Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Adriana Neagoș x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek tüdőfunkciója és társbetegségei a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikán

Lung function and comorbidities in patients with exacerbated chronic obstructive pulmonary disease hospitalized in Tirgu-Mureș Pulmonology Clinic

Orvosi Hetilap
Authors:
Mioara Szathmary
,
Hédi-Katalin Sárközi
,
Edith Simona Ianoși
,
Zsuzsanna Gáll
,
Alexandra Floriana Nemes
,
Mara Andreea Vultur
,
Adriana Neagos
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakori krónikus gyulladásos betegség, nagy mortalitással. Célkitűzés: A vizsgálat célja a COPD-ben szenvedő betegek paraméterei – életkor, nemi megoszlás, kockázati tényezők (dohányzás, foglalkozási expozíció), a COPD súlyossága, testtömegindex, tüdőfunkció, társbetegségek és szövődmények – közötti összefüggések feltárása volt dohányzó és foglalkozási ártalomnak kitett betegeknél. Módszer: 209 beteg adatait elemeztük, akiket 2019-ben a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikára COPD-exacerbatio miatt vettek fel. Eredmények: A tápláltsági állapot alapján 4 csoportba soroltuk a betegeket: 50 alultáplált, 53 normál testsúlyú, 53 túlsúlyos, valamint 53 elhízott páciens. A férfi : nő arány 2,48 volt. Az esetek 67%-a aktív, keresőkorban levő páciens, 55,98%-a 55–65 év közötti volt. A betegek 10,5%-a volt 75 év feletti. A páciensek jelentős része (76,55%) dohányzott, a férfiak 91,9%-a és a nők 33,8%-a. A foglalkozási ártalom az esetek 30,62%-ában a dohányzással társult. A nem dohányzóknál a foglalkozási expozíció volt a fő tényező a COPD patogenezisében (81,6%). A „biomassza-tüzelőanyagoknak” vagy a passzív dohányzásnak való expozíció is főleg a nem dohányzó nőknél volt megfigyelhető (78,9%). A FEV1 átlagértékei alacsonyabbak voltak a túlsúlyos, elhízott és alultáplált betegekben, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízott és túlsúlyos COPD-s betegek körében gyakrabban fordult elő ischaemiás szívbetegség (41,5%, illetve 43,4%), mint a normál súlyú, illetve sovány betegeknél (24%, illetve 20%). Megbeszélés: Adataink rávilágítanak a károsodott tüdőfunkció súlyosságára mind a cachexiás, mind az elhízott betegeknél, és alátámasztják a testmozgás, a táplálkozás-ellenőrzés, a légzőfunkciók szűrése és az általános rehabilitáció szükségességét a COPD-s betegek tüdőkapacitásának javítása érdekében. Következtetés: A COPD multidiszciplináris megközelítése mind diagnosztikai módszerként, mind a COPD-társbetegségek helyes kezeléséhez szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1597–1605.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Posta
,
János András Jarabin
,
Ádám Perényi
,
Zsófia Bere
,
Adriana Neagos
,
Ferenc Tóth
,
József Géza Kiss
, and
László Rovó

Absztrakt:

Bevezetés: A Baha® Attract egy új, implantálható transcutan csontvezetéses hallásjavító rendszer, amely fiatalkorban is előnyösebb lehet a klasszikus percutan eszközökkel szemben. Célkitűzés: Az eszköz alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a fiatalkori hallásrehabilitációs műtéteknél. Módszer: Klinikánkon ez idáig nyolc esetben végeztünk fiatalkorban implantációt (átlag 13,2 ± 3,2 év) az általunk módosított „posterosuperior” feltárásos technikával, 5 mm-es implantátummal. Az életkori sajátságok indokolták, hogy kiegészítő tanulmányként 72 fő, 1–8 éves gyermek koponya-CT-felvételét elemezve megmérjük a koponyacsont vastagságát az implantátum beültetésének ideális lokalizációjában. Eredmények: Az implantációk átlag 30 perces műtéti idővel történtek. Intra- és posztoperatív szövődményt nem észleltünk. A beszédprocesszorokat a negyedik héten illesztettük. Audiológiai eredményekben 51,58 ± 11,22 SD dBHL hallásteljesítmény, valamint 43,3 ± 16,02 SD dB beszédhallásküszöb-javulást értünk el. A koponyacsont-vastagság átlagosan 3,39 ± 1,05 SDmm-nek adódott. Következtetés: A Baha® Attract új lehetőség a fiatalkori hallásrehabilitációban. Az implantációt megelőzően javasolt a koponyáról CT-vizsgálatot végezni, amellyel megállapítható a csont vastagsága és megtervezhető az implantátum beültetésének optimális helye. Orv. Hetil., 2017, 158(8), 304–310.

