Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Andrea Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Terminológia
Authors: Andrea Faludi, Márk Klenk, Réka Kovács, and Erika Farkas
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Andrea Hagyó, Csilla Farkas, András Lukács, Szilveszter Csorba, and Tamás Németh
Restricted access

The transmission route of giardiasis not yet understood and why some infected individuals remain asymptomatic while others become quite ill. The drinking water quality is supposedly responsible for the prevalence of asymptomatic Giardia duodenalis infections in different areas, therefore asymptomatic giardiasis has been investigated in three water supply areas of Hungary: three hundred stool samples from inhabitants of Budapest, Füzér and Mátrafüred were examined by immunological and molecular methods for the presence of G. duodenalis infections. Individuals were asked to fill out a validated questionnaire at the time of stool collection and the interview covered demographic data, family life, education and travel history.In Budapest and in Mátrafüred in one stool sample G. duodenalis Assemblage A, whereas in Füzér once G. duodenalis Assemblage A, once Assemblage B and twice mixed infection were detected. We found higher prevalence rate of 4% of G. duodenalis infections of asymptomatic people in the village Füzér, where the removal of the Giardia cysts of the drinking water treatment plant was not effective. This study throws a light the need to look into the possibility of other risks of Giardia infections such as water transmission routes. To our knowledge, this is the first study evaluating the prevalence of G. duodenalis infections in asymptomatic persons in Hungary.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Mátyus, István Horváth, János Fehér, Róbert Farkas, Veronika Wolf, Rita Galántai, Andrea Kis, and András Gachályi

Munkánk célja a Guardien Angel (GA, azaz Őrangyal) pezsgőpor véralkoholszintet befolyásoló hatásának vizsgálata volt egészséges önkénteseken. Az összeállított protokoll szerint két méréssorozatot készítettünk, amelynek során (modellezve egy családi vagy társadalmi összejövetel étkezési, ivási szokásait) 70 g tiszta szesznek megfelelő alkoholmennyiséget kellett a vizsgált személyeknek elfogyasztani egy bőséges étkezéssel párosítva. A vizsgálatban részt vevők először nem kaptak GA pezsgőport az étel-ital mellé, míg a második sorozatban közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt és étkezés közben 1-1 tasak, vízben oldott granulátumot ittak meg. Az önkontrollos kísérleti körülmények között végzett vizsgálat során az önkéntesektől óránként, összesen ötször vettünk vért véralkohol-meghatározás céljából. A méréseket gőztérből vett mintavételezéssel, szilárd fázisú mikroextrakciós (SPME) módszerrel, GC-MS eljárással végeztük el. A sorozatmérések eredményei alapján megállapítható, hogy a véralkoholszint a két tasak granulátum elfogyasztása után jóval alacsonyabb volt a pezsgőpor nélküli alkoholfogyasztáshoz képest. A GA pezsgőpor hatására a vizsgálat második órájától kezdve mindenkinek jelentősen csökkent a véralkoholszintje. Ez az eredmény arra utal, hogy a GA pezsgőpor véralkoholszintet csökkentő képességét az egészséges személyek egyéni metabolizmusa csak kismértékben befolyásolta. Az eddigi eredményeink alapján érdemes további vizsgálatokat végezni annak eldöntésére, hogy a GA pezsgőpor hatásmechanizmusában az alkohol felszívódásának vagy/és az alkohol metabolizmusának befolyásolása játszik-e szerepet.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Viktória Kőhalmi, Nóra Veszeli, Andrea Luczay, Lilian Varga, and Henriette Farkas

Absztrakt:

Bevezetés: Az attenuált androgéneket gyakran alkalmazzák C1-inhibitor-hiányos hereditaer angiooedema akut epizódjainak megelőzésére. Praepubertason túli alkalmazásuk az epifízisfugák korai záródásához, ezáltal növekedés-visszamaradáshoz vezethet. Célkitűzés: A danazol hereditaer angiooedemás gyermekek hossznövekedésére kifejtett hatásának felmérése. Módszer: Retrospektív tanulmányunk negyvenkettő, 21 évesnél idősebb hereditaer angiooedemás beteg adatait elemezte. A betegek esetében meghatároztuk a várható testmagasságtól való eltérést, majd azt a betegek neme, valamint a 21 éves kor előtt végzett danazolkezelés összdózisa és időtartama függvényében elemeztük. Danazollal 16 éves kora előtt kezelt betegek esetében összefüggést kerestünk a várható testmagasságtól való eltérés, valamint a kezelés időtartama, illetve kumulatív dózisa között. Eredmények: Nem találtunk szignifikáns különbséget a várható testmagasságtól való eltérésben danazolt szedő/nem szedő, illetve fiú és leány betegek között. Ezt a különbséget a danazol dózisa és alkalmazásának időtartama 16 vagy 21 évesnél fiatalabb korban végzett kezelés esetén sem befolyásolta. Következtetések: A danazol a minimális hatékony dózisban alkalmazva nem befolyásolta a növekedést. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1269–1276.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Ágnes Dencs, Ágnes Farkas, Mónika Gyugos, Andrea Kurcz, Erzsébet Puskás, B. Tresó, Erzsébet Rusvai, Erzsébet Barcsay, and Mária Takács

A nosocomial Hepatitis B virus (HBV) outbreak at a paediatric onco-haematology unit was investigated using molecular biological methods to determine the origin of the infections. The National Reference Laboratory of Hepatitis Viruses received seven HBsAg positive sera from patients and one from the brother of a patient. A fragment of the preS1/preS2/S genes from all samples was amplified, the PCR products were sequenced and a rooted phylogenetic tree was constructed. All nucleotide sequences from the different patients were very similar and 6 of the 8 sequences were identical, suggesting a common origin of the infections. These sequences were closely related to those amplified from a nosocomial HBV epidemic in another hospital in Hungary. The on-scene investigation revealed several malpractices. The two hospital departments had close connections and some of the patients were treated in both institutions. Present report underlines the importance of developing screening protocols for hepatitis viruses and that of the introduction of regular training programs for health care professionals in the field of hospital hygiene.

