Search Results

You are looking at 21 - 30 of 110 items for

  • Author or Editor: Zoltán Tóth x
Clear All Modify Search
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Péter Sipos, Árpád Tóth, Diána Ungai, Ágnes Barancsi and Zoltán Győri
Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Anna Ridovics, Zoltán May, Bernadett Bajnóczi and Mária Tóth

From the mid-15th century “berettino”, or “turchino”, lighter and darker, deep blue, cobalt-bearing glazes were used on Italian maiolica objects. At first such vessels were made mainly in Faenza, later they spread to Northern Italy and from the 17th century they became popular throughout Europe. According to written sources and archaeological finds, potters working in the Anabaptist-Hutterite settlements used blue glaze right from the start. From the second half of the 17th century there was an increase in the quantity of light and dark blue vessels that were made in many places. In the course of archaeometric research using a handheld X-ray fluorescence spectrometer (XRF), more than 500 Hutterite and Haban objects were analysed; of these circa 140 had a blue glaze. The measurements made on blue glazes and decorations found uranium in addition to cobalt in 107 objects. Some of the 17th century vessels and stove tiles were made in Alvinc (Vinţu de Jos, Romania), Sárospatak, and probably in Szobotist (Sobotište, Slovakia). The vessels with a blue or a white glaze, generally painted roughly with a brush, form a characteristic group provisionally attributed to a “mining town workshop”. Their production began at the end of the 17th century and was passed on by tradition until the 1780s. The workshop probably operated in the vicinity of a mining town in the former Zólyom county, along the upper reaches of the Garam river, in the vicinity of Besztercebánya (Banská Bystrica, Slovakia).

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Erzsébet Révész, Gabriella Markovics, Zoltán Darabos, Ildikó Tóth and Éva Fok

Absztrakt

Számos filaria féregfertőzésről számol be a magyar szakirodalom, többségét Dirofilaria repens okozta. A szúnyog által terjesztett filaria férgek a kutyák és macskák subcutan szöveteiben jelennek meg. Az emberi fertőzések vagy subcutan csomókat vagy tüdőszövet-granulomákat képeznek, a fertőzöttek többsége panaszmentes. A beszámoló egy új Dirofilaria repens-fertőzésről szól, mely egy acut has miatt operált 61 éves férfi hasüregében jelentkezett. A műtét során 8 cm hosszú, fehér fonalféreg által kiváltott, körülírt peritonitis volt észlelhető. A parazita patológiai vizsgálattal Dirofilaria repensnek bizonyult.

Restricted access

Magyarországon az erdőterületek jelentős növekedésére lehet számítani a jövőben. A 2009-es Nemzeti Erdőstratégia által erdősítésre ajánlott területek azok, melyeken az egyéb mezőgazdasági tevékenység nem jövedelmező, e területek pedig átfedést mutatnak azon területekkel, melyek alatt sekély, sós talajvizek találhatóak. Célunk az erdősí-tett területeken végbemenő, a talajvíz mélységére és a sófelhalmozódásra ható folyamatok és tényezők áttekintése, valamint egy hipotézis felvázolása a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva. Hipotézisünk szerint a növényzet egyértelműen képes befolyásolni az adott terület sóforgalmát, ugyanakkor az erdő hatása erősen függ az adott terület egyéb (klimatológiai, hidrogeológiai, pedológiai, biológiai) tényezőitől. A telepített erdők alatti talajban lezajló víz- és sómozgás folyamatait sokan, sokféle szempont figyelembevételével vizsgálták, ezek az eredmények alátámasztották az általunk felvázolt hipotézist. Ismert, hogy a fásított területeken jelentős mértékben megváltozik a talajok vízforgalma. Ennek a változásnak hosszútávú hatását azonban a klíma–növényzet–talaj rendszer minden fontosabb eleme együttesen befolyásolja. Bár a szakirodalom jól lefedi az egyes részfolyamatokat, és mélyrehatóan elemzi az egyes tényezők kapcsolatát, nincs olyan vizsgálat, mely az összes fontos tényezőt vizsgálva komplex módon tárgyalná a kérdést. Elmondható tehát, hogy a telepített erdők sófelhalmozódást és talajvízszint-csökkentést okozó szerepe világszerte további vizsgálatokat igényel. Hazánk esetében ez fokozottan igaz, hisz bár a témakörben megjelent publikációk rávilágítanak általánosan elfogadott összefüggésekre, a vizsgált faj(ok), illetve az eltérő klíma miatt, ezek nem szolgálnak közvetlenül hasznosítható eredményekkel számunkra. Tekintettel a bevezetőben leírt, a hazai földhasználatban megfigyelhető változásokra, mindenképpen szükséges, hogy a témakörben átfogó kutatások induljanak Magyarországon, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a közleményünkben bemutatott folyamatok kellő ismeretének hiányából fakadó esetleges természeti és gazdasági károk.

