Search Results

You are looking at 31 - 40 of 60 items for

  • Author or Editor: Andrea Tamas x
Clear All Modify Search
Authors: Dániel Lex, Péter Szántó, Tamás Breuer, Roland Tóth, Mihály Gergely, Zsolt Prodán, Erzsébet Sápi, András Szatmári, Tamás Szántó, János Gál and Andrea Székely

Open access
Authors: T. László Tamás, Tibor Garai, István Király, Andrea Mike, Csaba Nagy, Ágnes Paukovics, Péter Schmidt, Ferenc Szatmári, Tamás Tompos, Árpád Vadvári and Ágnes Szirmai

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló 1A evidenciájú új diagnosztikai módszer hatékonyságának vizsgálata akut vestibularis szindrómákban. A perifériás és a centrális eredetű vestibularis kórképek és az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-területi stroke-ok előfordulási gyakoriságának elemzése. A stroke kizárása céljából végzett sürgősségi koponya komputertomográfiás vizsgálat diagnosztikus értékének a felmérése. Egy videookulográfiás szemüveg és az audiológiai vizsgálat segítségével végzett eszközös és az eszköz nélküli, ágy melletti módszer diagnosztikai hatékonyságának az összehasonlítása. Módszer: Egy prospektív tanulmány során a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sürgősségi Osztályán akut vestibularis szindrómával jelentkező 125 páciensnél (62 nő, 63 férfi, átlagéletkor 53 év) 2016. március 1. és 2017. március 1. között koponya komputertomográfiás vizsgálatot követően az ágy melletti fizikális, műszer nélküli és a kvantitatív, műszeres, a szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló vizsgálatot végeztük el egy video-fejimpulzusteszt szemüveg- és tisztahang-küszöb audiometriai vizsgálat segítségével. A kiszűrt stroke-esetek neuroradiológiai verifikálását végeztük koponya mágneses rezonanciás képalkotás alkalmazásával. Eredmények: Az eszközös vizsgálati módszerrel detektálva az AVS-ek 67%-a perifériás, 33%-a centrális eredetűnek bizonyult. A hátsóscala-stroke-ok 62%-a izolált szédüléssel jelentkezett, egyéb neurológiai kísérő tünet nélkül, és a stroke kizárására akutan elvégzett koponya-CT-k eredménye az esetek 96%-ában negatív volt. Az eszközös teszt a fizikális vizsgálat hatékonyságát javította, mivel detektálta a neuronitis inferior és a csak covert saccaddal kísért neuronitis superior eseteket. Következtetések: Az új, ágy melletti vizsgálati módszer, tapasztalataink szerint, alkalmas az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-stroke-ok kiszűrésére a diagnosztika korai szakában, amikor a neuroradiológiai diagnosztika még alacsony szenzitivitású vagy nem elérhető. Orv Hetil. 2017; 158(51): 2029–2040.

Open access
Authors: Tamás Constantin, Andrea Ponyi, Tamás Kálovics, Ilonka Orbán, Katalin Molnár, Beáta Dérfalvy, Ferenc Dicső, Ágnes Sallai, Miklós Garami, Zsolt Balogh, Zsuzsanna Szalai, György Fekete and Katalin Dankó

