Search Results

You are looking at 31 - 40 of 174 items for

  • Author or Editor: Gábor István x
Clear All Modify Search
Authors: Péter Tanos, József Kovács, Ilona Kovácsné Székely and István Gábor Hatvani

Abstract

The River Tisza is one of Central Europe's most important rivers. In the last one and a half century numerous anthropogenic activities have influenced its watershed. As a result measures need to be taken to protect its water quality, necessitating a comprehensive picture of the spatial and temporal variability of its processes, which this study aims to extend further. In this study five sampling locations were analyzed in the upper section of the Tisza over the time interval 1974–2005, dealing with 24 parameters using multi-variate data analysis methods. Employing time series analysis and taking the river's tributaries into account, the strong influence of the River Szamos was pointed out, while stochastic connections indicated the influence of the Tiszalök Water Barrage System on the spatial variation of the Tisza's processes. Finally, by using principal component analysis (PCA), the different background factors were revealed in space and time (seasonal separation) as well. During summer the processes tended to be nitrogen-related, while during winter inorganic compounds play a greater role. Most importantly, spatial variety was observable in the factors.

Restricted access
Authors: István Szabó, Gábor Sobel, Attila Pajor and Zoltán Langmár

A petevezető átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része. A kürteredetű meddőség 10–25%-ában proximalis tubaocclusio képezi az okot. A szerzők áttekintik a proximalis kürtelzáródás vizsgálatára alkalmazható eljárások történetét, metodikáját és értékét, valamint meghatározzák a hiszteroszkópos szelektív tubakanülálás szerepét a kivizsgálás során. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők javasolják az eljárás bevezetését a meddőségi kivizsgálás protokolljába, mert ezzel elkerülhetőek lehetnének a nem kellően megalapozott javallattal végzett in vitro fertilizációs kezelések.

Open access
Authors: Gábor Rubovszky, Nóra Udvarhelyi, Zsolt Horváth, István Láng and Miklós Kásler

Az emlő karcinómája az egyik leggyakoribb női daganat. Ezek között a mintegy 15%-ban előforduló, sem ösztrogénreceptort, sem progeszteronreceptort nem expresszáló és HER2-pozitivitást sem mutató eseteket háromszorosan vagy tripla-negatív karcinómáknak (triple-negative breast cancer, TNBC) nevezzük. A betegség kedvezőtlen kórlefolyása, valamint elfogadott célzott kezelés hiánya az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává tette e betegségcsoportot. A jelen tanulmányban a PubMed-ben 2007. januártól 2009. júniusig publikált közlemények között az emlődaganat és tripla-negatív kulcsszavakon túl, az epidemiológia, patológia, génprofil, prediktív, prognosztikus, terápia és összefoglaló kulcsszavakkal kikeresett közleményeket és a kapcsolódó releváns publikációk eredményeit foglaltuk össze. A TNBC esetén ismert tény, hogy fiatalabb életkorban jelentkezik és gyakoribb a szegényebb fekete vagy hispano-amerikai nőknél, az viszont újdonság, hogy kialakulásában szerepet játszhatnak hormonális tényezők és az elhízás is. A TNBC nem egységes betegség, mert mind hisztomorfológiailag, mind immunhisztokémiai vizsgálatokkal további alcsoportok különíthetőek el. A tripla-negatív tumorok között gyakrabban észlelhető örökletes BRCA1-mutáció vagy szerzett mutáció nélküli BRCA-diszfunkció. A nagyfokú hasonlóság miatt a korábbi években a tripla-negatív daganatokat sokan azonosították a génexpressziós profil alapján meghatározható ún. bazális-szerű tumorokkal, de ez a megfeleltetés ma már nem állja meg a helyét. Több nagy tanulmány igazolta, hogy a tripla-negativitás önmagában kedvezőtlen prognosztikus faktor, bár ismert, hogy a TNBC esetek kb. 10%-a kedvező prognózisú. Elfogadott célzott kezelés hiányában a szisztémás kezelés tekintetében csak a kemoterápia az, ami jelenleg rendelkezésre áll. A kísérleti fázisban lévő célzottan ható vegyületek közül a PARP1-inhibitorok érdemelnek különös figyelemet, mely vegyületek a DNS-javító apparátus hibás működését használják ki. Magyar Onkológia 54: 325–335, 2010