Restricted access

Bortezomib-thalidomid-dexametazon-terápiára refrakter myeloma multiplexes esetek elemzése két budapesti centrum adatai alapján

Evaluation of bortezomib-thalidomide-dexamethason refractory cases of multiple myeloma treated in two centers in Budapest

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: András Dávid Tóth, Gergely Varga, Nikolett Wohner, Péter Farkas, Laura Horváth, Gergely Szombath, Andrea Ceglédi, András Kozma, Péter Reményi, Tamás Masszi, and Gábor Mikala

Absztrakt:

A bortezomib-thalidomid-dexametazon- (VTD-) alapú rezsim az egyik leggyakrabban alkalmazott kemoterápiás protokoll a myeloma multiplex első vonalbeli kezelésében Magyarországon. A válaszarány jelentős, de előfordulnak refrakter esetek is. Sokszor ekkor is hatásosak lehetnek az új, de jelentős költségű másodvonalbeli szerek, ezért a VTD-refrakteritás mihamarabbi felismerése fontos feladat. Nem ismert, hogy mely esetekben számíthatunk VTD-terápiára elégtelen válaszra. Ennek vizsgálatára 16, a Dél-pesti Centrum Kórházban és a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján 2009 és 2019 között kezelt VTD-refrakter beteg adatait elemeztük retrospektíven. Meglepő módon a refrakter betegek többsége nem rendelkezett az ismert kedvezőtlen prognosztikai faktorokkal. A szérum β2-mikroglobulin-, albumin-, LDH-szintekben a kiugró eltérések nem voltak jellemzőek, továbbá csak két esetben találtunk magas kockázattal járó citogenetikai (del(17p), illetve t(4;14)) elváltozást. A másodvonalbeli kezelésig medián 89 nap telt el, és amennyiben lehetséges volt, a terápia során törekedtünk autológ őssejt-transzplantáció végzésére. A másodvonalbeli kezelésre a betegek többsége már jól reagált, 16-ból 10 esetben nagyon jó részleges válasz vagy komplett remisszió lépett fel. A VTD-refrakter betegek medián túlélése 47 hónap volt, ami összevethető a nem VTD-refrakterek túlélési adataival.

Következtetésként elmondható, hogy az eddig használt prognosztikai faktorok nem alkalmasak a VTD-refrakteritás előrejelzésére myeloma multiplexben. Az adatok felhívják a figyelmet új markerek szükségességére, melyek segítségével korábban juthatna ez a betegpopuláció hatékony terápiához, valamint a kezelés során végzett szoros kontroll fontosságára, hogy mielőbb felismerjük a terápiaváltás szükségességét.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Eszter Kotyuk, Anna Magi, Andrea Eisinger, Orsolya Király, Andrea Vereczkei, Csaba Barta, Mark D. Griffiths, Anna Székely, Gyöngyi Kökönyei, Judit Farkas, Bernadette Kun, Rajendra D. Badgaiyan, Róbert Urbán, Kenneth Blum, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Changes in the nomenclature of addictions suggest a significant shift in the conceptualization of addictions, where non-substance related behaviors can also be classified as addictions. A large amount of data provides empirical evidence that there are overlaps of different types of addictive behaviors in etiology, phenomenology, and in the underlying psychological and biological mechanisms. Our aim was to investigate the co-occurrences of a wide range of substance use and behavioral addictions.

Methods

The present epidemiological analysis was carried out as part of the Psychological and Genetic Factors of the Addictive Behaviors (PGA) Study, where data were collected from 3,003 adolescents and young adults (42.6% males; mean age 21 years). Addictions to psychoactive substances and behaviors were rigorously assessed.

Results

Data is provided on lifetime occurrences of the assessed substance uses, their co-occurrences, the prevalence estimates of specific behavioral addictions, and co-occurrences of different substance use and potentially addictive behaviors. Associations were found between (i) smoking and problematic Internet use, exercising, eating disorders, and gambling (ii) alcohol consumption and problematic Internet use, problematic online gaming, gambling, and eating disorders, and (iii) cannabis use and problematic online gaming and gambling.

Conclusions

The results suggest a large overlap between the occurrence of these addictions and behaviors and underlies the importance of investigating the possible common psychological, genetic and neural pathways. These data further support concepts such as the Reward Deficiency Syndrome and the component model of addictions that propose a common phenomenological and etiological background of different addictive and related behaviors.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Richárd Szmola, Gyula Farkas, Péter Hegyi, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Andrea Párniczky, Gábor Rubovszky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Ákos Pap

A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Ákos Szücs, and László Czakó

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

Open access