Search Results

You are looking at 21 - 30 of 40 items for

  • Author or Editor: Zsolt Demetrovics x
Clear All Modify Search
Authors: Mark D. Griffiths, Zsolt Demetrovics and Paweł A. Atroszko

Background and aims

Research into work addiction has steadily grown over the past decade. However, the literature is far from unified and there has been much debate on many different issues.

Aim and methods

This paper comprises a narrative review and focuses on 10 myths about work addiction that have permeated the psychological literature and beyond. The 10 myths examined are (a) work addiction is a new behavioral addiction, (b) work addiction is similar to other behavioral addictions, (c) there are only psychosocial consequences of work addiction, (d) work addiction and workaholism are the same thing, (e) work addiction exclusively occurs as a consequence of individual personality factors, (f) work addiction only occurs in adulthood, (g) some types of work addiction are positive, (h) work addiction is a transient behavioral pattern related to situational factors, (i) work addiction is a function of the time spent engaging in work, and (j) work addiction is an example of overpathogizing everyday behavior and it will never be classed as a mental disorder in the DSM.

Results

Using the empirical literature to date, it is demonstrated that there is evidence to counter each of the 10 myths.

Conclusion

It appears that the field is far from unified and that there are different theoretical constructs underpinning different strands of research.

Open access

Beyond the myths about work addiction: Toward a consensus on definition and trajectories for future studies on problematic overworking

A response to the commentaries on: Ten myths about work addiction (Griffiths et al., 2018)

Authors: Paweł A. Atroszko, Zsolt Demetrovics and Mark D. Griffiths

In an unprecedented collaborative effort to integrate the existing knowledge on work addiction and delineate trajectories for future studies, several papers from work addiction researchers (including some of the most prolific experts in the field) have contributed to the debate on the misconceptions/myths about this problematic behavior. On the basis of the overview of the presented arguments, the most commonly proposed recommendations were that there should be: (a) a general definition of work addiction, (b) the need for more transdisciplinary and integrative approach to research, and (c) propositions regarding more high-quality research. These three aspects are summarized in the present paper. There is a general agreement among work addiction researchers that work addiction is a problematic behavior that merits more systematic studies, which require input and expertise from a wide range of fields due to its complex nature.

Open access

Aims

The present theoretical paper introduces the smartphone technology as a challenge for diagnostics in the study of Internet use disorders and reflects on the term “smartphone addiction.”

Methods

Such a reflection is carried out against the background of a literature review and the inclusion of Gaming Disorder in ICD-11.

Results

We believe that it is necessary to divide research on Internet use disorder (IUD) into a mobile and non-mobile IUD branch. This is important because certain applications such as the messenger application WhatsApp have originally been developed for smartphones and enfold their power and attractiveness mainly on mobile devices.

Discussion and conclusions

Going beyond the argumentation for distinguishing between mobile and non-mobile IUD, it is of high relevance for scientists to better describe and understand what persons are actually (over-)using. This is stressed by a number of examples, explicitly targeting not only the diverse contents used in the online world, but also the exact behavior on each platform. Among others, it matters if a person is more of an active producer of content or passive consumer of social media.

Open access
Authors: Bernadette Kun, Róbert Urbán, Hedvig Balázs, Máté Kapitány, Henriett Nagy, Attila Oláh and Zsolt Demetrovics

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Restricted access

Háttér és célkitűzések: Az iskolai kortársbántalmazás kvalitatív vizsgálatát egy nemzetközi egészségmagatartás- kutatás részeként azzal a céllal végeztük, hogy felmérjük, a diákok bullying meghatározása (szóhasználat, jelentés, ismeretanyag) megfelel-e a kutatásban és a szakemberek által használt kortársbántalmazás koncepciónak. Mindemellett a hazai bullyingvizsgálatok néhány módszertani kihívására is választ kerestünk.