Restricted access

A tuberkulózis és a HIV-fertőzés kapcsolatának jellemzői Maros megyében, Romániában

Characteristics of the association between tuberculosis and HIV infection in Mures county, Romania

Orvosi Hetilap
Authors:
Hédi-Katalin Sárközi
,
Edith-Simona Ianoși
,
Delia-Liana Rachiș
,
Mioara Szathmáry
,
Cristina Gîrbovan
,
Cornelia-Bianca Tudor
,
Adriana Neagoș
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: Annak ellenére, hogy Romániában a humán immundeficientia-vírus (HIV) okozta megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutat, a HIV-fertőzés továbbra is a tuberkulózis (TBC) egyik legfontosabb kockázati tényezője. Célkitűzés: A TBC–HIV-társfertőzés sajátosságainak elemzése a romániai Maros megyében 2014 és 2020 között. Módszer: A vizsgálati csoport adatainak retrospektív módon történő feldolgozása és összehasonlítása nemzetközileg közölt adatokkal (hasonló betegcsoport, ugyanebben a földrajzi régióban, 2004 és 2013 között). Eredmények: A vizsgálatba 40, TBC–HIV-társfertőzéssel kórismézett beteget vontunk be: 24 férfi, 16 nő, 22 vidéki környezetből származó, 22 dohányzó, 20 alkohol-, illetve 4 kábítószer-fogyasztó volt. Többségükre rossz életkörülmények és az otthoni környezet túlzsúfoltsága volt jellemző. 30 páciens a 26–40 éves korcsoporthoz tartozott, ami jelentősen befolyásolta személyes és társadalmi fejlődésüket. 25 beteg szerzett immunhiányos tünetcsoporttal (AIDS) került kórismézésre. 28 tüdő-TBC-t, 1 extrapulmonalis és 11 vegyes formát azonosítottunk. 13 esetben nem sikerült kórokozót kimutatni; a kórismézéshez valószínűségi kritériumokra támaszkodtunk (epidemiológia, klinikai és képalkotási módszerek). Szignifikánsan csökkent a hepatitis, a parazitogén, illetve más, opportunista fertőzések száma, viszont megnövekedett az anaemia, az idegrendszeri és a légzőrendszeri megbetegedések gyakorisága. Szintén szignifikánsan csökkent a gyógyszerrezisztens formák előfordulása és a halálozási arány is. Megbeszélés: A TBC–HIV-társfertőzéses betegek többségének rosszak az életkörülményei, emiatt a vizsgálatok és a kezelés terén nem mutatnak megfelelő együttműködést. A HIV/AIDS kísérte TBC nagyobb valószínűséggel okoz szövődményeket, gyógyszer-rezisztenciát és magas halálozási arányt. A betegségek kórismézése érdekében minden TBC-s betegnél fontos szűrni a HIV-fertőzést, illetve a HIV-fertőzötteknél a TBC-t. Következtetés: Mindkét betegség megelőzése, korai kórismézése és kezelése nagyobb figyelmet igényel, akárcsak a szegénység felszámolása és a magasabb szintű oktatás elősegítése. Orv Hetil. 2023; 164(1): 19–28.

Restricted access