Restricted access
Authors: Gábor Tusnády, István Gaudi, Lídia Rejtő, Miklós Kásler and Zoltán Szentirmay

Absztrakt

Magyarországon 1999-ben indult a Nemzeti Rákregiszter az Országos Onkológiai Intézet fennhatósága alatt; feladata a különböző rosszindulatú daganatok előfordulási gyakoriságának meghatározása. A daganatos betegek túlélési valószínűségének becslésére új módszert dolgoztak ki, a periódusanalízist. Ennek a módszernek a továbbfejlesztéseként a magyar daganatos betegek túlélését Gompertz-eloszlással közelítjük. A magyar Nemzeti Rákregiszter adataiból jelen túlélési vizsgálatunkba azon daganatokat vontuk be, amelyeket 2002. január 1. és 2005. december 31. között ismertek fel, mert ezek már elég távol vannak a regiszter indulásától, így nem tükrözik a kezdeti hibákat, viszont a jelentől is elég messze vannak ahhoz, hogy a korrekciójuk befejezettnek tekinthető. Férfiaknál 21, nőknél 23 daganatlokalizációra meghatároztuk a Gompertz-eloszlás paramétereit és ennek alapján megadtuk az elméletileg várható túlélési valószínűségeket. Ebben a vizsgálatban nem vettük figyelembe sem a klinikai stádiumot, sem egyéb, a regiszterben fellelhető adatot. A Gompertz-eloszlás szerint minden esetben fennáll a daganat teljes gyógyulásának lehetősége és ennek valószínűsége már aránylag rövid követési idő alapján megbízhatóan becsülhető. Eredményeinket Kanada, Olaszország, Norvégia és Finnország ötéves túlélési adataival hasonlítottuk össze és lényeges különbségeket nem találtunk. Férfiaknál és nőknél is az egyes lokalizációkon belül az összehasonlított adatok eltérései lényegesen kisebbek, mint a különböző lokalizációk közötti eltérések.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, István Sugár, Ágnes Laczkó, Pál Ondrejka and György Ledniczky

