Search Results

You are looking at 31 - 40 of 74 items for

  • Author or Editor: Oláh Attila x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A szerzők a rendelkezésre álló legfrissebb evidence based adatok alapján tekintik át az irresecabilis pancreastumorok kapcsán alkalmazható palliatív módszerek két alternatívájának, a hagyományos sebészi bypassműtéteknek és az endoscopos stentimplantatióknak az eredményeit. A meta-analízisek elemzése alapján biliaris plasztikstentek alkalmazása csak rövid, 6 hónapot meg nem haladó várható túlélés esetén javasolható. Ennél hosszabb életkilátás esetén az öntáguló fémstent a költséghatékonyabb. Ez utóbbi módszer a hagyományos sebészi bypassműtéttel minden szempontból egyenrangú. Feltétlenül a sebészi módszernek van azonban prioritása minden esetben, ahol az irresecabilitas a korrekt staginget követően is kétséges, vagy ahol egyidejűleg gyomorürülési zavar is fennáll.

A duodenalis stentek alkalmazása nem javasolható rutinszerűen. A magas késői szövődmények aránya (stentmigratio, perforatio, obstructio) miatt csak szelektált esetekben, előrehaladott stádiumban, vagy fokozott műtéti kockázat mellett érdemes megkísérelni a módszert.

Restricted access

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Open access

Absztrakt

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.

Restricted access

A tanulmány az önmagát az új évezred pszichológiájaként definiáló pozitív pszichológia első évtizedét tekinti át. Kiemeli azokat a témaköröket, amelyeket a pszichológia ezen új irányzata hozott fókuszba. Az új irányzat keretében felbukkanó tematikus gazdagsággal jellemezhető megközelítések közül a jóllét struktúrájával, a pozitív érzelmek kutatásával és az egészséges működés modelljeivel foglalkozik. Ismerteti azokat az empirikus kutatásokat, amelyek a szubjektív jóllét, a pszichológiai jóllét és a szociális jóllét konstruktumainak validitását ellenőrizték. A szerzők hangsúlyozzák azt, hogy a pozitív pszichológia pályafutásának első évtizedében az egészségpszichológiát erőteljesen orientáló irányzat, a közgondolkodásban pedig a pszichológia célját és feladatait illetően szemléletváltást elérő tényező lett.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Norbert Németh and Attila Oláh
Restricted access

Absztrakt

Az érzelmi intelligencia kutatási területén az egyik legkritikusabb feladat empirikus érvekkel alátámasztani az intelligencia terminus alkalmazásának „létjogosultságát”. E bizonyítás során a legfontosabb feladat igazolni, hogy a képességként mért érzelmi intelligencia független az intelligenciától és személyiségtől, valamint hogy az érzelmi intelligencia tesztekben nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul. Ez utóbbi fejlődési kritériummal kapcsolatban eddig kevés empirikus adat áll rendelkezésre. Jelen vizsgálat a saját érzelmek észlelésének képességét és más személy érzelmeinek észlelési képességét mérő feladatok, illetve az érzelmi információ detektálásának és adekvát alkalmazásának képességét mérő feladatok kapcsán teszteli, hogy a feladatokban nyújtott teljesítmény javul-e az életkor előrehaladásával. A vizsgálatban magyar iskoláskorúak nagy mintája vett részt. Eredményeink szerint az érzelmi intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Mokánszki, Anikó Ujfalusi, Erzsébet Balogh, Zsuzsanna Molnár, Tamás Sápy, Attila Jakab, Attila Varga and Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access

Absztrakt

Célkitűzések: Irodalmi adatok alapján a súlyos posztoperatív komplikációkat követően feltételezhetően gyakrabban alakul ki lokális recidíva, illetve távoli metastasis. Ezt saját beteganyagunk vizsgálatával szerettük volna igazolni. Módszerek: 2000. január 1. és 2004. december 31. között 332 betegnél végeztünk elektív, kuratív resectiót colorectalis carcinoma miatt. A posztoperatív szövődményeket a módosított Clavien-beosztás szerint osztályoztuk. A műtétet követően 30 napon belül fellépő szövődményeket rendszereztük. A szövődmények összesítésében minden szövődményt feldolgoztunk, betegenként pedig mindig a legsúlyosabb szövődményt vettük figyelembe. Az utánkövetési időszak 2009. december 31-ig terjedt. A vizsgált tényezőket egy-, illetve többváltozós rendszerben, statisztikai próbákkal elemeztük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 64 év volt, 56%-uk (187 beteg) férfi volt. Műtét előtt 84 beteg (25,3%) részesült onkológiai kezelésben. A vizsgálatba csak R0 resectión átesett betegeket választottunk be. 182 beteg esetében (56,3%) szövődménymentes volt a műtét utáni időszak. A mortalitás 3,3% volt. Grade 4-es szövődmény 5 betegnél (1,5%), Grade 3-as 26 betegnél (8%), Grade 2-es 83 betegnél (25,8%), Grade 1-es 25 betegnél (7,7%) jelentkezett. Az utánkövetési idő alatt 75 betegnél (23,3%) alakult ki lokális recidíva és/vagy távoli metastasis. A tumor gradusa (p = 0,008), a daganat stádiuma (p = 0,0001), és a szövettani vizsgálat során észlelt ér-, illetve nyirokérbetörés (p = 0,0001) egyértelműen hajlamosít későbbi lokális recidíva és/vagy metastasis kialakulására. Grade 3-as szövődményeket követően gyakrabban alakul ki recidíva (p = 0,0039), és magasabb a tumorspecifikus halálozás aránya is (p = 0,05). Konklúziók: Elektív, kuratív colorectalis carcinomák resectióját követően jelentkező Grade 3-as típusú szövődmények esetében gyakrabban lehet recidíva és/vagy távoli metastasis kialakulására számítani, magasabb a tumorspecifikus halálozás is. A posztoperatív szövődmények nem csupán a közvetlen műtéti időszakban jelentenek veszélyt a beteg számára, de onkológiai hatásuk révén a hosszú távú túlélés esélyét is jelentősen rontják.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Nóra Hajdú, Tibor Belágyi, Péter Gyűrűs and Attila Oláh

Absztrakt

A pancreas solid pseudopapillaris neoplasia (SPN) egy ritka, alacsony malignitasú daganat, amely általában fiatal nőkben alakul ki. Alacsony incidenciájának köszönhetően sem a diagnosztika, sem a kezelés terén nem születtek még egyértelmű szakmai ajánlások. Vizsgálatunk célja egy hazai sebészeti centrumban SPN miatt kezelt betegek klinikai adatainak elemzése és tapasztalataink összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Centrumában 2004 és 2007 között SPN miatt pancreasresectión átesett 4 beteg adatait elemeztük retrospektív módon a klinikai adatok alapján. SPN miatt kezelt betegeink mindegyike nő volt, életkoruk 17–49 év. A preoperatív vizsgálatok, főleg a CT-kép alapján felállított SPN diagnózisát posztoperatív patológiai vizsgálatokkal igazoltuk. A mai napig folytatott utánkövetés szerint minden betegünk – a szükséges radikalitást biztosító, de lehetőség szerint szervmegtartó műtétet követően – tumormentes, és életminőségük is megfelelő. Saját tapasztalataink alapján a CT-vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható az SPN preoperatív diagnózisa. Az R0-resectiót biztosító, de csak korlátozott radikalitású műtét megfelelő kezelési stratégia az SPN megoldására.

Restricted access