Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: BARNA KONKOLY THEGE x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban a Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL) magyarországi adaptációjának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fő vett részt, átlagéletkoruk 33 év volt. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Rövidített Aspirációs Indexet, az Élettel Való Elégedettség Skálát, és egy további, az adaptálni kívánt kérdőívvel azonos konstruktumot mérni hivatott, de hazánkban még nem validált mérőeszközt, az Egzisztencia-skála rövidített verzióját használtuk. Az Életcél Kérdőív belső megbízhatósága igen jónak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontból értelmezett főkomponens-elemzés 4 faktort is kimutatott, az eredmények gyakorlati szempontból mégis inkább a kérdőív unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az összes, validáláshoz használt mérőeszközzel. A kérdőív magyar változata a külföldi adatokkal összevetve is megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult az élet – Viktor Frankl fogalmának megfelelően értelmezett – értelmességének mérésében.

Restricted access

Az élet értelmességének mint a személyiség- és egészségpszichológia egyik fontos konstruktumának a kutatása hosszú időn át főként az értelem megélésére fókuszált, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta az értelem keresését. Tanulmányunkban áttekintjük azokat az elméleti és empirikus összefüggéseket, amelyek azt igazolják, hogy az értelem megélése és az értelem keresése egymástól jelentős mértékben független jelenségek. Bemutatjuk továbbá az Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ, Steger, Frazier és munkatársai, 2006) magyar adaptációját (MLQ-H). Négy minta összesen 1290 válaszadójának adatait elemezve azt találtuk, hogy az MLQ-H megbízhatósági mutatói (0,79 ≤ Cronbach-alfa ≤ 0,89), konstruktum- és konvergensvaliditása kiváló. Az élet értelmességének megélése az érzelmi labilitás kivételével pozitív kapcsolatban állt az ötfaktoros személyiségmodell vonásaival, a jóllét mutatóival és az intrinzik életcélok fontosságával, és negatívan jelezte előre az érzelmi labilitást és a negatív érzelmek gyakoriságát. Az értelem keresése előrejelezte a magasabb extroverziót, lelkiismeretességet, nyitottságot és az intrinzik életcélok magasabb prioritását, egyúttal azonban a magasabb érzelmi labilitást is. Eredményeink alapján az MLQ-H érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az élet értelmességéhez való szubjektív viszony többszempontú felmérésére. A talált összefüggések megerősítik továbbá az értelem megélésének pozitív jellegét, egyúttal pedig arra utalnak, hogy az értelem keresése kettős természetű folyamat, amely magában hordozza az elbizonytalanodás és a fejlődés lehetőségét is.

Restricted access

Jelen tanulmány a meddőség pszichés vonatkozásairól szóló jelentősebb kutatások eredményeit foglalja össze. Ebből a célból főleg az angol nyelvű adatbázisokban elérhető tanulmányokat tekintettük át szisztematikus kulcsszókereséses módszerrel, de támaszkodtunk a magyar szakirodalomra is. A legvilágosabban kirajzolódó következtetés az, hogy a meddőség lelki előzményei és következményei nehezen választhatók szét. Nincs megdönthetetlen bizonyíték arra nézve, hogy a stressz, a szorongás és a lehangoltság önmagában meddőséget okozna, de számos jel utal rá, hogy hozzájárul és együtt jár a terméketlenséggel. Hasonlóképpen nehéz elkülöníteni, hogy a pszichés hatások maga a meddőség vagy a megterhelő asszisztált reprodukciós beavatkozások következményei. Vegyesek a tapasztalatok arra nézve is, hogy a pszichoterápiát milyen mértékben veszik igénybe a páciensek, illetve ez mennyiben járul hozzá a beavatkozások sikeréhez, de egyetlen általunk ismert tanulmány sem kérdőjelezi meg, hogy pszichés támogatásra a meddőség kezelése során szükség van. A spirituális dimenzió és a meddőség kapcsolata kevéssé kutatott téma, de néhány tanulmány a vallásos megküzdési módok bevonását is indokoltnak tartja a meddőség kezelésébe. A magyarországi gyakorlatban mindez ma még nem magától értetődő. Összességében a tanulmány a meddőség cirkuláris oksági, rendszerszemléletű megközelítése mellett érvel.