Módszer: Az iskolai adatfelvételben 5–9. évfolyamos diákok vettek részt (129 fő). A tanulók fókuszcsoportokban válaszoltak strukturált interjú nyitott kérdéseire, és szógyűjtéseket végeztek. A diákok válaszait tematikus elemzésen alapuló kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel.

Eredmények: A tanulók válaszai 13 fő, és további alkategóriákba rendeződtek: az elkövető és az áldozat jellemzői, az erőviszonyok egyenlőtlensége, az ismétlődés, a kortársbántalmazás okai és következményei, a cyberbullying jellemzői, a bullying formái, továbbá a bullyinghoz kapcsolódó további agresszív események, elkülönítés másfajta agressziótól, a határ bullying és játékos élcelődés között, az elkövető és áldozat közti hasonlóságok, valamint a bullying fennmaradása, krónikussá válása, terjedése.

Következtetések: A tanulók a kortársbántalmazás jellemzőiről, elkövetőiről és áldozatairól árnyaltan gondolkodnak: elméletben világosan érzékelik a bullying egyik fontos kritériumát, az erőegyenlőtlenséget. Ugyanakkor még bizonytalanok az egyes konkrét esetek megítélésében, a közbelépés mikéntjében. Olweus (1991) eddig széles körben elfogadott bullying definíciója jól használható az előfordulási gyakoriságok meghatározására, ugyanakkor érdemes az ismétlődés mellett a bántalmazás súlyosságát is figyelembe venni.

Restricted access
Authors: Bálint Andó, Gyöngyi Kökönyei, Borbála Paksi, Judit Farkas, Sándor Rózsa and Zsolt Demetrovics

Háttér: A 40 tételes Szenzoros Élménykeresés Skála V kiváló reliabilitás- és validitásmutatókkal rendelkezik, alkalmazását azonban számos kontextusban megnehezíti kitöltésének időigényessége. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja egy olyan mérőeszköz kialakítása volt, amely az eredeti mérőeszköz pszichometriai tulajdonságainak megőrzése mellett kevesebb tétellel, s ily módon kevésbé időigényes módon méri az általános élménykeresés vonást. Módszer: Áttekintettük a szenzoros élménykeresés dimenziót vizsgáló rövidített mérőeszközöket, valamint a velük kapcsolatos vizsgálati eredményeket, majd a hazai gyakorlatban elterjedt 9 állítás-párból álló rövidített kérdőív pszichometriai jellemzőit vizsgáltuk négy független mintán. Eredmények: Az elemzések az eredeti 9 itemes kérdőívvel szemben egy rövidebb, 7 tételes verzió kialakítását támogatták. A 7 tételes kérdőív megbízható, továbbá a különböző kockázati magatartásokkal való pozitív korrelációja a skála validitását jelzi. Következtetések: A 7 itemes Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (SSS-7-HU) érvényesen és megbízhatóan alkalmazható a szenzoros élménykeresés vonás mérésére.

Restricted access
Authors: Bernadette Kun, Hedvig Balázs, Máté Kapitány-Fövény, Sándor Rózsa, Natasa Kő and Zsolt Demetrovics

Absztrakt

A tanulmányban részletesen bemutatjuk Lane és Schwartz (1987) szakaszelméletét az érzelmi komplexitásra vonatkozóan, majd ismertetjük az Érzelmi Tudatosság Szintjei Skála (LEAS) felépítését, kiértékelésének módját és a nemzetközi szakirodalomban bemutatott pszichometriai jellemzőit. Célunk az volt, hogy a skálát adaptáljuk Magyarországon, ennek érdekében reliabilitás- és validitásvizsgálatot végeztünk a LEAS rövidített, 10 tételes verzióján. Az összesen 694 főből álló hozzáférhetőségi mintán a LEAS-A-HU kérdőív mellett felvettük az Érzelmek Mérése Skála (Schutte és mtsai, 1998; Kun és mtsai, 2010) 24 tételes változatát. Az eredmények szerint a LEAS-A-HU skála megfelelő belső megbízhatósággal és értékelői megbízhatósággal rendelkezik, emellett enyhe pozitív kapcsolatot mutat az észlelt érzelmi intelligencia szinttel. Utóbbi eredmény az eszköz diszkriminatív validitását erősíti meg. A kapott eredmények összességében az Érzelmi Tudatosság Szintje Skála megbízhatóságát és érvényességét támasztják alá.