Az idiopathiás inflammatoricus myopathiák szisztémás autoimmun megbetegedések, amelyek krónikus izomgyulladás által okozott progresszív izomgyengeséggel, továbbá egyes belső szervek, úgymint a cardiovascularis rendszer, a tüdő és az emésztőrendszer elváltozásaival jellemezhetők. Cél: 79 juvenilis és felnőtt korú dermatomyositisben szenvedő beteg adatai alapján a betegség kórlefolyásának és a relapsusok gyakoriságának, továbbá a túlélési valószínűségének bemutatása. Módszer: A szerzők retrospektív módon elemezték 44, a Bohan- és Peter-féle diagnosztikus kritériumrendszer alapján 1976 és 2004 között diagnosztizált juvenilis dermatomyositisben szenvedő gyermek adatait. A túlélési valószínűséget a Kaplan–Meier-módszer segítségével számították ki. A juvenilis dermatomyositisben szenvedő gyermekek adatait 35 felnőtt dermatomyositises beteg adataival hasonlították össze. Eredmények: A betegség kórlefolyása az esetek több mint felében monofázisos volt, míg a betegek egyharmada policiklusos formában szenvedett. A relapsus kockázata a remissziót követő első évben volt a legnagyobb. A juvenilis betegek közül senki sem hunyt el, míg a felnőtt korú betegek között négy betegséghez köthető haláleset is előfordult. Összegzés: Nem találtak összefüggést a relapsusmentes túlélés és a betegség kezdeti terápiája között (glükokortikoid önmagában vagy immunszuppresszív szerrel kiegészítve). A betegek jelentős aránya szenvedett policiklusos vagy krónikus lefolyású betegségben. A relapsusok jelentkezésére egy hosszabb betegségmentes intervallum után is számítani lehet, ezért mindenképpen javasolt a betegek hosszabb távú követése, legkevesebb 2 éven keresztül. Bár igen kedvező eredményeket találtak a betegség túlélésével kapcsolatban, további vizsgálatok szükségesek a betegség funkcionális kimenetelét illetően.

Restricted access
Authors: Ádám Simon, János Oláh, István Komlósi, András Jávor, József Németh, Zoltán Szilvássy, Dóra Reglődi, Andrea Tamás and Levente Czeglédi

The list of orexigenic and anorexigenic peptides, those are known to alter feed intake, is continuously growing. However, most of them are studied in mammalian species. We aimed to investigate plasma level and mRNA expression of the pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP), gene expression of its receptor (PAC1), furthermore the gene expression of galanin (GAL), neuromedin U (NMU), and its two receptors (NMUR1 and NMUR2) in the hypothalamus, proventriculus, and jejunum of hens exposed to 40% calorie restriction. Feed restriction resulted in a 88% increase in mRNA and a 27% increase in peptide level of PACAP in proventriculus measured with qPCR and RIA, respectively. Increases were found in the gene expression of PAC1 (49%) and NMUR1 (63%) in the hypothalamus. Higher expressions of peptide encoding genes (76% for PACAP, 41% for NMU, 301% for NMUR1 and 308% for GAL, P < 0.05) were recorded in the jejunum of hens exposed to restricted nutrition. The results indicate that PACAP level responds to calorie restriction in the proventriculus and jejunum, but not in the hypothalamus and plasma.

Restricted access
Authors: Levente Szeredi, Miklós Tenk, Szilárd Jánosi, Vilmos Pálfi, Helmut Hotzel, Konrad Sachse, Andreas Pospischil, Miklós Bozsó, Róbert Glávits and Tamás Molnár

Cases of equine abortion and perinatal foal losses were investigated in Hungary during a three-year period (1998–2000). Samples from aborted equine fetuses and newborn foals (total n = 96) were examined using bacteriological, virological, pathological, immunohistochemical (IHC), molecular biological and serological methods. The cause of abortion and perinatal foal loss was identified in 67/96 cases (70%); viral infection was found in 22 (23%), viral and bacterial coinfection in 1 (1%), bacterial infection in 23 (24%), protozoan infection in 1 (1%) and fungal infection in 2 cases (2%). Morphological lesions suggestive of infection were recorded in 2 (2%) and non-infectious causes in 16 cases (17%).