Absztrakt

Egy 62 éves beteg esetét ismertetjük, aki acut rectalis vérzés miatt került felvételre. A beteg korábban aortobifemoralis bypassműtéten esett át. A kivizsgálás kapcsán a sigmabelet usuráló graftot észleltünk, mely körül kialakult abscedáló folyamat a bőrfelszín felé törő komponenssel is bírt. Exploratív laparotomia után sigmabél-resectio, az entero-grafto-cutan fistula exstirpatiója, a graft jobb szárának részleges eltávolítása, valamint extraanatomikus crossover bypass beültetése történt. Egy ritka, szekunder, a sigmabélbe törő aortoenteralis fistuláról számolunk be, melynél egy grafto-entero-cutan komponens is kialakult, ami alternatív műtéti megoldást kívánt.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 54 éves (1960–2014) retrospektív klinikopatológiai analízis a szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika Orális Medicina Részlegén diagnosztizált jóindulatú orofacialis daganatok és daganatszerű elváltozások utánkövetéses epidemiológiai eredményeinek bemutatására irányult. Anyag és módszer: Összesen 14 661 biopszia történt, amelyek közül 7491 (51,09%) jóindulatú daganatos beteget vontunk be számítógépes vizsgálatunkba. Eredmények: A betegek átlagéletkora 55,3 év, a férfiak száma 2823 (37,7%), a nőké 4668 (62,3%) volt. A férfi : nő arány 1 : 1,65 volt. Az 51–60 éves korcsoportból emelhető ki a legtöbb, 1280 eset (17,1%), és ezen belül 1014 eset (13,6%) alakult ki gyermekkorban és 6477 eset (86,3%) felnőttkorban. Dominálóan több volt a nem neoplasma (6420, 85,7%), mint a neoplasma (1071, 14,3%), ezenfelül pedig több volt a mesenchymalis (5574, 74,4%), mint a nem mesenchymalis (982, 13,1%) daganat. A leggyakoribb daganattípus az irritációs fibroma volt (1806, 32,4%). A gyulladásos/fertőzéses csoportban a legtöbbször granuloma pyogenicumot (465, 8,3%) észleltünk. A cysták közül a mucokele (805, 10,7%), a fejlődési rendellenességek közül pedig a haemangioma (815, 14,6%) fordult elő a leggyakrabban. A daganatok lokalizációját tekintve a legtöbb esetet az ajkon (2081, 27,8%), a gingiván (2024, 27,0%), a buccán (1069, 14,3%), a nyelven (981, 13,1%) és az arcbőrön (695, 9,3%) regisztráltuk. Az orofacialis jóindulatú lágyrész-daganatok döntő többségét a biopsziavételt követően cryo- vagy lézer-, esetenként kombinált (cryo + lézer) kezelésben részesítettük. Következtetés: A jelen vizsgálatban a leggyakoribb jóindulatú tumor az irritációs fibroma volt, és a legtöbb elváltozás az alsó ajkakon fordult elő. A tanulmányok összehasonlító vizsgálatát megnehezítették a diagnosztikai klasszifikációban és a metodológiában alkalmazott különbözőségek, valamint a változó földrajzi és populációs eltérések. Orv Hetil. 2018; 159(37): 1516–1524.

Restricted access

Háttér és célok

A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a nyelvtani szerkezet feldolgozása. Kísérletünkben a helytelen nyelvtani szerkezet (szintaktika) feldolgozása során megjelenő eseményhez kötött agyi potenciálokat (EAP) vizsgáltuk, mely általában két komponensben jelenik meg: a bal anterior negativitás (LAN) és a P600. A LAN-t a morfoszintaktikai szabálysértés váltja ki. A P600-at a nyelvtani szerkezeti újrafeldolgozásához kötik, azaz nyelvtanilag helytelen, bonyolult vagy többértelmű információ feldolgozásakor jelenik meg. A többet vizsgált nyelvekkel ellentétben a magyar nyelvben az alany-állítmány egyeztetés sértése mellett a tárgy-állítmány egyeztetés sértése is megvalósítható. Az alany-állítmány egyeztetési sértés mellett két olyan sértést hoztunk létre, melyek az alany és a tárgy reorganizációját vonják maguk után: a „-t” tárgyrag elhagyásával a tárgyról, illetve annak az alanyhoz toldásával. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az alany-tárgy reorganizációs sértések eseteiben is megjelennek-e a tipikus EAP-komponensek, illetve az alany-állítmány sértéshez hasonló mintázatot mutatnak-e. Emellett arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az egyeztetést meghatározó szavak közötti távolság befolyásolja-e ezeket komponenseket.

Módszer

20 egészséges felnőtt elektroenkefalográfiás vizsgálata során egy képernyőn szavanként jelentek meg a mondatok, melyeknek fele nyelvtanilag helyes, fele pedig helytelen volt. Háromféle sértést alkalmaztunk, és sértéseket meghatározó szavak közötti távolság 1–11 szó lehetett.

Eredmények

A három típusú sértés eltérő LAN-P600 mintázatot eredményezett, emellett a kétféle reorganizációs sértés sem mutatott egyforma EAP-mintázatot. Továbbá a nyelvtani elemzőrendszer érzékeny a sértést meghatározó két szó közötti távolságra.