Restricted access
Restricted access
Restricted access
Restricted access

Absztrakt:

Esetismertetés: A szerzők egy 78 éves hölgybeteg esetét mutatják be, aki tizenévesként részesült gyógyszeres kezelésben pulmonális tbc miatt, majd a 2015-ben IBD kezelése céljából indított biológiai terápia kapcsán nemcsak légzőszervi tünetei lángoltak fel kb. 60 év tünetmentességet követően, hanem akut has klinikai képe is kialakult. Sürgős műtétre vittük a beteget, ahol vékonybél perforatio miatt segmentresectio történt, a szövettani vizsgálat enterális tbc-t igazolt. A posztoperatív szakban indított gátlószeres kezelés hatására a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Megbeszélés: A tuberculosis egy életet veszélyeztető megbetegedés, amely lényegében bármely szervet érintheti. Ezen cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet biológiai terápiák, ill. a különböző immunmoduláns kezelések potenciálisan fatális mellékhatásaira és a társszakmák közötti hatékony együttműködés fontosságára.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Zoltán Szentirmay, Mónika Gallai, Orsolya Serester, János Szőke and Erika Tóth

Absztrakt

A microsatellita-instabilitás (MSI) hozzájárul a vastagbélrák kialakulásához, befolyásolja annak várható kórlefolyását és a személyre szabott daganatellenes kezelés körülményeit. Az MSI a daganat morfológiai megjelenésének megváltozásával is együtt jár, ezért a rutin hematoxilin-eozin (H&E) alapú szövettani vizsgálat alkalmas lehet a microsatellita-státus valószínűsítésére. Munkánk célja volt, hogy a rutin szövettani diagnosztikai gyakorlat számára használható módon bemutassuk azokat a klinikopatológiai jellegzetességeket, amelyek megkönnyítik a microsatellita-stabil és -instabil colorectalis carcinomák felismerését. Az Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrumában vizsgált vastagbélrák-esetek közül 384 daganat lokalizációját, klinikai stádiumát, microsatellita-státusát, valamint a daganat felfedezésekor a betegek életkorát figyelembe véve választottunk ki 26 herediter nem-polyposus colorectalis carcinomát (HNPCC), 22 sporadikus MSI-H (magasfokú microsatellita-instabilitás) és 76 microsatellita-stabil (MSS) vagy alacsonyfokú microsatellita-instabilitást mutató (MSI-L) carcinomát. Ezekben az esetekben vizsgáltuk az MSI-státussal összefüggésbe hozható morfológiai jellegzetességek előfordulási gyakoriságát. Vizsgálatunk során kimutattuk, hogy az MSS/MSI-L, illetve a HNPCC és az időskori sporadikus MSI-H tumorok a kormegoszlás, a felfedezéskori klinikai stádium, a lokalizáció és a szövettani szerkezet segítségével nagy valószínűséggel akkor is felismerhetőek, ha egyébként genetikai microsatellita-instabilitási teszt nem áll rendelkezésre. A kifejezett microsatellita-instabilitással összefüggésbe hozható morfológiai jel a tumorsejtek között vagy a daganat stromájában tumorinfiltráló limfociták jelenléte, a kerek vagy ovális, nagy izolált nucleolust tartalmazó vesicularis sejtmag és az expanzív növekedés a daganat széli részein. Ha a rutin patológiai vizsgálat során a fenti klinikopatológiai jellegzetességeket figyelembe vesszük, akkor nagy valószínűséggel helyesen következtethetünk egy vastagbélrák microsatellita-státusára. Ez az eljárás megkönnyíti és széles körben hozzáférhetővé teszi a legmegfelelőbb daganatellenes terápia meghatározását, illetve az ehhez szükséges molekuláris patológiai vizsgálatok kiválasztását.

Restricted access