Search Results

You are looking at 31 - 32 of 32 items for

  • Author or Editor: László Fodor x
Clear All Modify Search
Authors: Judit Szabó-Fodor, László Kametler, Roland Pósa, Rene Mamet, Veronika Rajli, Johann Bauer, Péter Horn, Ferenc Kovács and Melinda Kovács

The absorption, distribution and elimination of fumonisin B 1 (FB 1 ) and its metabolites was investigated in pigs. For the determination of the absorption and biotransformation of FB 1 , T-cannula were implanted into the distal part of experimental pigs’ ileum and the total urine and faeces moiety was collected during the toxin feeding (45 mg FB 1 /kg diet, duration: 10 days) and in the subsequent elimination period (10 days). At the end of trial several organs, muscle and fat samples were also collected. The accumulative absorption of fumonisin B 1 was 4%. In the chymus, the FB 1 conversion to aminopentol (totally hydrolysed FB 1 ; AP 1 ) and partially hydrolysed FB 1 (PHFB 1 ) was 1% and 3.9%, respectively. Derivatives of FB 1 were mostly accumulated in the liver and kidney, while in negligible concentration could be detected in the muscle and fat samples. In the organs the efficacy of the FB 1 to AP 1 and PHFB 1 conversion was 30% and 20%, respectively. In the faecal content the main hydrolised product was PHFB 1 (47%), with 12% of AP 1 . 1.5% of the FB 1 quantity taken up was excreted with the urine, about 35% in hydrolyzed form. Detectable amounts of FB 1 and its metabolites were measured in most of the organs, in faeces and urine even 10 days after the feeding of the noncontaminated diet. As a general conclusion, the intestinal microbiota of pigs is able to transform the intact FB 1 to a similarly toxic substance (partially hydrolyzed FB 1 ) or to a more toxic metabolite (aminopentol).

Restricted access
Authors: Csaba Polgár, Zsolt Orosz, Zsuzsanna Kahán, Gabriella Gábor, Nóra Jani, Gábor Cserni, Janaki Hadijev, Janina Kulka, Zoltán Sulyok, Gábor Boross, György Lázár, Zsolt László, Csaba Diczházi, Nóra Udvarhelyi, Éva Szabó, Zoltán Péntek, Tibor Major and János Fodor

Absztrakt

A közlemény célja a magyarországi multicentrikus, randomizált DCIS vizsgálat korai eredményeinek ismertetése. 2000 és 2007 között 278 DCIS miatt emlőmegtartó műtéttel kezelt beteget randomizáltunk a lokális recidíva szempontjából meghatározott rizikócsoportok szerinti besorolás után. Alacsony/közepes kockázat esetén (n=29) a betegek 50 Gy sugárkezelésben vagy szoros obszervációban részesültek. Magas kockázat mellett (n=235) 50 Gy vagy 50 Gy + 16 Gy tumorágy “boost” besugárzást adtunk. Igen magas kockázat (pozitív sebészi szél) esetén (n=14) a betegek emelt dózisú (50 Gy + 16 Gy “boost”) sugárkezelésen vagy reoperáción (reexcízió + sugárkezelés vagy masztektómia) estek át. Immunhisztokémiai (IHK) módszerrel vizsgáltuk a lehetséges molekuláris prognosztikai markerek (ER, PR, Her2, p53, Bcl-2 és Ki-67) expresszióját. A 36 hónapos medián követési idő alatt az alacsony/közepes és igen magas rizikójú betegcsoportokban daganatkiújulást nem észleltünk. A magas rizikójú betegcsoportban 4 (1,7%) lokális recidíva és 1 (0,4%) távoli áttét alakult ki, emlődaganatos haláleset nem volt. A magas rizikójú betegcsoportban a helyi daganatkiújulás 3 és 5 éves valószínűsége 1,1% és 3,1% volt. A pozitív IHK reakció a Her2 (38%), p53 (37%) és Ki-67 (44%) markereknél a nukleáris grade-del korrelált. Ezzel szemben az ER- (77%), PR- (67%) és Bcl-2- (64%) pozitivitás szignifikáns inverz összefüggésben volt a grade-del. Korai eredményeink alapján az emlő-DCIS kezelésében az emlőmegtartó műtét és posztoperatív sugárkezelés alkalmazásával a helyi daganatkiújulás éves aránya 1% alatt marad. A molekuláris prognosztikai faktorok IHK vizsgálata segíthet a DCIS biológiai heterogenitásának feltérképezésében.

Restricted access