Restricted access
Authors: Tamás Fekecs, Zsolt Kádár, Zita Battyáni, Károly Kalmár-Nagy, Péter Szakály, György Wéber, Örs Péter Horváth and Andrea Ferencz

Absztrakt

Bevezetés: Transzplantációt követően kialakuló leggyakoribb tumorok a non-melanoma bőrtumorok (Non-Melanoma Skin Cancer, NMSC). Klinikai kollaboráció keretein belül – Magyarországon elsőként – bevezettük a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálatát, valamint vizsgáltuk kialakulásuk gyakoriságát és kiváltó tényezőit. Betegek és módszerek: A pécsi Sebészeti Klinika gondozásában álló vese- és hasnyálmirigy-vese transzplantáción átesett betegek közül 2008 szeptemberétől 116 beteget (70 férfi, 46 nő) vontunk be. Ez a beteg teljes testfelületének bőrgyógyászati vizsgálatából és a rizikófaktorokat felmérő kérdőív kitöltéséből állt. Eredmények: A szűrővizsgálat során 11 betegnél 16 NMSC-t találtunk (13,8%, átlagéletkor: 49,3 év, férfi : nő = 1 : 1), melyek kialakulásának átlagideje a transzplantációt követően 4,1 év volt. A szövettani vizsgálat 13 basocellularis carcinomát (BCC) és 3 squamocellularis carcinomát (SCC) igazolt. A tumorok BCC : SCC aránya 4 : 1 volt. A NMSC-ok előfordulása szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél, akik cyclosporint szedtek, valamint akiknek életük során 2-nél több napégésük volt, vagy tartósan kültéri munkát végeztek (p < 0,05). Következtetések: Eddigi adataink igazolják a transzplantált betegek rendszeres bőrgyógyászati szűrésének jelentőségét, valamint a szorosabb együttműködés fontosságát a transzplantációs sebészek és bőrgyógyászok között. Eredményeink a nemzetközi adatoknak megfelelnek, kivéve a BCC : SCC arányt. Ennek a különbségnek a tisztázásához további vizsgálatokat tervezünk.

Restricted access
Authors: Márton Z. Vidovszky, Claudia Kohl, Sándor Boldogh, Tamás Görföl, Gudrun Wibbelt, Andreas Kurth and Balázs Harrach

From over 1250 extant species of the order Chiroptera, 25 and 28 are known to occur in Germany and Hungary, respectively. Close to 350 samples originating from 28 bat species (17 from Germany, 27 from Hungary) were screened for the presence of adenoviruses (AdVs) using a nested PCR that targets the DNA polymerase gene of AdVs. An additional PCR was designed and applied to amplify a fragment from the gene encoding the IVa2 protein of mastadenoviruses. All German samples originated from organs of bats found moribund or dead. The Hungarian samples were excrements collected from colonies of known bat species, throat or rectal swab samples, taken from live individuals that had been captured for faunistic surveys and migration studies, as well as internal organs of dead specimens. Overall, 51 samples (14.73%) were found positive. We detected 28 seemingly novel and six previously described bat AdVs by sequencing the PCR products. The positivity rate was the highest among the guano samples of bat colonies. In phylogeny reconstructions, the AdVs detected in bats clustered roughly, but not perfectly, according to the hosts’ families (Vespertilionidae, Rhinolophidae, Hipposideridae, Phyllostomidae and Pteropodidae). In a few cases, identical sequences were derived from animals of closely related species. On the other hand, some bat species proved to harbour more than one type of AdV. The high prevalence of infection and the large number of chiropteran species worldwide make us hypothesise that hundreds of different yet unknown AdV types might circulate in bats.

Open access
Authors: Markus M. Heimesaat, Gernot Reifenberger, Viktoria Vicena, Anita Illes, Gabriella Horvath, Andrea Tamas, Balazs D. Fulop, Stefan Bereswill and Dora Reglodi

