Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Attila Dobos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Cotyledons (n = 167) from 30 Hungarian and 5 Slovakian dairy cattle herds were analysed for Coxiella burnetii by real-time PCR targeting the IS1111 gene. Eighty (88.9%) out of the 90 cotyledons from retained placentas and 31 (40.3%) out of the 77 cotyledons from normally separated placentas tested positive. Seventeen out of the 80 positive samples (21.3%) originating from retained placentas were found to be highly loaded with C. burnetii with a cycle threshold (Ct) value lower than or equal to 27.08, ranging between 11.92 and 27.08. The rest of the positive samples from retained fetal membranes and from normally separated placentas were moderately loaded with C. burnetii DNA. Five out of the ten samples showing the strongest positivity (Ct 11.92–18.28) from retained placentas were genotyped by multispacer sequence typing based on ten loci, which revealed sequence type (ST) 61, a type that had not been detected in Hungary and Slovakia previously. Retained placenta was more likely in cows with C. burnetii PCR-positive cotyledons (odds ratio: 12.61, P = 0.0023). The high C. burnetii DNA load found in retained fetal membranes may be a potential risk factor for human infection and may also be associated with the retention of fetal membranes.

Restricted access

Abstract

Cotyledons (n = 167) from 30 Hungarian and 5 Slovakian dairy cattle herds were analysed for Coxiella burnetii by real-time PCR targeting the IS1111 gene. Eighty (88.9%) out of the 90 cotyledons from retained placentas and 31 (40.3%) out of the 77 cotyledons from normally separated placentas tested positive. Seventeen out of the 80 positive samples (21.3%) originating from retained placentas were found to be highly loaded with C. burnetii with a cycle threshold (Ct) value lower than or equal to 27.08, ranging between 11.92 and 27.08. The rest of the positive samples from retained fetal membranes and from normally separated placentas were moderately loaded with C. burnetii DNA. Five out of the ten samples showing the strongest positivity (Ct 11.92–18.28) from retained placentas were genotyped by multispacer sequence typing based on ten loci, which revealed sequence type (ST) 61, a type that had not been detected in Hungary and Slovakia previously. Retained placenta was more likely in cows with C. burnetii PCR-positive cotyledons (odds ratio: 12.61, P = 0.0023). The high C. burnetii DNA load found in retained fetal membranes may be a potential risk factor for human infection and may also be associated with the retention of fetal membranes.

Open access

Összefoglalás

A növényállomány klorofilltartalma és nitrogénellátottsága közvetve is mérhető nem destruktív, optikai mérőműszerekkel, melyek alkalmazásával lehetővé válik a növényállomány nitrogénellátottságának mérése, térképezése, valamint a nitrogénhiány differenciált pótlása. A GreenSeeker Model 505 készülék a relatív klorofilltartalmat vegetációs index (NDVI) formájában határozza meg, amit a növényállományról visszaverődött vörös és infravörös fénysugarak intenzitása alapján kalkulál. A nitrogénellátottság indirekt meghatározása során fontos ismernünk, hogy az optikai mérés eredménye hogyan változik a térben és az időben, valamint milyen összefüggést mutat a környezeti tényezőkkel.

A GreenSeeker Model 505 lucerna-állományban történő tesztelése során megállapítottuk, hogy a mérési eredmények és azok variabilitása a napszaknak és az alkalmazott mérési magasságnak megfelelően változnak. A növényállomány feletti 20 centiméteres mérési magasságban a mért értékek magasabbak, variabilitásuk pedig nagyobb, mint 40 és 100 cm közötti mérési magasságot alkalmazva. A 20 centiméteres mérési magasság esetében a 08:00, 11:00, 14:00 és 17:00 órakor végzett mérések eredményei között nem adódott különbség, viszont a mérési magasság növekedésével a különböző időpontokban végzett mérések eredményei közötti különbségek egyre jelentősebbé váltak. A mérési eredmények a későbbi mérési időpontokban egyre növekedtek variabilitásuk pedig csökkent.

Véleményünk szerint a mérési eredmények változékonysága a hőmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok változásával áll összefüggésben, ezért a továbbiakban fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy a normalizált vegetációs index és a nitrogénellátottság közötti összefüggést, hogyan befolyásolják az időjárási paraméterekben bekövetkező változások.