Restricted access

Absztrakt:

A rendkívül komplex mechanizmusok révén megvalósuló intercelluláris kommunikációnak meghatározó szerepe van mind az egészséges, mind a különböző megbetegedések esetében tapasztalható, megváltozott szöveti homeosztázisban. A tumorsejtek és azok mikrokörnyezetében található egyéb sejtek között megfigyelhető sejt–sejt interakciók nemcsak a tumoros megbetegedések progressziójában, hanem a terápiával szemben fellépő rezisztenciában is kulcsszerepet játszanak. A membrán nanocsövek olyan újonnan felfedezett, nagy távolságot áthidalni képes intercelluláris összeköttetések, amelyek számos sejtalkotó cseréjét teszik lehetővé két vagy több sejt között, beleértve a különböző ionokat, makromolekulákat, de akár még az olyan nagyobb méretű organellumokat is, mint amilyenek a mitokondriumok. A membrán nanocsöveken keresztül átadott mitokondriumok egyértelműen megváltoztatják a recipiens sejtek metabolizmusát, funkcionális jellemzőit, a jelenség pedig mind az egészséges, mind a rákos sejtek esetében kimutatható. A metabolikus plaszticitást manapság a rák egyik legfontosabb jellemzőjének tekintik, mivel cáfolhatatlanul kulcsszerepet játszik a kezelés következtében kialakuló gyógyszer-rezisztenciában. Az elmúlt néhány évben vált teljesen világossá, hogy a gyógyszer-rezisztencia kialakulásában a membrán nanocsöveken keresztül zajló mitokondriumátadásnak meghatározó szerepe van, amely újfajta terápiás megközelítések kidolgozását teszi szükségessé.

Restricted access
Authors: Gábor Orosz, István Tóth-Király, Beáta Bőthe and Dóra Melher

Background and aims

Tinder is a very popular smartphone-based geolocated dating application. The goal of the present study was creating a short Problematic Tinder Use Scale (PTUS).

Methods

Griffiths’ () six-component model was implemented for covering all components of problematic Tinder use. Confirmatory factor analyses were carried out on a Tinder user sample (N = 430).

Results

Both the 12- and the 6-item versions were tested. The 6-item unidimensional structure has appropriate reliability and factor structure. No salient demography-related differences were found. Users irrespectively to their relationship status have similar scores on PTUS.

Discussion

Tinder users deserve the attention of scientific examination considering their large proportion among smartphone users. It is especially true considering the emerging trend of geolocated online dating applications.

Conclusions

Before PTUS, no prior scale has been created to measure problematic Tinder use. The PTUS is a suitable and reliable measure to assess problematic Tinder use.

Open access
Authors: Pál Jakusch, Tímea Kocsis, Ilona Kovácsné Székely and István Gábor Hatvani

The aim of the present study is to extend the applicability of MRI measurements similar to those used in human diagnostics to the examination of water barriers in living plants, thus broadening their use in natural sciences. The cucumber, Cucumis sativus, and Phillyrea angustifolia, or false olive, were chosen as test plants. The MRI measurements were carried out on three samples of each plant in the same position vis-a-vis the MRI apparatus using a Siemens Avanto MRI scanner. Two different relaxation times were employed, T1, capable of histological mapping, and T2, used for the examination of water content. In the course of the analysis, it was found that certain histological formations and branching cause modifications to the intensity detected with relaxation time T2. Furthermore, these positions can also be found in T1 measurements. A monotonic correlation (cucumber: ρ = 0.829; false olive: ρ = –0.84) was observed between the T1 and T2 measurements. In the course of the statistical analysis of the signal intensities of the xylems it was concluded that they cannot be regarded as independent in a statistical sense; these changes rather depend on the anatomic structure of the plant, as the intensity profile is modified by nodes, leaves and branches. This serves as a demonstration of the applicability of MRI to the measurement of well know plant physiological processes. The special parametrization required for this equipment, which is usually used in human diagnostics, is also documented in the present study.

Restricted access