha volt, melynek 28%-át a magtermés tette ki.
  • A kis termésben az ásványi elemtartalom feldúsult. Az 1 t szem és a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 112 kg N, 71 kg Ca (99 kg CaO), 52 kg K (62 kg K2O), 13 kg P (29 kg P2O5), 11 kg Mg (19 kg MgO), 6–7 kg S, 1–2 kg Fe és Al, 600–700 g Mn és Sr, 111 g Zn, 100 g B és Na, ill. 16 g Cu mennyiségnek adódott. A P és K fajlagosok 1,7; a N 2,2; a Ca és Mg 3,1-szeresen múlja felül a hazai szaktanácsadásban elfogadott irányszámokat. A mikroelem-tartalmakban általában nagyságrendbeli lehet a túllépés.
  • Az itt kapott fajlagos értékek félrevezetőek lehetnek a tervezett termés elemszükségletének megállapításakor, és túltrágyázásra ösztönöznek. Valójában a kapott csekély termés a trágyákat az adott évben nem volt képes hasznosítani. Tehát a trágyaigény a következő évben csökkenhet, mert azok utóhatásával is számolhatunk.
Restricted access

Absztrakt

Napjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egészségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következményeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105–1109.

Restricted access

A hajtatás során a túlzott műtrágya-használat problémákat okozhat. Célul tűz-tük ki az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló preparátum hatásának feltárását nagy sótartalmú talajon paprikahajtatásban. A preparátumot in vivo (termesztési), valamint in vitro (laboratóriumi) körülmények között vizsgáltuk három éven keresz-tül (2011–2013). Laboratóriumi körülmények között a talaj kémhatását, továbbá, a tápanyag, humusz-, kalcium-karbonát-, só-, valamint nátriumtartalmát vizsgáltuk. Termesztési körülmények között a növényekre gyakorolt hatást értékeltük mono-kultúrában. A kisparcellás kísérlethez két kezelést (kezelt, ill. kezeletlen kontroll) állítottunk be.

A preparátumos kezelések hatására szignifikánsan növekedett a talaj foszfortar-talma, azonban a készítmény nem növelte a talaj kálium-, magnézium-, kén- és kalciumtartalmát. A termék használata feltételezhetően növeli a talaj mikroelem valamint humusztartalmát. Feltételezéseink szerint a preparátum pozitív hatást gya-korol a talaj mikroflórájára, ennek köszönhetően pedig kedvező folyamatok (pl. foszfor feltáródás, humusztartalom növekedés) alakulnak ki a talajban. Úgy véljük, hogy szervestrágyázással kombinálva a preparátum hatékonysága növelhető. A készítmény kedvezően befolyásolta a termések mennyiségét és minőségét, külö-nösen az értékesíthető termések tömegét növelte jelentősen. A preparátum a termé-sek darabosságára is kedvező hatású volt azáltal, hogy növekedett a minőségi extra valamint az I. osztályú termések átlagtömege. A preparátumos kezelések hatására javult a növényi kondíció és az általános ellenálló képesség.

Feltevésünk szerint a termék szinergista módon indukálja a gyökér-gomba ún. arbuszkuláris mikorrhiza (AMF) gomba kapcsolatokat. A mikorrhizáció eredmé-nyeként pedig a növény nagyobb tápanyag- és vízfelvétele képes, ezáltal növekszik a növények termésprodukciója, valamint javul a stressztűrő-képessége. Tapasztala-taink alapján úgy látjuk, hogy a preparátum hatékonyan használható a mezőgazda-sági termelésben.

Köszönettel tartozunk a Cheminova FMC magyarországi vállalatának, amely kísér-letünk lefolytatásához anyagi támogatást és szaktanácsadást nyújtott.

Restricted access

Termesztett növényeink tápanyagigény szerinti csoportosításában az őszi káposztarepce (Brassica napus L. subsp. napus) a nagy tápanyagigényű növényfajok közé sorolandó. A tápanyagok közül a nitrogéntrágya termést meghatározó szerepe mellett jelentős a repce P-igénye is. A nitrogén és a foszfor a növények esszenciális tápelemei, melyeknek egyedi koncentrációján túl arányuk is külön jelentőséggel bír. Tükrözi a termés kémiai összetevőinek (fehérje, szénhidrát, zsír) arányát, s így alkalmas a termesztett növények csoportosítására, továbbá az optimális tápanyag-ellátás jelzésére. Vizsgálatainkat 2007–2008-ban az MTA TAKI Nagyhörcsöki (mészlepedékes csernozjom talajon) és Őrbottyáni (humuszos, karbonátos homoktalajon) Kísérleti Telepén végeztük egy N-trágyázási tartamkísérlet részeként. Arra kerestünk választ, hogy hogyan alakul a két eltérő talajon a repcemag N/P aránya, s ez milyen összefüggést mutat a N-ellátással, a termés mennyiségével és olajtartalmával. Főbb eredményeink: – A N-adag növelésével a repcemag N-tartalma és N/P aránya nőtt, a P- és olajtartalma csökkent mindkét talajon. A két tápelem egyedi szintje a homoktalajon volt magasabb, arányuk (N/P) átlaga viszont a csernozjom talajon. – A két talajon termett repcemag N/P aránya hasonló tartományban mozgott (4,1–4,2 és 5,3–5,4 között). N-trágyázás nélkül azonos N/P arányt mutatott (4,4), és az arány növekedése mindkét talajon a mag olajtartalmának csökkenését eredményezte. Jellemző különbség volt viszont a termés- és olajhozamokban, a N/P arány és a termésmennyiség összefüggésében, továbbá a termésmaximumnál a mag N/P arányában. Az N/P arány növekedésével az őrbottyáni homoktalajon a magtermés mennyisége nőtt, a nagyhörcsöki csernozjom talajon csökkent. Ugyancsak különbözött az optimális tápanyag-ellátottságot jelző termésmaximumra jellemző N/P arány, amely Nagyhörcsökön 4,5–4,7, Őrbottyánban pedig 4,8–5,3 között volt. A csernozjom talajon tehát a termésmaximum alacsonyabb N/P aránynál volt, mint a homoktalajon. – Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a repcemag nitrogén- és foszfortartalma és N/P aránya a különböző talajokon nagyban hasonlít ugyan, azonban a tápanyagfelvételi lehetőségek különbözősége miatt a tápelemek „optimális szintjében és arányában” jellegzetes eltérésekkel kell számolnunk.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Manapság egyre többet lehet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett agresszív cselekményekről. Ez a terület külföldön már évek óta a figyelem középpontjában van, és számtalan ezzel kapcsolatos kutatás született, de hazai viszonylatban ezen a téren nagy hiányosságok mutatkoznak. Célkitűzés: Feltárni az egészségügyi szakdolgozókat ért agresszív cselekmények és azok hatásának összefüggéseit különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 1201 egészségügyi szakdolgozó részvételével. Az adatelemzés χ2-, Kolmogorov–Szmirnov-, Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbával történt. Eredmények: A férfiak, az 50 évesnél fiatalabb munkavállalók, a fekvőbeteg-ellátásban, a 12 órás folyamatos munkarendben és az állandóan éjszaka dolgozók, a havonta valamennyi túlórát végzők élnek át jelentősen gyakrabban verbális és fizikális agressziót, és az agresszív incidens következtében kialakult negatív emocionális hatás is ezen csoportoknál jelentkezik inkább. Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben egy jelen lévő és súlyos probléma, amely megköveteli a dolgozók megfelelő felkészítését az ilyen esetekre. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 229–237.

Restricted access