Restricted access

Abstract

Q fever is a disease of high zoonotic potential, but interest in its causative agent is rather low although it causes some public health problems in Hungary. The prevalence of Q fever is highly variable by country. The main reservoirs of the disease are the same domestic ruminant species everywhere, but the epidemiological profile depends on the features of the specific reservoir. The aim of this large-scale study was to demonstrate the importance of Q fever in different species as a possible source for human infection in most regions of Hungary. A total of 851 serum samples from 44 dairy farms, 16 sheep flocks, 4 goat farms and 3 zoos located in different parts of Hungary were tested. The presence of antibodies to Coxiella burnetii was surveyed in dairy cattle (n = 547), goats (n = 71), sheep (n = 200) and zoo animals (n = 33). The animal species tested in Hungary showed different seroprevalence values of C. burnetii infection. Seropositivity by the enzyme-linked immunosorbent assay was found in 258 out of 547 (47.2%) cows and in 69 out of 271 (25.5%) small ruminants, among them in 47 out of 200 (23.5%) sheep and in 22 out of 71 (31.0%) goats. Antibodies to C. burnetii were not detected in zoo animals. Seropositivity was demonstrated in 44 out of 44 (100%) dairy cattle farms, with at least one serum sample found to be positive on each farm. The seropositivity rate of small ruminant farms was 55.0% (11 positive out of 20 tested), with 9 out of 16 (56.3%) sheep flocks and 2 out of 4 (50.0%) goat herds showing seropositivity.

Open access

Összefoglalás

A mezőgazdasági fejlődés tükrében egyre nagyobb a jelentősége a mikrobiológiai készítményeknek, mivel alkalmazásukkal fokozható talajaink termékenysége, a kultúrnövények ellenállóképessége, valamint csökkenthető a kemikáliák felhasználása.

Három éven át (2006–2008) természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák biztosítanak e további termésnövekedést az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A készítmények hatékonyságát vetőmag kukoricaállományban teszteltük, majd 2008-ban a vizsgálatokat kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgálati eredmények statisztikai értékelése során megállapítottuk, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával javul a vetőmag kukoricaállomány kondíciója. Az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, valamint kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan na-gyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

Összefoglalás

A fenntartható mezőgazdasági fejlődésben fontos szerepe van a biotrágyáknak, ugyanis a környezet kémiai terhelése nélkül segítik elő a talaj termékenységének fenntartását, növelik a kultúrnövények ellenállóképességét, valamint javítják a termésbiztonságot és a termés minőségét.

2006-tól 2008-ig természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk szabadföldi körülmények között Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálatai célunk annak megállapítása volt, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák képesek e további termésnövekedést biztosítani az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A hatékonysági vizsgálatokat vetőmag kukoricaállományban kezdtük el, majd 2008-ban kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgált készítmények képesek javítani a burgonyaállomány kondícióját, valamint az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, viszont kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan nagyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Attila Dobos, György Gábor, Enikő Wehmann, Béla Dénes, Bettina Póth-Szebenyi, Áron B. Kovács, and Miklós Gyuranecz

Abstract

Q fever is one of the commonest infectious diseases worldwide. A Coxiella burnetii prevalence of 97.6% has been found by ELISA and PCR tests of the bulk tank milk in dairy cattle farms of Hungary. The herd- and individual-level seroprevalence rates of C. burnetii in the examined dairy cows and farms have dramatically increased over the past ten years. Three high-producing industrial dairy farms were studied which had previously been found ELISA and PCR positive for C. burnetii by bulk tank milk testing. Coxiella burnetii was detected in 52% of the 321 cows tested by ELISA. Pregnancy loss was detected in 18% of the cows between days 29–35 and days 60–70 of gestation. The study found a higher seropositivity rate (80.5%) in the cows that had lost their pregnancy and a seropositivity of 94.4% in the first-bred cows that had lost their pregnancy at an early stage. The ELISA-positive pregnant and aborted cows were further investigated by the complement fixation test (CFT). In dairy herds an average of 66.6% individual seropositivity was detected by the CFT (Phase II) in previously ELISA-positive animals that had lost their pregnancy and 64.5% in the pregnant animals. A higher (Phase I) seropositivity rate (50.0%) was found in the cows with pregnancy loss than in the pregnant animals (38.5%). The high prevalence of C. burnetii in dairy farms is a major risk factor related to pregnancy loss.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Brubel, Noémi Dobó, Noémi Csibi, Annamária Kövesdi, Szabolcs Máté, Nándor Ács, Péter Lukovich, Ákos Murber, and Attila Bokor

Absztrakt:

Bevezetés: Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. A colorectalis endometriosis miatt végzett műtétek hatása az infertilitásra és a terhesség kiviselésére nem minden kétséget kizáróan igazolt. Célkitűzés: A Klinikánkon bélendometriosis miatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett betegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létrehozott adatbázis segítségével. Módszer: 2009 és 2017 között 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg teherbe esési szándékát, a teherbe esés módját, annak sikerességét, a terhességi kórképek előfordulását és a szülésvezetés módját vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg közül 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) mesterséges megtermékenyítés segítségével. A kontrollcsoportot andrológiai ok miatt in vitro fertilisatiós eljáráson átesett betegek alkották. Eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosisban szenvedő nők körében szignifikánsan gyakrabban alakul ki a terhesség során praeeclampsia (p = 0,023) és placenta praevia (p = 0,045). Következtetések: Vizsgálatunk unikális a bélendometriosis miatt megoperált betegek terhességének és szülésvezetésének vizsgálata kapcsán, ahol a kevés esetszám ellenére hasonló eredményeket kaptunk, mint az eddigi multicentrikus tanulmányok. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638.

Open access