Pituitary adenylate cyclase activating polypetide (PACAP) constitutes a neuropeptide that is widely distributed in the host exerting essential cytoprotective properties, whereas PACAP−/− mice display increased susceptibility to distinct immunopathological conditions. The orchestrated interplay between the gut microbiota and the host is pivotal in immune homeostasis and resistance to disease. Potential pertubations of the intestinal microbiota in PACAP−/− mice, however, have not been addressed so far. For the first time, we performed a comprehensive survey of the intestinal microbiota composition in PACAP−/− and wildtype (WT) mice starting 2 weeks postpartum until 18 months of age applying quantitative culture-independent techniques. Fecal enterobacteria and enterococci were lower in PACAP−/− than WT mice aged 1 month and ≥6 months, respectively. Whereas Mouse Intestinal Bacteroides were slightly higher in PACAP−/− versus WT mice aged 1 and 6 months, this later in life held true for Bacteroides/Prevotella spp. (≥12 months) and lactobacilli (>15 months of age). Strikingly, health-beneficial bifidobacteria were virtually absent in the intestines of PACAP−/− mice, even when still breastfed. In conclusion, PACAP deficiency is accompanied by distinct changes in fecal microbiota composition with virtually absent bifidobacteria as a major hallmark that might be linked to increased susceptibility to disease.

Open access
Authors: Attila Tordai, Sándor Nagy, Klára Baróti-Tóth, Imelda Marton, Mária Lázár, Judit Demeter, Tamás Masszi and Andrea Matusovits

Absztrakt:

A súlyos akut légúti szindrómát kiváltó, új típusú koronavírus, a SARS-CoV2 olyan példátlan világjárványt okozott, amely szélsőséges terhelést jelent a még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszereire is és azok társadalmaira. Az újonnan emberi kórokozóvá váló vírus ellen sem védőoltás, sem hatékony célzott terápia nem áll rendelkezésre. A járványhelyzetre reagálva a világszerte, köztük Magyarországon is, meghozott szigorú korlátozások a vérellátás tevékenységét egyfelől a donációs hajlandóság és aktivitás kifejezett csökkenése, másfelől a felhasználók igényeinek nehezebben jósolható csökkenése révén érintették. Az OVSz országos adatai szerint a vörösvérsejt-, illetve plazmakészítmények felhasználása mintegy 30%-os, míg a thrombocytakészítményeké mintegy 20%-os csökkenést mutatott 2020. április hónapban az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mobil véradási események száma országosan 61%-kal, a véradásra megjelent donorok száma pedig 28%-kal csökkent. A korábban járványt okozó légúti vírusokkal és a SARS-CoV2-vel is meglevő klinikai tapasztalatok alapján nem valószínűsíthető az új koronavírus hematogén úton történő átvitele, így a véradás előtti szűrés sem indokolt a potenciálisan fertőzöttek kiszűrését segítő általános óvintézkedések betartása mellett. A hematológiai betegellátásban a vérkészítmények felhasználásának csökkenése kisebb mértékű volt, és kifejezett szóródást mutatott a vizsgált szegedi és budapesti egyetemi központok összehasonlításában. Az új kórokozó elleni vakcina és célzott kezelés hiányában a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápia ígéretes és racionális, azonnal hozzáférhető terápiás lehetőség. Az FDA kivételesen gyorsan meghozott bátorító állásfoglalása és irányelve hatására több párhuzamos, nagyobb esetszámú és a korszerű klinikai kutatási szempontokat is figyelembe vevő, a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápiára irányuló klinikai vizsgálat indult az USA-ban és más nyugati országokban, köztük Magyarországon is a vérellátó szolgálatok aktív részvételével.

Open access
Authors: Tamás Madarász, Péter Szűcs, Balázs Kovács, László Lénárt, Zoltán Fejes, Andrea Kolencsik-Tóth, István Székely, László Kompár and Imre Gombkötő

The Institute of Environmental Management at the University of Miskolc, as a major Hungarian research entity in groundwater management, is dedicated to finding solutions to regional issues of global sustainable water resource management challenges, thus further developing its scope of groundwater management competence. WELLaHEAD is an EU-funded fundamental research program coordinated by the faculty members of the institute, covering a broad spectrum of relevant groundwater related research topics based on Northern Hungarian test sites. The research concept is described in the detailed Research Plan of the project, and after 14 project months some of intermediate results can be presented from three research modules.

Open access