Restricted access
Authors: Ildikó Tombor, Borbála Paksi, Róbert Urbán, Bernadette Kun, Petra Arnold, Sándor Rózsa, Tímea Berkes and Zsolt Demetrovics

Abstract

Introduction

Our study reviews published assessments of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples.

Aim

To report the results of a national representative survey on the prevalence of smoking carried out in 2007 and to compare the results of the present survey with those of former studies.

Methods

The target population was the entire Hungarian population aged between 18 and 64. Net size of the sample was 2,710 persons. Data collection partly used face-to-face interviews and more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires.

Results

The 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis), 40.6% of males and 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status, and parental smoking were identified as risk factors for smoking.

Conclusions

Present results show higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggesting a slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally owing to the increase in smoking among women; in men, stagnating prevalence rates can be observed.

Restricted access

Abstract

Background and Aims

The past-year prevalence of problematic pornography use (PPU) was 1–6% in adult populations. As a result of treatment obstacles and barriers, such as unaffordable treatments, only a minority of problematic pornography users may seek treatment. Having a free, online, self-help program may overcome treatment barriers and may help those individuals who cannot receive traditional or offline treatment for PPU. Although the effectiveness of such online programs reducing substance use and problematic gambling have been reported, no prior study has examined the efficacy of an online self-help intervention aiming to reduce PPU.

Methods

This two-armed randomized controlled trial (RCT) will examine the effectiveness of an online self-help program (Hands-off) to reduce PPU, while also considering psychopathological comorbidities. The six-week intervention condition includes six core modules developed to reduce PPU based on motivational interviewing, cognitive behavioral therapy, mindfulness, and wise social-psychological intervention techniques. The target sample size is 242 participants. Self-report questionnaires will be administered at baseline, right after the end of the intervention, at one-month, and three-month follow-ups after the end of the intervention. The primary outcome will be the level of PPU. Secondary outcomes will include pornography use frequency, pornography craving, pornography use-avoidance self-efficacy, sex mindset, sexual satisfaction, negative and positive emotions, and life satisfaction. Data will be analyzed on an intention-to-treat basis using linear mixed models.

Results

Results will be reported at conferences and published in a scientific peer-reviewed journal. The participants will be sent a lay-person-friendly summary of the results via e-mail.

Open access

Background

The Exercise Addiction Inventory (EAI) is a short, valid, and reliable instrument used to assess the risk for exercise addiction, and has already been used in numerous published studies. The EAI contains six items, rated on a 5-point scale (strongly agree to strongly disagree), which are based on the components model of addiction. The middle of the original scale (scoring 3 out of 5) reflects neither agreement nor disagreement, which conveys neutrality. However, the present authors believe that individual who provides a neutral opinion on each item (i.e., scoring 3) is a conceptual dilemma because it artificially increases the total score obtainable on the scale without yielding agreement or disagreement with a particular item. Indeed, the six items of the EAI are phrased in such way that respondents can either agree or disagree in the slightly to strongly range.

Methods

This study modified the EAI from a 5-point rating scale to a 6-point one, so that it eliminated a middle neutral response. A total of 277 exercising participants completed the Revised Exercise Addiction Inventory (EAI-R) and Exercise Dependence Scale.

Results

All psychometric properties of the EAI-R were superior to the originally published scale.

Conclusion

Considering these findings, it is recommended that scholars now use the EAI-R in the future research if they need to assess the risk of exercise addiction.

Open access