Restricted access

Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) magyar változatának jellemzőit vizsgáltuk 217, stresszkezelő programra jelentkező egyén válaszai alapján. A kérdőív három változata (PSS14, PSS10, PSS4) szorosan korrelál (r = 0,99 és 0,93), mindhárom belső megbízhatósága igen jó (a Cronbach-alfa rendre 0,88; 0,85; 0,79), és a teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r = 0,90). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a „normál” és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. A kérdőív validitását más, ismert pszichológiai skálákkal összehasonlítva is igazoltuk. Közepesen szoros összefüggést találtunk a PSS és a szubjektív testi tünetek (PHQ), a WHO Jól-lét Skála, a rövidített Cook-Medley Ellenségesség pontszámok között; szorosabb volt az összefüggés a depresszió (Rövidített Beck Depresszió Kérdőív - BDI) és a szorongás (Spielberger Vonásszorongás Skála - STAI-T) pontszámokkal: a korrelációs együtthatók 0,52-0,85 között voltak. A fentiek jelzik, hogy bár van összefüggés az észlelt stressz és a különböző testi és lelki tünetek között, a PSS által mért változó egy független konstruktum, mely alkalmas a krónikus stressz mint rizikófaktor becslésére.

Restricted access

Absztrakt

Jelen tanulmányban a Hungarostudy Egészség Panel 2006-os, országosan reprezentatív, keresztmetszeti mintájában (N = 4841) elemezzük az egészséggel kapcsolatos célok fontosságát. A felmérésben alkalmazott Rövidített Aspirációs Index két tétele az egészséghez való viszonyulás két jellegzetes módját képviseli. A két tétel az egészséges életmódra való törekvésnek („megközelítő” orientáció), valamint a betegség elkerülésének („elkerülő” orientáció) a fontosságára kérdez rá. Az elemzésben a két cél fontosságát a többi életcélhoz viszonyítva (relatív fontossági értékek) elemeztük, és összevetettük szociodemográfiai, valamint személyiségbeli tényezőkkel (önirányítottság és énhatékonyság). Az eredmények szerint az egészséggel kapcsolatos célok az életcélok rendszerében kiemelten fontos helyet foglalnak el. Az egyéni különbségeket vizsgálva mindkét egészségcél nagyobb preferenciája összefüggött a magasabb életkorral és az önirányítottsággal, míg a magasabb iskolai végzettség és énhatékonyság negatívan jelezte előre a betegségek elkerülésének többi életcélhoz viszonyított fontosságát. Az egészségcélok relatív fontossága olyan mutatónak bizonyult, mely jelzi, hogy a személy milyen szubjektív jelentőséget tulajdonít az egészség különböző (megközelítő és elkerülő) aspektusainak, és amely jól értelmezhető egyéb tényezők függvényében is.

Restricted access

Bevezetés: A daganatos betegséggel küzdők pszichoszociális helyzete napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal végezték a vizsgálatot, hogy friss képet kapjunk a hazai betegek mentális és szociális állapotáról. Módszer: A vizsgálatban 1070, különféle stádiumú és típusú daganattól szenvedő beteg vett részt (30% férfi, átlagéletkor: 55,9±11 év). Eredmények: A betegek jó részének riasztóan rosszak voltak az anyagi körülményei, 41,3%-uk más krónikus betegséggel is küzdött, legalább 52,2%-uk szenvedett közepes mértékű szorongástól és/vagy depressziótól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása többszörös volt körükben a magyar átlagpopulációhoz képest (13% vs. 4,6%). Szubjektív megítélésük szerint a társas támogatottságuk szintje alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A vizsgálatban részt vevők 61,6%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget. A diagnózis óta eltelt idő előrehaladtával a betegek társas életminősége romlott. Pozitívum ugyanakkor, hogy a válaszadók megküzdési módja dominánsan aktív, problémamegoldó jellegű volt. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos volna a pszichoszociális szempontból többszörösen veszélyeztetett betegek szűrése, és mind pszichés, mind szociális gondozásuk feltételeinek megteremtése Magyarországon. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024–1032.

Open access

Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az ischaemiás szívbetegség vezető haláloknak számít hazánkban. Kialakulásában és a betegség prognózisában is kiemelkedő szerepet játszanak a mentális és az életmódbeli tényezők. Célkitűzés: Ischaemiás szívbetegek körében a szorongás, a depresszió és az egészséggel kapcsolatos kontrollérzés, valamint az egészség-magatartások összefüggéseinek elemzése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 116 kardiológiai rehabilitációs osztályon fekvő beteg vett részt (56,9% férfi, átlagéletkor: 57,65±8,22 év). Eredmények: A betegek 30,9%-a számolt be megemelkedett szorongásról és 21,9%-a depressziós hangulatról. Az egészségkontrollhit tekintetében e betegek körében a más személyek befolyásában való hit volt a legerősebb. A kevésbé szorongó és kevesebb depressziós tünetet mutató betegek gyakrabban figyeltek oda az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Az erősebb belső kontrollhittel rendelkezők nagyobb eséllyel végeztek testmozgást, a társas külső kontroll skálán magas értéket mutatók pedig nagyobb valószínűséggel keresték fel orvosukat, ha betegségre gyanakodtak. Következtetések: A kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos mentális tényezők átfogó vizsgálata és szükség esetén adekvát pszichológiai intervenciók alkalmazása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 813–822.

Open access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access